Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-06-04 / 22. szám
Evangélikus Elat Pünkösdi feladat: tanítsatok: Dr. Gaudy László a pesti eavház iaazaató lelkésze Az egyház világszerte észrevette, hogy végzetesen klerikálissá lett. „Pap-egyház“ pedig nem az, amit az ««keresztyének nekünk példaként ■rutattak. A „laikusok“ mozgósítása nélkül nem lehet ébredés lés igaz egyház selholsem. Mert az ő egyházsze- retetük, az ő egyházszolgálatuk teszi láthatóvá az egyházat a mindennapi éleiben. A templom maga, s a benne folyó „élet“ nem demonstrálja az •gyházat. A keresztyénség jelenléte a világban csak a „laikusok“ hívő élekén és szolgálatán keresztül árad a mindennapi életbe, munkába, a társadalom megnyilvánulásaiba. Ezért külföldön sok helyen elkezdték az olyan konferenciázást, amelyeken az ébresztésen túl nagyon praktikusan beszélgetnek a hit erkölcsi következményei felől, s arról, hogy leihet belevinni a hit meggyőződését bármilyen hivatásba. A kérdés ilyenkor az, mit ér a keresztyén ember hite a mindennapi életben. Általában szakcsoportokat, bizonyos hivatások munkásait gyűjtik össze •gy-egy ilyen alkalomra, s szembeállítják őket hivatásuk erkölcsi kérdéseivel az Ige fényében. A „laikusokkal“ való gyakorlati foglalkozás egy másik vonalon is folyik. Kiképzik lelkipásztori feladatokra azokat az egy háztagokat, akik az evangélizációkon feléberdtek, s konkrét egyházi munkát vállalnak. Németországban az egész vallástaní- tás laikus kézben van. Svédország nagy iramban képzi laikusait a lelkészhiány miatt, s más országokban egészen természetes, bogy a vasárnapi iskolai munkát, az ifjúsági munkát, a tömegevangélizáció nagy részét, az egyházi sajtót, az egyház szeretetmunkáját, laikusok látják el. Nálunk legvalóságosabban a vasárnapi iskolai mozgalom tudta a laikusokat mozgósítani. Bebizonyosodott, hogy az ifjúsági munkánk nyomán hitreébredt ifjúságunk itt találhatja meg munkamezejét. Sok áldás kíséri munkájukat. Azzal azonban talán a népfőiskolái nevelésen kívül egyáltalában nem foglalkoztunk, hogy hívő embereket szembeállítsunk hivatásuk keresztyén kérdéseivel, s éppen ez mutatja hazai ébredésünk pietista jellegét. Az nem segít, ha külön evangélizá- eiókat tartunk orvosoknak, képviselőknek, vagy jogászoknak, pedagógusoknak. Ezt az ébresztő munkát folytatni kell határozott liakus neveléssel. Egyházi szolgalatra se igen neveltünk módszeresen laikusokat. Volt ennek egy bizonyos averziós háttere is. Sok lelkészünk még ma is fél laikusok munkábaállításától, azt mondván, hogy ezek hitvallásosság, bibliaismeret stb. szempontjából ma- gánutakon vannak, s nem megbízható a bizonyságtételük tisztasága. De arra ezek nem gondoltak, hogy őket módszeresen tanítani is lehet, s le lelhet csiszolni róluk a hibákat. Ma. már azonban mind inkább világossá lesz, hogy nem lehet az egyházat csak a lelkészek munkájára építeni, s igen sok munkaterület, mint pl. a vallástanítás is, lassankint a laikusok kezébe adandó. Az Egyetemes Egyház múlt nyarán megbízott azzal, hogy szervezzem meg az első laikus-képző tanfolyamot Budapesten, de országraszolóan. Az indítást néhányan ,Bossey-ből hoztuk, s az. ottani módszerek vezetlek az első kísérletnél. 1. A laikus-önkéntes egyházi munkásokat képző tanfolyam szükségletét az egyházi munka erős differenciálódása teremti meg, munkások kellenek különleges egyházi feladatokra. 2. Az egyházban folyó ébredés egyesekben az egyházi szolgálat vágyát ébreszti fel,' de tapasztalat, hogy ódaadó szolgálathoz ismeretek, tanulmányok szükségesek. 3. A felébredtek általában egyéni, vagy kisközösségi életet élnek, ebből ki kell őket emelni a gyülekezeti felelősség vállalására. A tanfolyam tehát a gyülekezetnek akar nevelni. 4. Szerves egyházi újjáébredést csak módszeres egyháztag-neveléssel íehei elérni. 5. A laikus-képzés támaszkodjék az evangélizációra, hiszen ez annak utómunkájaként kínálkozik, az pedig ennek toborzójaként. 6. A laikus-képzés legyen egészen határozott tanftójcllegű, legalább háromhetes tanfolyam, amelyben bib- liaismerct, hitvallásos tanítás, hittan és erkölcstan, az élő egyház mai problémái, munkamódszereinek ismertetése és a vallástanítás alapvetése jelentse a gerincet. A tanfolyam hat lelkész munka- közösségében folyt le 22 résztvevővel, s eredménye meghaladta a várakozásunkat. A résztvevők, habár általában alacsony iskolai végzettségűek voltak, igen nagy lelkesedéssel és munkakészs/éggel bizonyították a tanfolyam szükségét. Legtöbb közülük azóta meghatározott egyházi szolgálatban áll. Az Egyetemes Egyház most értékelte ki ennek a tanfolyamnak eredményeit a befutott jelentésünk alapján, s elfogadta azokat az alapelveket, amelyeket további laikusképzésünk számára javasoltunk. Ezek szerint a következőket öleli fel: Bibliaismeret, a biblia főüzenetének megmutatása, összefüggések. Hittan. Bibliai alapfogalmak magyarázata. Egyetemes kérdések, ú. n. misszió, evangélizáció, ökuméné, laikusmunka. •Vallástanítási alapvetés. Evengélikus egyházismeret, tények és problémák. A tanfolyamok az egyetemes egyház rendezésében fognak lefolyni, legalább három hét időtartammal, a hallgatók végbizonyítványt kapnak, egy év inulva felsőbb tagozatú kiképzést kaphatnak, az Egyetemes Egyház nyilvántartja őket, a lelkészeket kötelezi az ezekkel való lovábbfog- lalkozásra a gyülekezet keretein belül, s felszólítja, hogy lehetőség szerint kapjanak szolgálati lehetőséget. A hallgatókat elsősorban közületek küldik a tanfolyamokra, lelkészi ajánlással, s lehetőleg a gyülekezetek, vagy egyéb egyházi közületek vállalják a kiképzés anyagi áldozatait is. Jelentésünk, mit az egyház elnöksége elfogadott, a következőkkel végződik: „Hívassák fel az egész papság figyelme konkrét formában a laikus- nevelés fontosságára, s legyen köztudott dolog, hogyan lehet ehhez akár gyülekezeti kis körben, akár regionális megoldásokkal hozzáfogni. Legyen köztudott, és elfogadott dolog, hogy a laikusok egyházi munkáját bizonyos képesítéshez és vizsgához kötjük. Ezt a sokágú ébredés tanbeli tisztasága kedvéért is meg kell követelni. Legyen köztudott dolog, hogy a laikusképzés minden formája az evangélizáció ülőmunkája. Ne tanítsanak és engedjenek egyházi munkára olyanokat, akiknek élő hite nincs.“ Ezt a munkát egész egyházunk közös áldozatával kell kiterjesztenünk, kimunkálnunk és állandóan napirenden tartanunk. Dezséry László A legújabb püspöki körlevélből 9/II. 194!). sz. „Az egyházi Sajtó. önfenntartásra van utalva, miért is kívánatos, hogy egyházi lapjainknak minél több előfizetője legyen. Amidőn azért egyházi lapjainkat: az Evangélikus Életet az Űj Harangszót, a Lelkipásztort és a Gyermekbibliakör-Vezetot figyelmébe ajánlom, kérem, hogy azokat járatni, előfizetési díjukat leróni és a hívek számára kiadott lapokat illetően hívéit hasonló eljárásra buzdítani szíveskedjék. Túróczy Lajos dr. sk. a dunántúli egyházkor, püspöke. Szabó József sk. a dunáninneni egyházk. püspöke. Vető Lajos dr. sk. a tiszai egyházkerület püspöke. Kemény Lajos sk. a bányai egyházházkeriilet püspök-helyettese. A pesti egyház elnökségi és presbiteri gyűlése dr. Gaudy László vallástanítási igazgatót választotta igazgató-lelkésznek. Ez az első eset, hegy vallástanár lett a pesti egyházban igazgató. Feladata elsősorban az, Ébredésre van szüksége egyházunknak, ez a felismerés köztudatba ment át. Nagy dolog, hogy ebben egyek tudunk lenni szinte valamennyien. Arra persze vigyáznunk keil, hogy szólammá ne legyen, mint annyi egyéb nagy ügy a történelem folyamán. Ez a veszedelem az ébredés Ügyét is fenyegeti. Nagy hullámok óhatatlanul iszapot is kavarnak fel. Csak arra vigyázzunk, hogy tarajukon ne konjunktúralovagok érkezzenek célba. Az ébredés mivoltára nézve talán már vannak látásbeli eltérések közöttünk. Ez nem baj. Bizonyos, hogy van mondanivalónk egymás számára és jő ha egymásra hallgatunk, amikor nagy célokért tusakodunk. Talán két pontban lehetne megfogalmazni mostani mondanivalónkat: miből kell felébrednünk és mire1 Az ébredés generálisan pünkösdi téma, mert ébredést csak Isten Lelke adhat. Nem emberi program, amit ki lehet tűzni és végre lehet hajtani, hanem isteni ajándék, amiért sokat kell imádkozni s amire kitartóan kell várni. A szél niem tudni honnan jő és hova megy, csak a zúgását halljuk, ha már itt van... Nem rendelkezhetünk veié, fel sem idézhetjük — de meg sem állíthatjuk. Amikor Isten ébredést ad az egyháznak, akkor elsősorban abból az illúzióból kell felébrednünk, hogy egyház vagyunk. Fel kell ébrednünk önelégültségünkből és vélekedéseinkből. Aki álmodik, az egy elképzelt, színes világban él, aminek vajmi kevés közié a valósághoz. Fel kell ébrednünk egy álomvilágból, amit magunkról, az egyházról elképzeltünk. Fel kell ébrednünk abból a hamis önáltaitásból is mintha már felébredtünk volna. Ez a veszedelem ,kii!ö- nősképpen is fenyegeti az egyház népét. Világosan meg kell látnunk, hogy minden ébredés csak kezdet. Mint amikor valaki megdörzsöli a sziemét és nyújtózkodni kezd. Lassan oszlik az álom bódulata, kezdi érzékelni környezetét s valóságos helyzetét. Még nincs egészen tisztában vele, hogy hol is van, hányat ütött az óra, dél van-e már vagy csak pirkadat — vagy éppen átaludta az egész napot s a huszonnegyedik órában serkent fel. Még összefolyik álom és valóság. Ez a félálom, félébrcdéis, amikor hangokat hallunk, de nem értjük a szavak értelmét, alakokat látunk, de nem ismerjük fel őket, a legveszedelmesebb. Egészen fel kell ébrednünk — s ebben mindig van valami'kijózanító. Pünkösd apostolait csak a bámész tömeg vélte ittasoknak. Valójában akkor józanodtak ki végképpen — önmagukból. Az ébredéshez hozzátartozik ai hidegvizes mosdótál, esetleg a hidegzuhany is. Mindezt úgy szoktuk mondani, hogy a bűnből kell felébrednünk. Ez így is van. Azonban jó, ha nem általában szólunk a bűnről, hanem megmondjuk egészen konkréten, hogy mi a bűn, mi éppen most a bűn, mi éppen a mi bűnünk, az egyház embereié, akik maciinkat keresztyéneknek és hívőknek valljuk s komolyan szeretnénk azok lenni. Ha gyökeresen felébredünk abból a hazug vélekedésből, hogy egyház vagyunk s megismerjük elesettségünket, akkor a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy valóban rgyház legyünk, hogy az ébresztő Lélek egyházat formáljon belőlünk. Akkor meghallhatjuk az evangélium vigasztalását és elkö- telezését: ti vagytok a föld savat Ezzel már meg is mondottuk, hogy mire kell felébrednünk. Éberségre, szüntelen ébrenlétre. Az ébredés nem hogy megoldják a pesti egyház komplikált és elhanyagolt gazdasági kérdéseit. A Deák-téri lelkészi kör adminisztrálásával Grünvalszky Károly józsefvárosi lelkészt bízták meg. maradhat múló epizód az egyház életében, hanem állandó állapottá kell válnia. Az ébresztő Lélek szele szüntelen fúj — ha Istennek úgy tetszik — csaik mi is tartsuk kifeszítve vitorláinkat. Nem elég a kikötőből kifutni és hátat fordítani a parti csapszékek kísértéseinek, s azután mihamar horgonyt vetni a honi^ólismert vizeken, Bátran neki kell vágni a nagy vizeknek s hajózni kell a veszedelmes mélységek felett. Csak ott vár a gazdag fogás Ígéretei Szolgálatra, keil felébrednünk s ez azt jelenti: felélősséig- vállalásra az élet minden dolgában. „Öltözzük fel a világosság fegyvereit, mint nappal ékesen járjunk. ..“ (Róma 13, 12—43}. Vigyázzatok és imádkozzatok, ez azt jelenti: virrasz- •szatok, vállaljátok a® őrálló szolgálatát. S ebben az őrállói szolgálatban benne van az irgalmas samaritánus olaja éls bora is. Bűnből életre kell felébrednünk, így szoktuk ezt mondani, s ez igy is van. De az életei ismét konkréten kell felfognunk a mindennapok apró és sokféle feladataiban, a felebaráttal való közösségvállalás határozott magatartásában. Az ébredés állapot mondottuk s most hozzátehetjük: magatartás is. Ezért elválaszthatatlan — látásunk szerint — az ébredéstől a reformáció, az egyház főben és tagjaiban, közösségében és intézményeiben való gyökeres megújulása. Az ébresztő Lélek reformációt akar, legalábbis az egyháztörténet így mutatja. Pünkösdkor kérjük nagyon buzgón és nagyon alázatosan az egyház Urát: adjon népének ébredést a megújulásra. Groó Gyula Sz Evangélikus Egyetemes Felfigyeli látogatásai Dr. Reök Iván az evangélikus egyház egyetemes felügyelője Groó Gyula főtitkár kíséretében kedden hivatalos látogatást tett a baptista és a methodista egyháznál, valamint az izraelita hitközség elnökségénél. Mindhárom helyen a leg- szívélyesebb hangulatban folytak megbeszélések és megállapították, hogy közös szolgálatuk érdekében együtt kell működniök az új magyar társadalom békés felépítésének nagy müvében. Svájci teológusok Magyarországon Jövő kedden a svájci egyházi élet két világszerte ismert képviselője érkezik Budapestre: Eduard Thurneysen professzor és Walter Lüthi lelkipásztor és író. A református egyház vendégeiként meglátogatják a négy teológiai főiskolát és több budapesti és vidéki gyülekezetét. Mintegy három hátig maradnak Magyarországon, számos előadást és prédikációt tartanak. Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le ráni. Oldj fel, küldj el, tolls cl tűzzel! Égi lángod jár ja üt szívem és a szám. Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám! 3 Pünkösdi: maradi vagy haladó? Az öregkor minden vallásban „szent“ kor szokott lenni. Az emberiség vallási életét rendszerint az ősz- szakállúak tartották kezükben. Ezért volt mindig maradi. Ám pünkösdkor meglepően új lehetőség körvonalai bontakoztak ki: minden életkornak, ifjúnak, öregnek egyaránt közreműködést kellett vállalni az evangélium tolmácsolásának és terjesztésének szent munkájában. A vallás itt megszabadult bizonyos „szent“ életkorhoz való kötöttséeé- ből. Mivel a vallás szinte kizárólag az öregek kezébe ment át, az emberi élet legkonzervatívabb tényezője lett belőle. „Veszélyben a vallásunk“ — ez a kiáltás szokta mindig és mindenütt útját állani a reformtörekvéseknek. Ez okozza azt a látszatot, mintha némileg igaz volna, bogy a „vallás ópium a népnek“. A pünkösdi lélek azonban a megértésnek és nem a szükkeblüségnek lelke. Ez a lélek ajtót nyit és nem kirekeszt. A maradi öregek mindig fejcsóválva néz'ek a fiatalokra. így volt ez minden időben. Az evangélium pedig ez ellen az örökös panaszkodás ellen azt ajánlja, hogy az ifjúság égő lelkét, a dolgok mikéntjével való elégedetlenségét, lázadásait és látásait kapcsoljuk be és értékesítsük Isten országa szolgálatára. De... az előrehaladás legbiztosabb módja az, 'amit az autóvezető gyakorol, aki midőn hajt előre, bele-belenéz a tükörbe is, amely a mögötte maradozó utat vetíti vissza a számára. Az ifjúság tartsa figyelő szemét a múlton, mert ott van a jövő kiindulópontja. Az evangélium inkább a radikális felé hajlik, mert haladást jelent. Azt állítja elénk, aminek „lennie keil“, azzal szemben, ami „van“. A Szentiélekről szóló evangélium ad nekünk progresszív erőt, amely mindig lépést tud tartani a fejlődő élet haladásával. A Lélek „elvezet minket minden igazságra“. A Lélek nem tesz egyebet, mint jobban-job- ban kibontva előhozza azt, ami a Krisztus személyében elrejtve egy- szersmindenkorra adva volt és folytonosan alkalmazza azt a változó viszonyokhoz. Ezért az evangélium mindig újság, meglepetés és örök üdeség. Akit a Lélek vezet, örök hajnalban vándorol! Nyílott a kilátás minden irányban. Lénye legmélyéig meg van győződve, hogy amit ő birtokol, az sohase múlja idejét, mert nem holt igazságok tömege, hanem maga az Igazság Lelke az, akit ma- gáénak mond. Stanley Jones (Krisztus a világ országútján) Felvétel ez Evangélikus Egyetemi Leányotthonba Az Evangélikus Egyetemi Leányotthonba (Budapest, IV., Somogyi Béla-út 24.) felvétetni kívánko.zók kérvényeit a felvételi bizottság 1949 június 15-ig veszi át. Kérvényhez csatolni kell lelkészi ajánlást és önéletrajzot. A felvétel teljes tanévre szól, havi lakbér 40 frf. Kérvényt küldeni lehet Dezséry László igazgató címére a Leányotthonba. Szentlélek Lelke Atyának s Fiúnak, Jöjj sebes rendülő szél szárnyakon Gyűljön ki lángod bennünk, mint ki- gyultak Kettős, tüzes nyelveid egykoron. EgyakarattaJ együtt vagyunk híven, Egy csak egy óhajtás mindenik szívben: Jer, tölts be népedet, Szentlélek Isteni E pünkösd ünnepében, E pünkösd ünnepében Dicsérjük a nagy Istent, Ki Szenilcikét szivünkbe, Ki Szcntlelkét szívünkbe Kiárasztá bőséggel. Ennek örüljünk, Szívvel, szájjal buzgó lélekkel, Kik a Krisztusba»! hiszünk. Adjuk meg, adjuk meg Neki a dicsőséget! Vigadjunk, vigadjunk, Miként a fák, füvek, virágok, Újulnak örömben. Ébresztő Létek
