Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-06-18 / 25. szám

Brangéllhu» Elet I S íátáíáMjái útmart Egy emlék rossz időkből.. . Az utazás: találkozás a szépséggel. A pompás, vadonatúj Pullmann-ko- csikból álló hegyeshalomi vonatot pi­ros pipacsok hajladozva köszöntik, amint közöttük elrobog. A kiadós eső után a kukorica zöld feje kíváncsis­kodón ágaskodik, néma fasorok kö­zelben é® távo'.'ban őrséget állnak s a diilőutak játékosan bujócskáznak. el­tűnve a dombok háta mögöít. Kis er­dők haját borzolja a szelíd szél s nyári örömök Ígérete reszket a szom­bat délutáni forróságban. Megtelt munkásvonatok rohannak a síneken, a kocsikban komolyarcú érettségiző lányok a tételekről vitáz­nak, egy őszhajú nagypapa unokáját ölelgeti, Bicske táján vadőr sétálgat pipázva, szóval minden a pihenés ké­pét színezi, az ünnepre való készülő­dést. Ez a hangulat Tatabányán is, a pár éves megyei városban, amely magá­hoz ölelte Felsőgallát, Bánhidát és annak környékét. Az evangélikus gyülekezet egyház­szervezési formáját is ez az alakulás adta meg. Az egykori tatabányai misszió folyton erősödött, legnagyobb lélekszámú fiókegyházközsége, Bán­kúin. vele együtt növekedett s ma az 1200 lelkes gyülekezetnek két lem ploma áll. Öt tdUísv vallja magának Tatabányát. Szervező és egyben első lelkésze, aki évek óta nem szolgál a gyülekezetben, egyház- jogilag még mindig hivatalosan elis­mert gazdája a kicsi nyájnak; mint helyettes lelkész a közeli komáromi esperes hordozza a, felelősséget; raj­luk kívül pedig van a gyülekezetnek három fiatal, törekvő, szorgalmas papja, fiatalok és felnőttek gondo­zója. Sok belső izgalom feszül ebben a furcsa 'helyzetben, indulatok ke­verednek, bizonytalanság terjed s eddig még nem akadt senki. aki a gordiusi csomót elvágta volna. A gyü­lekezet jövője pedig azt kívánná, hogy — akár így, akár úgy —, de sürgő­sen tisztázódjék ez a páratlan hely­zet. Más különlegesség is akad Tata­bányán. A kis templomot (Bánhidán) nagy­részt a hívek építették, a belső lelep nagyobb templomát egy hatlakásos munkásházból alakították át a har­mincas évek végén. A templom — kormányrendelet alapján — 1948-ban a kultuszminisztérium fennhatósága alatt állami tulajdonba ment át, de éppen így a. református, katolikus és baptista templomok is . . . Valamennyi egyházi alkalmazott állami tisztvise­lői s'átusba került s az állam vállalta a templomok fenntartásának dolegi kiadásait is bizonyos átalányban. A barakból lett templom építésé­nek, illetve átalakításának története képekben látható a sekrestye falán. A templom belsejének két különleges­sége az oltártér (amelyet erős vil­lanygyertyák világítanak meg) és az orgona, amelyhez most szerelik fel a villanyfujtsíóf de amely némán áll, szélesen terpeszkedve a kóruson, mert — nincs kántor .. . A bánhidai templom kicsinységé­ben családias. Fleisch néni két évti­zede gondozza s pazarlóan díszíti a nyári virágok szépséges sokaságával. Az oltárkép reprodukció, üveggel bo­rított s az oltára előtt álló lelkész maga előtl látja az egész gyülekező let.. . fiamat#. tetUi munka folyik a bányászok gyülekezetében. Helyes meglátással lemondtak a lel­készek a tömegmunkáról s az cvan- gélizációk hatása is más irányban je­lentkezett. Személyes telki gondozás: ez a szolgálat veleje. A négyszemközti beszélgetés bűnről és kegyelemről. Ennek főként egy megoldása van, a látogatás. Rendkívül érdekes erről egyetlen statisztikai nda': 1949-ben a két tetkész '960 látogatást végzett, ki-ki a maga területén ... / ’A hivata­los munkaidő tehát reggeltől késő es­tig tart. A házi bibliaórák is soro­zatosan követik egymást... Nem könnyű ez a lelkipásztori munka, mert a gyülekezet többféle rétegeződésű. A német eredetű hívek többnyire Tolna megyéből vándorol­lak ide és keveredtek a volt felső- gollai őslakosokkal. Magatartásuk egyházias. A szlovák eredetűek béké­siek, kegyességre hajlamosak. A ma­gyarok dunántúlról indullak el, fő­leg Kemenesaljáról, gazdag tradíciók­kal. Mindez, egymásra balolt s bár az eredet emlékei élnek bennük, elvesz­tik lelki színeződésüket, amely néha közönyösségben jelentkezik. De áldolt jelei mutatkoznak min­den ébresztésnek. Az irai terjesztés osztja a bibliákat, az evangélizációi iratokat1 s eléri az évi 4000 forintos forgalmai, önkéntes egyházi munká­sok foglalkoznak a kicsinyekkel. A felajánlások összege jelentős. Csak a helyiségek hiánya aggasztó! Ez a legnagyobb gondjuk, ez a hitük és áldozatkészségük igazi próbája .. . ffliUus bácsitól is meg kell emlékezni, aki az ökume­nikus gondolat megtestesítője. Négy évtizedet töltött a bányában s most mint Isten kegyelméből nyugdíja®, jó egészségben járja, végig Tatabánya közösségeit. Közel 70 éves, de bizony. ságtevése és Lníése fiatalos és erős. Így kezdi a beszélgetést: — Nem vagyok megelégedve ma­gammal és az egyházakkal! Sokkal többet kelteit tenni azért, meri Isten megmented minket Fia által. A meg­térés! kell hirdetni templomainkban, mert ha olt nem hirdetjük, máshol nem hallhatják ezt az emberek. Isten iránt Való szeretetünk ezzel kezdődik. Látható megtérés kell a presbiterek életében is s ez kizárttá teszi, hogy pl. káromkodó férfi is presbiter le­hessen . . . Nem szabad abbahagyni a könyörgést egyházunk ébredését, hi­szen Jerikói hétszer körül kellett jár­ni, míg ledőltek falai és Naámánnak is hétszer kellett megfürödni, mire meggyógyult. A pásztorok pedig fi­gyeljenek a prófétára; „Kiveszem a nyájat kezedből!“ Ne a bibliát iga­zítsuk magunkhoz, hanem magunkat a bibliához ... lgv beszélt Mikus bácsi, aki ha­vonta meglálogat legalább 140 csa­ládot és hirdeti Isten üzenetéi. Lehet, hogy ő a halódik pap .. . * Sajátságos körülmények között ugyan, de él a tatabányai gyülekezet. Mert az élet nemcsak emberektől és egyházi törvényektől függ, hanem inkább Istentől Jó ez így ... Várady Lajos Felvételi hirdetmény Azok, akik az 1950—51. tanév­ben a Pécsi Tudományegyetem soproni evangélikus hittudomá­nyi karúra I. éves hallgatókként beiratkozni kívánnak, felvételü­ket f. évi június hó 25-töI július 10-ig kérhetik. A felvétel iránti kérelmeket a hittudományi kar dékáni hivatalához (Sopron, SztáCin-tér 78. Postafiók 82.) kell küldeni, illetve benyújtani. A felvételi kérvény űrlapok a kö­zépiskolák Pályaválasztási Bi­zottságainál, valamint a hittu­dományi kar dékáni hivatalában kaphatók. A kérvényhez okmányokat mel­lékelni nem kell, csak egy részle­tes életrajzot, az okmányokat a beiratkozáskor kell eredetiben felmutatni. A Felvételi Bizottság határozatát a felvételekről f. évi aug. hó öl­ig a kar dékáni hivatala közzé teszi. Sopron, 1950. június 9. Dr. Karner Károly s. k. e. 1. dékán. Mindenütt érdeklődést és figyelmet keltett az a szavazás, ahogy a bányai kerület evangélikusai püspökükké Dé­zsáig Lászlót választották. D e- z s é r y László mindig bátran és ön­tudattal telt hitet az emberiesség, a haladási fejlődés ügye mellett a tiszta krisztusi tanok értelmében; ez a vá­lasztás tehát nemcsak nz evangélikus egyház belső ügye, de ügye és si­kere a magyar haladás és emberies­ség küzdelmes gondolatának is. 1 Hadd elevenítsem itt fel egy sze­mélyes emlékemet, mintegy kívülről, a haladó magyar katolikus írók fe­lől. Dezséry Lászlót azokból az évek­ből ismerhettem meg, mikor az em­beriesség és haladás gondolata ve­szendő ügynek látszott Magyarorszá­gon Dezséry László akkor magáno­sán állott, akárcsak az a pár fiatal katolikus író. okik hitet lettek a hu­manitás mellett, akik a katolikus egyház belső szociális megtisztulását hangoztatták nz akkori hatalmasok­kal, a Nemzeti Újság toltforgóiéival, nz új rendi, osztrák fasiszta és egyéb teóriákkal szemben. Dezséry László akkor az evangéli­kus fiatalság dolgaival foglalkozott. Távol állott attól a korszellemtől, amely S ztr any av s z k y é k, avagy Gömb ö s Gyula utódainak, avagy némely nagybirtokosoknak politiká­ját támogatta — evangélikus vallási szolidaritásból'... A fiatalság között dolgozott ekkor Dezséry László, ma­ga is fiatat ember, a harmincas évek határvonalán. így találkoztunk; A Dezséry László vezette körben élénk érdeklődést kelthetett vitánk az „új rendiség“ elten és engem Dezséry László felkért, hogy a fiatal katolikus haladó írók részéről beszéljek e kér­désekről az ő ifjúságának. Több ízben órákig beszélgettünk és megállapítot­tuk nézeteink teljes azonosságát a gyilkos és veszendő háborúról, annak következményeiről és átkairól, a né­met kérdésről, oz itthoni reakcióról, a tőke alattomos politikai szerepéről és így tovább. Szívesen vállaltam a meghívást és nem is csalatkoztam. Heves éz izgatott este volt ez az Egyetemi Luther Szövetség helyisé­geiben. Ez a Bástya-utcai klubhelyi­ség valaha az Egyetemi Kör otthona volt, bittiárdozások, kártyacsaták, ele­gáns estélyek duhaj színhelye. Most egészen más fiatalság gyülekezett itt. Megértéssel, szeretettel és érdeklődés­sel figyelték szavaimat. A terem zsú­folva volt és eljöttek az ellenkező né­zetek képviselői, előőrsei is. Az első sorban egy fiatal katolikus pap ült, a műegyetemi ifjúság lelkésze. Én a szociális katolicizmus feladatairól, egyházunk belső megújhodásának módozatairól és szükségességéről, az egyetemes humanitásról beszéltem és természetesen támadtam az „új ren­diség“ elméletét és az annak érdeké­ben kifejtett tőkés és félhivatalos (miniszterelnökségi) propagandát . •. A vita során ez az első sorokban ülő fiatdl katolikus lelkész egyházi tekin­télyével igyekezett ledorongolni, az új rendi elméletet védelmezte és az 1941-es időkben azzal a nagyon ’höisz- náthatö fegyverrel hadakozott, hogy a marxizmust, a szocializmust tá­madta . .. Visszavertük e támadáso­kat; azok a fiatalok; akiket Dezséry László nevelt és vezetett, igen jiirfa- saknak mutatkoztak a kor kérdései­ben, n társadalomtudományban, hű­séggel és éberen vigyázták nemzetünk nagy kérdéseit az akkori politikai és eszmei zűrzavar, kábítás közepette. Dezséry László többször felszó­lalt, nemcsak az elnöki zárszó jogán, c vitában. Emlékeim közölt szeretet­tel őrzöm akkori szavait — nemcsak jó magyar embernek és jó. becsüle­tes kereszténynek mutatkozott, de igen képzett szociológusnak is. Azóta sem változott semmit, töretlen vona­lon haladt előre. Nem kímélte beszé­dében egyházának reakciós, hivatdtos opportunista köreit. így találkoztunk az igazság és emberiesség keresésé­ben. Dezséry László akkori magatartá­sában így adódtak már eleve annak a megújhodásnak a csírái, ahogy az evangélikus egyház új utakra tért. — Vajha ugyanezt mondhatnánk el mi, akkori fiatal katolikus írók a ma­gunk ügyeiről is ... Gogolák Lajos Uj orgonák epftÉSét, javítását vállalja Rieger Ottó orgonagyár • __________Budapest, XIV„ Füredi-u. 41. — Telefon: 297-023 De zsery Lászlót választották meg bányakerületi püspöknek A bányakerületi presbitérium által kiküldőit szavazatbontó bizottság jú­nius 8-án. bontotta fel az egyházkerü­let 97 gyülekezetének és két iskolájá­nak szavazatát, amit a május hónap­ban tartott közgyűléseken adtak le a gyülekezetek, megválasztván a kerület új püspökét. A szavazatok felbontása után az összes lehetséges szavazatok (238) közül 180 szavazatot Dezséry László budapest-óbudai lelkész, az Evangélikus Étet szerkesztője kapott. *12 szavazatot kapott Hohály Mihály békéscsabai esperes. 10 szavazatot Benkóczy Dániel szegedi esperes, a többi szavazat elforgácsolódolt, vagy alaki hiba miatt érvénytelen volt. 9 gyülekezet hem szavazott. így Dezséry László lett a bányai egyházkerület püspöke. Beiktatása a szavazatbontás után tartott egyházkerületi presbi- tériumi gyűlés határozata alapján június 27-én lesz, a beiktatást Túrót zy Zoltán dunántúli püspök végzi. A be­iktató közgyűlés megejti a bánya- kerületi teljes tisztújílást is, amit a legutóbbi rendkívüli kerületi közgyű­lés kimondott. A kerületi presbitérium foglalko­zott a Fasori fiúgininázium és a Deák- téri leánygimnázium átvételével is. Terv szerint a pesti egyházközség tu­lajdonában lévő két egyházi iskolát a bányai egyházkerület átveszi, s fenntartásában az egész ország evan- gélikussága részt fog venni, tévén ez a két iskola az evangélikus egyház egyházi kézben maradt iskolája az iskolák államosítása után. * Dezséry László, — az új püspök — 1914-ben született, Budapesten, isko­láit Budapesten végezte, imajd a pécsi Tudományegyetem soproni Hit- tudományi Karán szerzett kitüntetéses oklevelet. 1936-ban avatták lelkésszé és budapest-fasori, majd angyalföldi káplánkodás után 1942-ben egyetemi lelkész lett. 1949 januárja óta Buda- pest-Óbudai lelkész. 1949 májusa óta az Evangélikus Élet felelős szerkesz­tője. Több könyvet írt, ú. m. „Tempio- mozó Káté“, mely két kiadásban je­lent meg, ..Testnek feltámadását“, „Lélek, s szabad nép“, majd a fel- szabadulás után az „Oslói riport“ C. Hol találom Munkfi Isten maga is munkálkodik: Ján. 5:17: „Az én Atyám nűndezideig munkálkodik, én is munkálkodom.“ Isten áldása a munka: I. Mózes 1:2: „Fis megáldá Isten őket, és monda né­kik Isten: Szaporodjatok és sokasod­jatok, és töltsétek fie a. földet és hajt­sátok birodalmatok alá; és uralkod­jatok a tenger halain, az ég mada­rain, és a földön csúszó mászó min­denféle állatokon“. — Isten rendeli a munkát: I. Mózes 3:17: „Munkával élj...“ — Isten a munkát szabá­lyozza: II. Mózes 5:13: „Végezzétek el munkátokat, napjában a napi munkát*. — II. Mózes 20:9: „Hat na­pon át munkálkodjál ...“ — Isten a munkái ellenőrzi: I. Mózes 31:42: „Megtekintette Isten kezeim munká­ját ...“ — Isten a hiúnkat értékeli; Zsolt. 28:4: „Kezük munkája szerint fizess meg nékik.“ — Lukács Evang. 10:7: „Méltó a munkás az ő ju'al- mára.“ — I. Timóth. 5:18: „Mert azt mondja aiz írás: „A nyomtató ökör­nek ne kösd be a száját, és: Méltó a munkás a maga jutalmára.“ (V. Móz. 25:4.) — Ján. 4:36: „Aki irat, jutalmat nyer.“ — J. Kor. 15:58: „A ti munkátok nem hiábavaló az Orbán.“ — II. Thess. 3:8: „Ingyen kenyeret nem éltünk «senkiinél, ha­nem munkával és fáradsággal, éjjel- nappal dolgozva.“ — Isten tiltja a kizsákmányolást: III. Mózes 19:13: „A te felebarátodat ne zsarold, se ki ne rabod. A napszámos bére ne maradjon nálad reggelig.“ — V. Mó­«9 könyvet szerkesztette. 1948 őszén adta ki „Nyílt levél az evangélikus egyház ügyében“ c. iratát, mey az egyház és állam viszonyát fejteged, s hozzájárult az evangélikus egyház és a magyar állam megegyezéséhez. 1946 nyarán diákok közmunkájával újjáépítette és újraindította a Pro­testáns Diákmenzát, mely ma is 350 egyetemi hallgatót lát el, 1947-ben 40 személyes Egyetemi Leányotthont szervezett. Többször járt külföldön, így 1947-ben az Oslóban tartott Ke­resztyén Ifjúsági Világkonferenciával kapcsolatban Norvégiában, Svédor­szágban, Finnországban, Dániában és Svájcban. 1948-ban a svájci Bossey- ben az Egyetemes egyháztanács ifjú­sági vezető-képző tanfolyamán vett részt, majd a Magüaso bei Lugano- ban tartott európai ifjúsági vezetői konferencián. 1948 nyarán a Pont Ceard-ban, Svájcban tartott „Keresz­tyén Ifjúság Világtanácsa“ alakuló gyűlésén ő volt az Egyházak Világ- tanácsa Ifjúsági Osztályának képvise­lője Keleteurópára nézve. 1948-bia.n Gyenesdiáson nemzetközi diákkonfe­renciát szervezet: t, melyen 150 magyar résztvevőn kívül 21 külföldi is részt- vett, Svédországból, Finnországból, Dániából. Ausztriából, Franciaország­ból és Madagaszkárról. Egyházi tevé­kenysége különösen a,z egyházi sajtó­ban, az egyházi ifjúsági munkában és az ökumenikus mozgalomban volt jelentős. Az új püspök meg kívánja tartani óbudai lelkészi állását * Az új püspök — lapunk szerkesz­tője — az Evangélikus Elet szerkesz­tőségében fogadta a megválasztását közlő egyházkerületi bizottságot, me­lyet Gaudy László budapesti igazgató­lelkész vezetett. Tagjai veitek még Bódy Pál esperes, Kökény Lajos és Lányi Márton egyházmegyei felügye­lők, s a bizottsággal együtt érkezett Kemény Lajos piispökhelyeUes is. Gaudy László ^üdvözlő szavai után Dezséry László rövid beszédben kö­szönte meg megválasztását. lapunk munkatársai, alkalmazot­tai és olvasói Isten áldását kérik az új püspök szolgálatára. a Bibliában? zes 24 : 25: „A szegény és szűköl­ködő napszámoson ne erőszakoskod­jál, iakár a'yádfiai, akár a lei jöve­vényeid azok, akik a te földeden, a te' kapuid közölt vannak. Azon a na­pon add meg az ő bérét, és le se menjen feledte a nap, mert szegény ő, és kívánkozik az után az ő lelke, hogy ellened ne kiáltson az Űrhoz, és bűn ne legyen rajtad.“ — Jer. 22:13. —■ Malakiás 3:5. — Jakab apóst. lev. 5:4: „Imé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfog­tatok, kiált. És iaz aratók kiáltásai el­jutottak a . Seregek Urának füléhez.“ — Isten munkaversenyre késztet: Péld. 10:4: „Szegénnyé lesz. aki cselekszik rest kézzel, a gyors munkások keze pedig meggazdagít.“ — Péld. 13:4: „Kívánsággal felindul, de hiába a restnek lelke — a gyorsak lelkese­dig megkövéredik.“ — Mindenkinek dolgoznia kell: T. Thess. 4:11: „Tu­lajdon kezeitekkel munkálkodj?,tok, amiiképen rendeltük rtékitek.“ — II. Thess. 3:10: ..Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.“ — Máté Evang. 9:37: „Az aratni való sok, de a munkás kevés.“ A munkához Isten adja az erőt: Ján. 14:10: „Az Atya, aki én bennem lakik, ő cseleikszi e dolgokat.“ Efez. 1:19: „Az Ö hatalma erejének ama munkája szerint, ame­lyet megmutatott ^ Krisztusiján-“ — Filip. 2:13: „Isten az, aki munkálja bennetek mind az ara'ást, mind a munkáíást, jó kedvéből.“ — I. Thess. 2:13: „Isten beszéde, amely munkál­kodik is tibennelek, akik hisztek.“" LODEN, BALLON átlátszó-, vihar- és esőkabát MARTON ÉS SZÁSZ, V., Teleki Pál-utca 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents