Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-04-09 / 14. szám

4 I Evangélikus Elet Istentiszteleti-rend 1949 április 10-én Egyházi Déiafrika hírek Mutató a teológus ifjúság reformterveiből * Deák-tér 4 (ifjúsági), d. e. 9. Deák-tér 4 (úrvacsora), d. e. 10. Deák-tér 4, d. e. 11. Deák-tér 4 (úrvacsora), d. e. 12. Deák-tér 4 (evangél.), d. u. 5. Fasor (ifjúsági), d. e. V2IO. Fasor (úrvacsora), d. e. 11. Fasor, d. u. 4. Dózsa György-u. 7, (j. e. V2IO. Üllői-út 24, d. e. V2IO. Üllői-út 24 (úrvacsora), d. e. 11. Rákúczi-út (szlovák), d. e. 10. Rákóczi-út (oltárképavatás), d. e. V2IO. Rákóczi-útí, d. u. 4. Bécsikapu-tér, d. e. 9. Bécsikapu-tér, d. e. 11. Toroczkó-tér (úrvacsora), d. e. 8. Óbuda (úrvacsora), d. e. 10. Óbuda, di. u. 4. Római-fürdő, d. e. 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 11. Böszörményi-út 2/a, d. u. (i. Diana-úti iskola, d. e. 9. Fóti-út 22 (ifjúsági), d. e. V2IO. Fóti-út 22' (úrvacsora), d. e. 11. Fóti-út 22, d. u. 4. Fóti-út (evangél.), d|. u. 6. Tomori-úti iskola, d. e. 8. Zugló, d. e. 11. Zugló, d. u. 4. Tlhaly Kálmán-u. 28, d. e. V2IO. Thaly Kálmáin-u. 28, d. e. 11. Kőbánya, d. e. V2IO. Kőbánya, d. u. 4. Simor-utca, d. e. 11. Ptacky Lajos Ptacky Lajos Kékén András dr. Kékén András dr. Gyory János Virág Jenő Kemény Lajos Inotay Lehel Inotay Lehel Fekete István Fekete István Szilády Jenő dr. Grünvalszky Károly Szabó Aladár liaszik Mihály Sréter Ferenc Danhauser László Komjáthy Lajos Komjáthy Lajos Dezséry László Ruttkay Elemér Ituttkay Elemér Gálát György Kádár Gyula Lehel László dr. Csepregi Béla id. Bimár Jenő Csepregi Béla ifj. Bimár Jenő Siile Károly Ferenczy Zoltán Rezessy Zoltán dr. Rezessy Zoltán dr. Koren Emil Korén Emil Bándi István Üllői-útón a nagyhét minden estéjén este 7 órai kezdettel bűnbánati tisztelet lesz. Az evangélizáció mai kérdései és feladatai A Bossey-i ökuménikus Intézetben március 2—8 között beható tanul­mányi konferencia foglalkozott az evangélizáció mai kérdéseivel és feladataival. A konferencián több mint 30 résztvevő volt, főleg európai országokból, valamennyien egyházunk felelős helyen álló mun­kásai. A genfi ökuménikus sajtószol­gálat a következőkben számol be a konferenciáról. Az egyház gyengeségét ismételten csak abban látták, hogy nincs felké­szülve a modern életre és teljesen bizonytalan azzal szemben. Képtelen hogy teljes egészében talpra álljon. A mai világhelyzet kiáltva kiált az egyház felé, hogy mutasson példát a valódi közösségre, ahol az osztály­különbség és minden más különbség is megszűnik. Leghatékonyabb esz­köz a helyesen felfogott igehirdetés. Olyan igehirdetés, amelyik radikális megújhodásra készteti az egyházat, amely felnyitja szemét, és megláttat­ja vele mennyire nem szabad, mikor olyan erősen köti magát a „burzsoá“ életformához. Annak a világnak a megítélése te­kintetében, amelyben az evangélizá­ció munkáját folytatni kell, két irányban váltak szét a megnyilatko­zások. Az egyik irányt az evangéli­záció modern, individualista felfogása jellemezte, amely az egyes embert a Krisztus melletti személyes döntésre hívja fel. A másik irány úgy jelölte meg a feladatát, hogy az egyház ha­toljon be prófétai üzenetével a vi­lágba, a cél nem az egyes ember megtérítése, hanem, hogy az ember és ember közötti kapcsolat helyre álljon. Mindez szükségessé teszi, hogy a keresztyénség egy kissé elgondol­kozzék önmaga felett és türelemmel, odaadóan tanulmányozza a modern kollektivizmus jelenségeit. Nagyon hangsúlyozták, hogy az egyház ta­nulhat annyit a világtól, mint amennyit a világnak maga is tanítani akar. Megyek már, ó Uram, megyek feléd, Fájdalmas szent úton mindig feléd Ó, sok keserve van, De ez az én útam, Hisz hozzád visz, Uram Mindig feléd. Hart a millióért? A lap múlt számában napvilá­got látott olyan hangú cikk „Az egymillió!“-ról melynek jobb lett volna meg nem születni. A cikk­író a maga helyén és idején áll­jon ki becsülettel és mondja el véleményét. De nem akarok a ké­ményseprő és péklegényharcba keveredni, hogy én is itt tereges­sek ki állítólagos „semmiképpen nem menthető szabálytalanságo­kat“, mert mi is: Reméljük azt, hogy az egy­millió forint a szétosztás al­kalmával sokkal lelkiismere­tesebb és felelősségteljesebb vizsgálat és gondolkodás sze­rint kerül felosztásra.“ Hogy a „hiteles adatok ismere­tében“ gazdagodhassák az illusz­tris cikkíró, szíveskedjék csak megnézni az egyházi névtárt és abból megláthatja, hogy Dunán­túl 133.900 lelke 151 anyagyüle- kezetet, 111 leánygyülekezetet, száznál több fiókgyülekezetet, ren­geteg szórványt tart fenn, amíg a 260.000 lelket számláló bányai kerület 99 anyagyiilekezetet és ez arányszámánál is kevesebb filiát és szórványt gondoz. Elő hát csak azzal a lelkiis­meretességgel és állapítsuk meg, hogy a legnagyobb segélyelosztás­nál külön kapott a bányai egy­házkerület 100.000 forintot és még annyit, mint Dunántúl. . .! Nem folytatom: aimi igaza más oldalon van a cikkírónak, azt szí­vesen elismerem s kérem, hogy szíveskedjék kissé beletekinteni máskor a valóságos helyzetbe, mielőtt a visszamaradt rendszer emlékei bárhol is kísértenének, mert az ilyen kísérteteket, ame­lyik a másik bőrére akar segélyt osztani, bizony el kell kergetni a bírálgatás pódiumáról, hogy bí- rálgatás előtt egy kissé a kétszer­kettő osztó igazságát tanulják meg. Bácsi Sándor „Ökumenikus“ internátust nyitot­ták a délifrikai protestáns egyházak a grohamstowni egyetemen tanuló teológusok számára. A Liwingstoni kollégiumot anglikánok, kongrega­cionalisták, presbiteriánusok és metodisták közös úrvacsorájával avatták fel. A teológiai fakultáson az ökumenikus kérdések tanulmányozá­sára külön tanszéket állítottak fel. Uj-Guinea lakossága, becslés szerint, háromszáz különböző nyelven és megszámlál­hatatlan dialektusban beszél. Eddig még csak két nyelven jelent meg teljes és csak harminc nyelven rész­leges bibliafordítás. Súlyos nehéz­séget okoz ez az Uj-Guineában mű­ködő missziók számára. Berlin 196 protestáns temploma közül csak kettő maradt épen a háború végére. Azóta 102 templomot rendbehoztak a megszálló hatóságok jelentékeny támogatásával. Ä német külmissziói tanács elnöke, dr. Frey- tag, Londonban tanácskozott a nemzetközi missziói tanács főtitká­rával, Bansonnat, a német külmisz- sziói munka újraindításáról. Tervbe­vették, hogy Kínába már idén húsz misszionáriust küldenek a német egyházak. A felszabadul! Kínában Pekingben, újjáalakult az Észak­kínai Keresztyének Szövetsége. Z. T. Kaung metodista püspököt választot­ták alelnökké, P. H. Wang kongre- gacionalista lelkészt ügyvezető tit­kárrá. A Szövetség feladata — így szól az új végrehajtóbizottság nyilatkozata — közös táborba összefogni az északkínai egyházakat és missziókat, megszervezni a szociális szolgálatot és az evangélizációt. Japánban nemrégen még ilyen táblák álltak az utcákon: „Halálbüntetés terhe mellett tilos japán embernek keresz­tyénné lenni.“ A császári abszolutizmus és miti- tarizmus összeomlásával megnyílt a szabad keresztyén misszió lehetősé­ge Japánban. Eddig csak a római katolikusok és az adventisták(l) él­tek alaposan ezzel a lehetőséggel. John Mattot, a Világmisszió Tanács díszelnökét Japánba hívták az evangéliumi egyházak nagyobb len­dületű munkájának megszervezésére. U. S. A. ^ A tavaly nyáron Amszterdamban megalakult Egyházak Világtanácsa munkájának alátámasztására a Vi­lágtanácsban résztvevő amerikai egy­házak közös szervezetet alakítanak. A szervezet megalakítására az egy­házak képviselői március 21—23-án az Illinois állambeli Evanstonban Nagyon sokat beszélnek napjaink­ban még az úgynevezett nem evan­gélikus körökben is a Soproni Evan­gélikus Teológiai Fakultásról. En­nek a megszólalásnak célja: tájé­koztatás, hogy megismerjék a mi teológiai egyetemi életünket, mun­kánkat és reformtörekvéseinket ép­pen tőlünk. Meg vagyok győződve, hogy el­enyésző kivételtől eltekintve most is hivatástudatból jönnek Teológiai Fakultásunkra az egész magyar nép­ből hallgatóink. Az ország külön­böző egyetemi karainak arányszámá­hoz viszonyítva messze kimagaslik Hittudományi Karunk ifjúságának 50 százalékot meghaladó paraszti és munkás származásával. Az az ébre­dés és megújulás, melynek a jelei­vel tele van az egész evangélikus egyház élete hazánkban: az igazi megmagyarázója annak, hogy miért jönnek egyre többen Jézus Krisztus Evangéliumának szolgálatára, amely­re az egész magyar népnek joga, szüksége van. Ez önmagában is biz­tosíték arra, hogy Hittudományi Karunk életében döntő szempont a magyar nép szolgálata. örvendetesen látom, hogy egyre jobban olyan felismerés van ki­alakulóban itt Hittudományi Ka­runkon, hogy új lelkésztípus ki­nevelése szükséges. Ez azt jelenti, hogy tartalmilag nem változó, de a társadalmi kérdésekre érzékeny lel­késznemzedékre van szüksége az egyháznak. Ugyanis pontosan a lel­készektől várják el, sőt követelik meg, hogy érzékenyek legyenek min­den társadalmi megmozdulással szemben, és minden ilyen megmoz­dulás után mérést eszközöljenek az ő zsinórmértékükkel: a norma nor- mans és norma normatá-val. Ezt mi ma már nagyon is jól látjuk, és tud­juk azt is, hogy nem vonulhatunk vissza, nem zárkózhatunk el, ha­nem lépést kell tartanunk a néppel, akiknek a lelkipásztorai akarunk lenni, és akiknek ma már nem; mind­egy, hogy kik akarják pásztorolni. Éppen ezért, a szakoktatáson kí­vül — mely a Teológia berkeiben folyik két nagyon is elválaszthatat­lan párhuzamos vonalon: az Egye­temen tudományosan és a Lelkész- képző Otthonunkban gyakorlatilag — tág tér volt és van biztosítva arra vo­natkozóan, hogy a hallgató már 711 int lelkészjelölt és innen kikerülve, mint lelkész, megfelelő tiszta társadalom- szemlélettel bírjon. Ennek az el­éréséért, és fejlesztéséért már majd­nem minden egyetemi kart meg­előzve 1945-ben, illetve 1946-ban mű­ködő társadalomtudományi intézeti tanári állás volt biztosítva. Egyelőre ennek keretein belül folyik ma is az a munka, amely céljául tűzte ki, hogy a hallgatóságot egészséges tár­sadalomszemléletre oktassa és el­vezesse. Hogy ez ne csak elméleti konferenciát tartottak. A konferen­cián Bromley Oxnam püspök, a Vi­lágtanács hat elnökének egyike elnö­költ. A konferencia a laikusoknak az egyházi életben való fokozottabb részvételével, gazdasági, ifjúsági, nemzetközi és a keresztyén egység­gel kapcsolatos teológiai problémák­kal foglalkozott. síkon történjék, szeretett intézeti tanárunk gondoskodott arról, hogy anyagi fedezetet kéregetve, egy szo­ciográfiai szemináriumot hirdetett meg, és ennek tagjai mint „falu­kutatók“ együttesen dolgoztunk azon, hogy minél jobban megismerhessük a falusi nép lélektanát, életét és gazdasági berendezkedését... Ez ál­lal is közelebb akarunk férkőzni a munkássághoz, hogy megismer­hessük mindazt a változást, amelyen keresztül ment, és problémáit. Azonkívül, hogy két tanulókör alakult, mely feladatául tűzte, hogy a tanulmányi eredményt feljavítja azáltal, hogy rendszeresen foglalko­zik megfelelő módon az egyes szak- studiumok anyagával, még három kultúrcsoport alakult önkéntes kö­zösségi munkával. Az első „Doszto­jevszkij“ irodalmi csoport, melyben nagy orosz írók halhatatlan művei, azonkívül 1848—19 irodalma és népi írói kerülnek előadásra és meg­vitatásra. A második a filozófiai: mely feladatául tűzte, hogy Kant­tól Hegel és Marx-ig a modern filo­zófiát fogja átvenni és vele komolyan megismerkedik. És a harmadik: tör­ténelmi, melyben egyes századok tör­téneti keresztmetszete — különös te­kintettel a népi megmozdulásokra és parasztforradalmakra — foglalkoz­tatja a kör tagjait. A professzorok épp úgy, mint a hallgatóság igyekszenek a mind szorosabb együttműködésre, hogy közösen találva és újítva meg a pedagógiai módszert, a munka gyümölcse mind gazdagabb le­gyen. Behatóan pedig a tanul­mányi bizottság foglalkozik a ta­nulmányi reform kérdésével. Az a vélemény alakult ki ugyanis, hogy komoly tanulmányi re­formra van szükség, hogy minél alaposabban készülhessenek fel szolgálatukra a jövendő lelki­pásztorai. Az oktatásban a szemináriumi nn^,:) módszert kell fokozottabban érvényesíteni. Több szemináriumra van szükség. Tágabb teret kell en­gedni az önálló tudományos mun­kának az által is, hogy vizsgákon, kollokviumokon, az önálló tudomá­nyos munkával szerzett ismeretek, __ ha netán azok eredménye nem is eg yezik a szak-professzor vélemé­nyével — érzékeltessenek. Professzo­rok és hallgatók számára egyaránt hasznos és szükséges lenne, ha az egyes tanszékek mellett tanársegéde­ket is alkalmaznának nálunk is. Szeretnénk, hogy ha figyelemmel kísérnék ifjúságunknak ezt a nagy lendülettel vállalt sajátos egyetemi tanulmányaival és jövendő hivatásá­val a legszorosabban összefüggő tervéi. Boczor Mihály, teológus. Északolaszországban különösen Turin környékén, az al­pesi völgyekben számos waldens gyülekezet végez hősies missziói munkát a katolikus tömegek között Az évszázados üldözések csak meg­edzették őket. Ez a kicsiny protes­táns kisebbség eggben az olasz tár­sadalom legprogresszívebb elemei közé tartozik. Az lOj'i-ben kibonta­kozott olasz hegyi partizánmozga­lomnak sok mártírt adtak a walden- sek. KIVONAT a Magyarországi Evangélikus egyház egyetemes presbitériuma 1948. évi szeptember hó 29-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. , Az egyetemes presbitérium a zsinattal kapcsolatban mindenek elolt az alábbi jogegységi határozatot hozza: Az E. A. 171. §-a ugyan az egyházmegyei közgyűlés elé utalja az egyházközségek szavazatainak felbontását és elbírálását s a legtöbb sza­vazatot kapott egyéneknek zsinati képviselőknek való kijelentését, azon­ban az E. T. II. t. c. 50. §-a nem utalja ezt a kérdést az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe, tehát az E. T. II. t. c. 53. §-ának b) pontja ér­telmében a szavazatok felbontása és elbírálása s a legtöbb szavazatot nyert egyének zsinati képviselőként" való kijelentése az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartozik.“ Budapest, 1949. évi március hó 28-án. A kivonat hiteléül: Kuthy Dezső ny. püspök. Evangélikus filel Az Országos I.other Szövetség Lapja Szerkesztéséri felel: Dr. H. Gaudy László főszerkesztő Szerkesztő: Dezséry László Szerkesztőbizottság: Dr. Geleji Dezső, Groó Gyula. Dr. Gyimesy Károly. Szerkesztőség: Budapest. IV.. Fehérhajó-u. 8—Id II. 1 Telefon: 186—651 Kiadóhivatal: Budapest. IV. Fehérhajó-u. 8—10. félem. 7. Felelős kiadó: Sülé Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 fi Félévre: 24 fi Egészévre; 48 fi Postntakarékpénztári esekkszáma: 20-412. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda. Budapest. EőtvSs-u. ÍJ Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető

Next

/
Thumbnails
Contents