Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-03-26 / 12. szám
XIY. évfolyam, 12. szám. Egyes szám ára % forint. 1949. március 26. EHHBILIKÜS ELET A Z ORSZÁGOS LUTHER-SZÖVETSÉG LAPJA Késik a tavasz Irta: Gaudy László A Mátra tetején majdnem félméteres hóban sétálnak a telelő élmunkások. A hegy lábánál a földek ásítva várják a munkásokat. Alig egv-egv ember merészkedik ki földjére. Sehol nem nyi- togatják még a szőlőket. A böjti szél, mely eddig meghozta a tavaszt, orkánnal süvített végig hazánkban mindenfelé. Az éghajlati nagy eltolódás gazdasági életünkben sok kárt okozott eddig. Statisztikusok már számvetést adtak arról, hogy az a kezetlen télutó mennyi pénzébe került a magyar népnek. Borúlátó emberek már előre keseregnek, hogy lesz-e termés ezen az Istenáldott földön? Az egyház emberei nem ülnek ölhetett kezekkel. Alig van hazánkban gyülekezet vagy szórvány, melynek kis és nagyobb gyülekezeteiben ne mozdult volna meg ezekben a hetekben minden lélek. Isten Igéje mellett ülnek napjainkban a magyar evangélikusok. Járnak templomaikba s amíg az Ige öntözi őket a tavaszi ■eső helyett, ezt is áldásnak veszi minden lélek. Új tavasz van indulóban egyházi vonalon. Vap-e olyan fásult lélek honunkban, aki teljes szívvel ne örülne ennek a belső megmozdulásnak? S mert ilyen bizonyára nincs, mind erősebben hiszünk abban, hogy hívő emberek imádsága ma úgy ostromolja az eget, mint még soha. Azt is hisszük, hogy még nem volt nemzedék, mely jobban megértette volna Isten nagy hallgatását velünk szemben, mint ez. Ma nálunk már nem emelkednek kezek az ég el- .len, mint emberi lázadó káromlások sötét feljajdulásai. Kezdik érteni azt, hogy ennek így kellett lenni. Késik a tavasz, de csendesedik a világ mifelénk. Isten megmásíthatatlan akaratában meg tud nyugodni a gondterhelt családfő s az otthon angyala: az asszony. S a felnőttek hitüket továbbadják gyermekeiknek is. Csendesedik egy máskor és különben nagyon hangos nép. Ezért pattan* le róla minden , rémhír. Ezért könyörög a békéért. Ezért reménykedik jobb jövőjében. Ezért mond le szívesen túlzott kívánságairól. Ma jobban megihlette a böjt, mint eddig talán bármelyik évben. Krisztus keresztjére tekint egyházunk majdnem mindeft tagja s tudja azt, hogy akik Urukat szeretik és követik, azoknak minden dolgok, még a tavasznak késése is, javukra szolgálnak. Nem lehet elnyomni a tavasz előnapján szerzett élmény egyik mondatát. Hidegen csikorog a hó a hegyek tetején minden lépésnél s mikor a nap delelőre hágott, megjelennek mégis a tavaszt bejelentő pacsirták. Hideg a tavasz kezdete s Istennek ezek a teremtményei, mintha énekükkel ma prédikálni akarnának; didergő kis testükből kacagó, vidám dalokkal köszöntik a pihenő embereket. Néhány olyan embert, akik a reggeli órájukban bibliájukba temetkeznek bele s áhítatukon a hideg éjszaka után tudtak hálálkodni Istenüknek. Mosolyt csalt minden komor férfi arcára a tavaszi madárdal s szégyenkezve gondoltak arra, hogy csak ember tud időnként letargiába esni. Isten többi teremtményei mennyivel kevésbbé félnek s mennyire biztosra veszik azt, hogy a világ Ura felhozza nappalát és napját minden teremtményére. S amikor templomaikban s Isten nagy templomában egyaránt meg tudott nyugodni a lélek, számolja a bizonyosan jövő tavaszt, tervezget, bizakodik. Isten új tavaszt ad bizonyosan. Minden ismert s minden várt áldásaival. Az a sok veszteség, mely a tavasz késével érte népünket, szorgalommal és hittel bizonyára behozható és pótolható. Északi evangélikus testvéreinknek sokkal rövidebb tavaszt és nyarat ad az Isten, mint nekünk, s Isten ott is megáldja a földeket, megsokszorozza az emberi hitből fakadó munkát. Ha bármily nehezen ébred ott a tavasz, mindig követi a meleg nyár kalászlérlelő áldásaival. Isten nem hagyja el gyermekeit. Az idők és jelek lehetnek komorak. De nem takarhatják el szemünk elől a szüntelen és bizonyos reménységeket. Több könyörgést várt Isten tőlünk, mint eddig bármikor. S ha ez a nép megtanult ezekben a nehéz időkben könyörögni, reménységeiben semmiképen meg nem csúfolta- tik. Csak a tavasz késik. Ügy, ahogy a naptár megírja számunkra. Deisten soha és senkivel szemben nem késlelkedik. Teremtő, kegyelmező és áldó munkájának jegyei közöttünk vannak, csak éppen szemeinket kell feléje emelnünk. A gimnáziumi vallástanítási tanterv Magyar protestánsok nyilatkozata a békéről Az egyetemes egyház alig egy hónapi ankétozás után,, főként vallástanító lelkészekből álló szakbizottsága, elkészítette a gimnáziumi val- lástanílási tantervet. A tanterv elkészítésére azért volt szükség, mert az általános iskolai új tanterv elfogadása és életbelépése után, az új gimnáziumi vallástaní- tá>i tantervet kellett az alsó tantervre felépíteni. Ez a tanterv főként és jobbára az egyház fiataljainak közreműködésé- veí készült el. Nagymértékben különbözik a régi középiskolai tan- tervtől. Kevésbbé rugalmas, mint az előző tanterv volt. Érzik rajta a mai idők egyházi konzervativizmusa. E tanterv alapján is lehet jó tankönyveket készíteni. De sokkal erősebb felkészültséget igényel, mint minden más tanterv. Nem is hisszük hogy munkaközösségek alakítása nélkül ez lehetséges lenne. Ennek gyakorlati kivitele azt jelenti, hogy azok, akik a tankönyvek írására vállalkoznak, legalább egy hónapi időtartamra fel kell mentessenek minden egyházi szolgálat alól. Elhelyezendők valami teljesen békés egyházi intézmény területén, ahol ingyenes ellátásukról az egyház- egyetem gondoskodik. / A tankönyvkészítők munkája érdekében az egyház minden anyagi és szellemi-lelki segítséggel a munkások támogatására siet. Csak ebben az esetben remélhető az, hogy május havára elkészülnek 'a kéziratok. Gyorsan és szakszerűen megbírál- tatnak. Miniszteri engedélyezést nyernek. S azután következik a tankönyvek olyan gyors kinyomtatása, hogy az 1949—1950. tanév kezdetére az ország egész területére el is jutna minden evangélikus tanuló kezébe a tankönyv. Nagy kérdés az, hogy az egyházegyetem rendelkezik-e annyi erővel, hogy a tankönyveket kimunkáló munkaközösségnek ilyen mértékben segítségére tudna lenni? A svájci Református Sajtószolgálat közli, hogy a brooklyni (USA) episkopálista gyülekezet elöljárósága felhívta 45 év óla szolgáló lelkipásztorát, a népszerű J. H. Melish-t, hogy mondjon le állásáról. Indokolás: a lelkész fia elvállalta az Amerika és Szovjetoroszország közti barátságot propagáló egyesület elnökségét. A lelkész a határozat ellen az egyházközség közgyűléséhez fellebe- zett, amely % szótöbbséggel megsemmisítette az elöljáróság határozatát. Ugyanakkor a legrégibb vallásos folyóirat, a Churchman szerkesztőjét, G. E. Shipler episkopálista lelkészt is kommunista-rokonszjpnvvel vádolja a sajtóban egy unitárius lelkész. Shipler közismerten szovjetbarát és Rómaellenes. Egy Hollywood elleni sajtótámadása miatt nemrég 10.000 dollár pénzbírságra ítélték. Ellenfele kimutatta, hogy Shipler 25 olyan társaság tagja, amelyet az Egyesült Államokban kommunistagyanúsnak tartanak. Shipler válasza az volt, hogy unitárius ellenfele nyilván a római egyház politikai érdekeit képviseli. Hangsúlyozta, hogy ő nem a kommunista pártot szolgálja, hanem sik- raszáll a próféták és az evangélium alapelveinek érvényesítéséért a társadalmi viszonylatokban. Az ország különböző protestáns felekezeteinek képviselőit egyesítő Magyar Evangéliumi Szövetség közgyűlése üzenetet intézett az Evangéliumi Világszövetség londoni központjához és az egyds nemzeti tagozatokhoz. Az üzenet többek között ezeket mondja: Sß „Egyes nyugati egyházi testületek és személyiségek részéről mostanában olyan megnyilatkozások hangzottak el felölünk, amelyek nagy szomorúsággal és aggodalommal töltöttek el bennünket. Különösen a Mindszenty-ügy kapcsán most is óriási propaganda hadjárat igyekszik meggyőzni • a nyugati protestánsokat arról, hogy Magyarországon nagy veszélyben van a keresztyénség. Aggasztó jelenségek láttára azonban nekünk kell nyugati testvéreinket megkérdezni, vájjon nincsen-e nagyobb veszedelemben az ő kercsztyénségük, mint a miénk? Sok jel vall ugyanis arra, hogy a nyugati protestánsokat közös „világnézeti frontba“ akarják csábítani azokkal a politikai és gazdasági érdekeltségekkel, amelyek minden áron, akár egy harmadik világháború árán is, védeni kívánják a nyugati gazdasági és politikai rendszer érdekeit. Ezek az érdekeltségek mindenképpen érveket akarnak szerezni arra, hogy az ő háborúÉs megkérdő őt a főember, mondván: Jó mester mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? Monda pedig néki Jézus; Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat és anyádat. Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam. Jézus ezeket hallván, mondá néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van és oszd el a szegényeknek és kincsed lesz a mennyországban és jer, kövess engem. Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék, mert igen gazdag vala. , És mikor Jézus látta, hogy ez igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, akiknek gazdagságuk van! Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. Akik pedig ezt hallották, mon. dának: Ki üdvözülhet tehát? ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Isteninél. á És monda Péter: íme mi minit dent elhagytunk és követünk té- Jged... i ö pedig monda nékik: Bizony fmondom néktek, hogy senki sincs,? • aki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, I vagy gyermekeit az Isten országúit ért. J Aki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világban pedig örök életet. jukat kereszteshadjáratnak tüntethessék fel. Ezért akarják minden árón bizonyítani, hogy a népi demokráciák országaiban, így Magyarországon is, végve- szedclcmben van a vallás és az egyház. Mi nagy csodálkozással hallgatjuk ezeket a híreket. Hát vájjon az itteni, keresztyénség helyzetének megítélésében nem az a fontos és érdekes, hogy országunkban százados álmából felébredőben van az evangéliumi keresztyénség és senkitől sem gátolva hirdeti úton-útfélen, templomokban, evangélizációs telepeken, ifjúsági táborokban, újságokban és rádión a Jézus Krisztus üdvözítő evangéliumát? Nem az a döntő, hogy Magyarországon újból életet és valóságot jelent a keresztyénség mert nem csupán sok templomunk épült újjá a romokból, hanem újjáépülnek romlásukból a gyülekezetek is?, Valóban nem ezek érdekelnék a nyugati protestantizmust, hanem egyedül az, hogy a római egyház nem folytathatja zavartalanul a maga politikai harcát régi jogaiért és kiváltságaiért? Vájjon nem tagadnák-e meg a reformáció egész örökségét a protestáns egyházak, ha beleesnének „a keresztyén front“ csapdáiba és a Vatikán meg a vele szövetkezett gazdasági és hatalmi érdekeltségek harcát hajlandók volnának Isten ügyével azonosítani? Nem próbálnának ezzel egyszerre szolgálni Istennek és a Mammonnak? Látásunk szerint a protestánsok ma azzal tehetik a legjobb szolgálatot Krisztus ügyének, ha minden hamis frontképződésnek útját állják. Nagy szót merünk kimondani: talán elkerülhetünk egy új háborút, ha az evangéliumi keresztyének magatartása arra kényszeríti a Vatikánt és azáltal talán a vele egybekapcsolt hatalmakat, hogy harcukat nyílt sisakrostéllyal és leplezetlenül aként folytassák, ha akarják, mint pusztán gazdasági és hatalmi érdekszövetség. Egyébként közvetlen tapasztalataink is igazolják, hogy az egyház minden, valóban Istentől rendelt feladatát el tudja végezni az olyan társadalmi és politikai rendszerben is, mely nem kíván vallásos pózban tetszelegni és nem , akarja „az apostoli király“ főkegyúri szerepében denaturalizálni az egyházat. Mindannak, amivel minket a szovjet győzelme esetére ijesztgettek, éppen az ellenkezője történt velünk. Határtalan hálátlanság volna, ha mi_ a tényeket letagadnánk csak azért, hogy kiszolgáljunk egy valóban istentelen spiritualizmust, amely a maga na- gyonis kézzelfogható materiális érdekeiért fel akarja gyújtani a világot“. Az üzenetet a Szövetség nevében Bereczky Albert, református püspök, elnök, dr. Reölc Iván evangélikus egyetemes felügyelő, dr. Kiss Ferenc, a Szabadegyházak Szövetségének elnöke és dr. Somogyi Imre, a baptista egyház elnöke, mint alelnökök, dr. Kádár Imre lapszerkesztő, ügyvezető alelnök, Farkas József református lelkész, főtitkár, Szécscy János metodista h. főfelügyelő és Virgin Aladár (Keresztyén Teslvérgyüle- kezetj titkárok írták alá. Baloldali papok súlyos helyzete j az USA-ban *
