Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-12-18 / 50. szám

IvangéHkus Elet Új idők — újuló gyülekezetek Budapest-Fasori Lelkészi Kör Az egyik legrégibb pesti gyüleke­zet a lasori. lfaOá óta \annak anya­könyvei. A patinás gótikus templom s a lelkészi hivatal termei minden pesti hívünk előtt ismeretesek. A gyü.ekezet lelkipásztorait hivataluk­ban találjuk. Kemény Lajos püspök- helyettes elsőnek a gyülekezeti ige­hirdetés új formájáról nyilatkozik: — Gyülekezetünkben az igehirdetés új hangra talált. Ez az új hang az evangélizáció hangja, az ébresztésé. Hatására gyülekezetünkben új réte­gek mozdulnak meg és vesznek részt az egyház minden életmegnyil­vánulásában. Ugyanez a hang a bib­liaórákon és az ifjúsági összejövete­leken is, ahol szintén áldásos hatá­sát tapasztalhatjuk. Ezek az ébresz­tőjeliegű prédikációk a hívek ér­deklődését négy mértékben felkel­tették a gyülekezeten kívül folyó evangélizációs munkára is. Gyüleke­zetünkből nagy számmal keresik fel ezeket az alkalmakat, ami régen nem volt rreg. Az evangt'lizációk célja és eredménye azonban nem az „ecclesiola“, kisebb közösség ié’re- hozása a gyülekezeten belül, hanem az egész gyülekezet építése. Minden munkaág a gyülekezet törzséhez tar­tozik. Ez az utóbbi világosan mu­tatkozott meg abban, hogy az eddig különálló zsidómissziós bib’iaóra ma nem kü'rnálló szervezet, hanem beleépült a rendes gyülekezeti mun­kába. Működnek-e a gyülekezetben ön­kéntes segílőmunkáso.iV — A lelkésznek az úgynevezett laikusok“ közül akadnak munka­társai. Munkába állításuk kérdései­vel ál'ardóan foglalkozunk. Ezután Pásztor Pál lelkész veszi át a szót a beszámolóról, hogy már régebbi idő óta minden igehirdeté­sét több példányban készíti eL — Az igehirdetések leírt formája a gyülekezet sokféle munkájában missziói célt szolgál. Azok, akik va­lami külső akadályoztatás miatt nem tudják cgy-egy vasárnapon a tem­plomi igehirdetést meghallgatni, — így részesülhetnek annak áldásai­ban. A leírt ige aktuális mondani­valója újra és újra hnngozhatik hozzájuk, ha ismételten előveszik pihenő idejükben, villamoson, stb. Gyakran sorozatos igehirdetések hangzanak el a fasori szószéken, s ha va'aki ennek egy-egy részétől elmarad, az egész összefüggést átte­kintheti kéziratban. De nagy szolgá­latot tesz az ilyen leírt igehirdetés a kórházi ágyon fekvő testvéreink között i«. Némely helyen a hitoktató csak futva tud találkozni tanítvá­nyaival. Ilven esetekben is jó szol­gálatokat tett mar a kézbe adott prédikáció. Hasonló szo'gálatokat vég znek azok az emtékfüzetek. me­lyeké' híveink kereszMéskor és te­metéskor kapnak a lelkészi hivatal­tól Ezek a füzetek híveink«’! életük je’ertős eseményeire em'ékeztetik. Ha az események pillanatéban érzé­seik talán elnyomnák a hallóit igé­Az Evangéliumi Keresztyének Ossz- szövetséyi Tanácsa megbízott ben­nünket azzal, hogy látogassuk meg a közösségeket Bakuban. Tifliszben é a doni Rosztovban. Utazásunk célját az Evangéliumi Keresztyének össz- szövelségi Tanácsa a kövelkező sza­vakban fejezte ki: „Nézzétek meg, mint élnek a mi testvéreink.“ Úgy fo­gadtuk ezt a megbízást, mint Isten akaratát. Február 13-án, vasárnap este a moszkvai egyház gyülekezete elbú­csúztatott bennünket. A férfi és nő­testvérek imádságban ajánlottak min­ket az Ur kezébe. A búcsúénekek „Is­ten velünk, viszontlátásra“ és „Isten két, ezek alapján ismételten felidéz­hetik és megragadhatják a hallotta­kat. Milyen az Htentiszteletik látoga­tottsága? — Lelkészi körünkben többféle istentiszteletet tartunk. Megragadunk minden alkalmat arra, hogy hirdet­hessük Isten igéjét. A vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleteken kívül — különösen tavasztól őszig — igen lá­togatottak a hétköznapéit! áhítatok. Ezeket néha heti sorozatokban tar­juk. Legutóbb „Aktuális gyülekezeti kérdésekről“ beszéltünk. Minden al­kalommal a hívek igen szép szám­mal vettek részt. Milyen témákat érintettéi e soro­zatban? — Istentiszteletre va’ó előkészü­let; Énekiö evangélikusok; Az ada­kozás is istentisztelet; Isten pénz­ügyei, stb. Hallottuk, hogy h to":tatárra járó növendékeiddel küuonös szeretettel vészel lelkipásntori munkát. Hogyan történik ez? — Gimnáziumi tanítványaimnál legfőbb célom őket az egyház éle­tébe bevonni. Ennek éidckében minden tanítványomat vendégül hí­vom magamhoz s egy teljes napot együtt töltünk. Elkísérnek minden lelkészi szolgálatomra azon a napon s minden lelki kérdésüket bőven megbeszéltjük. Ezenkívül rendsze­resen tartunk csendes napokat is, amikor egész napon keresztül az egyházközség vendégei a résztvevő.. Ez a lelkipásztori munka a gyüleke­zet tagjainak nagy megértésével ta- lá kozik. Az anyagi fedezet jórészt híveink ajándékaképpen áll rendelke­zésünkre. Milyen a gyülekezet tagjainak ál­dozatkészsége az egyház ttgy<J iránt? — Lelkészi körünk a pesti egy­házközség súlyos anyagi helyzete folytán az önállósulás útjára lépett. Ezen az úton nagy szolgálatot tesz a női bibliakör munkája. A biblia­kör havonta szeretetvendégségd rendez s ennek jövedelmét az egy­házközség fenntart sara fordítjuk. Ugyancsak ezt a célt szolgálja 82 egyh'ztagunk havi 10 forintos fel­ajánlása is. Ezek az összegek szinte teljesen fedezik a gyülekezet do'ogi kiadásait, finnen a mai nanon küld­tük ki karácsonyi körlevelünket, ame'ynek eredménye karácsonyi se­gélyek kiosztását teszi lehetővé. A lelkészi hivatalban már többen várnak Kemény püspökhelyettes urra. Búcsúznunk keli, pedig m/g sok mondanivalója lenne munkájuk­ról szolgálatukról. Az elmondottak is értékes bizonyságai azonban annak, hogy a lelkipásztori munka megra­gadhat minden új eszközt az e^v és szükséges dolog érdekében: a hí­vek üdvösségéért. Muncz Frigyes. megőriz tégedet" különleges, őszinte érzéssel hangzottak fel és erősítettek bennünket az előttünk álló utazásra. A moszkvai egyház megígérte, hogy imádságaiban megemlékezik rólunk az Ur előtt és megkért bennünket, ad­juk át forró üdvözletüket a bakui, tiftiszi és rosztovi közösségek férfi és nőtestvéreinek. A következő napon rokonaink és néhány nőtestvérünk kikísért ben­nünket a kazáni állomás vonaljához és elindultunk Moszkvából a mo z- kva—ba' ui vonattal. Kiderült, hogy vasúti kocsink kísérője hívő nőtest­vérünk. Hála az ő különleges gon­doskodásának, gyönyörűen utaztunk, s nem éreztünk semmiben sem hiányt. Február 17-én 17 órakor szeren­csésen megérkeztünk Bakuba, ahol Ter-Avanyeszov testvér fogadott ben­nünket a bakui egyház néhány tagjá­val együtt. Ill a közösség szolgálatában egész sereg pozitív vonás van. Az istentisz­teleti összejövetelek szervezetten foly­nak le a vezető testvérek hozzáértő vezetése mellett. A presbiter viszonya az egyház tagjaival kiváló. A Közös­ségi Tanács közölte velünk, hogy Ter-Avanyeszov testvér szolgálata a hívek számára áldásos volt és az is maradt. Nagy megbecsülésben része­sül a hívők részéröl. Az utóbbiban azonban néhány hí­vő túllépi a testvéri viszony határait. Például nem egy olyan férfi és nő- leslvér akad, aki vezetőtestvérüknek a presbiternek nemcsupán megadják az „illő tiszteletet“, hanem annyira jutottak, hogy kezetcsókolnak neki; megjelenésekor akárhol is történne ez, állandóan állva maradnak; ha a presbiterről van szó, Ízléstelenül di- csérgetik még a jelenlétében is. Meg vagyunk győződve róla, hogy a ba­kui hívek továbbra is ugyanígy fog­ják szeretni és megbecsülni Ter-Ava­nyeszov testvért, de ezeket az érzé­seket nem úgy fogják kifejezésre jut­tatni, hogy alázatoskodnak a testvér elölt, hanem úgy, ahogy az a szívé­lyes testvéri viszonynak felel meg. A közösség lényeges fogyatkozásai közé tartoznak „a karénekszerűen ki­fejezett“ imádságai a híveknek, az istentiszleleti összejövetelek idején. Hisszük, hogy ezt a hibát is hamaro­san kiküszöbölik a férfi és nőtestvé­rek, ahogyan ezt már elértük közös­ségeink többségében és a közös imádságok a bakui egyházban is ál­dásosán és csöndben mennek végbe. A közösség jelentős nyeresége, hogy helyiségébe baptisztériumot építettek. Igehirdetések és a hívekkel és a vezető testvérekkel való személyes beszélgetések révén az Ur megen­gedte nekünk, hogy a bakui közös­ségnek sok tanácsot és buzdítást ad­junk a további szolgálatra és a Szendétekben való növekedésre. Ami­kor ebben a kiváló közösségben vol­tunk. tanúi lehettünk Isten gyermekei szívből való örömének az Ur iránt és magunk is velük együtt örvendez­tünk. Február 24-én érkeztünk meg Tif- liszbe, ahol az evangéliumi keresz­tyének legrégebbi gyülekezete talál­ható. Egy közülünk — Goljajev Zsid- kov testvérrel együtt abban a szeren­címmel értékes fejtegetés jeleni meg j a „La Vie Piotezt-nte“ (Protestáns Élet) című svájci hetilap egyik szá- j maban. A cikk Írója, Senurctens lel- ! kész, a humanizmus jövőjének kér- 1 dését Ba.th Karoly teo.ógiájával kapcsolva össze, kifejti, hogy az új humanizmus középpontja nem az ember, hanem az Isten. „Lten hu­manizmusa“ azt jelenti, hogy az e.i.ber valójában akkor találja meg önmagát, amikor megtalálta az érte emberré lett Megvál ó Istent. Más szó\al: saját magunk humanitását, emberségét úgy fedezzük lel, ha a Jézus Krisztus érdeméért Isién ben­nünket, tőle elpártod teremtményeit magához visszatogad. Ezen kegyel­mi tényen kívül mi tökéletlen, eltor- zu.t lények, következő.eg „imotr- tclentk“ vagyunk. Isten ekeni láza­dásunk állal nem empán Teremtőn­ket veszítettük el, de ugyanakkor a mi „en.be.i t Ijesstgünket“ is. A humanizmus kéidéstre való teológiai válasz tehát egy biblikus para­doxont fogai magában: lelki sza­badsagunkat és emberi médóságun­kat — mintegy ráadá ul — ak»or kapjuk meg, ha először az „egy szükséges dolgot“, Isten országit, az ő igazságát és szereíctét keres­sük. A teljes értékű humanizmus­hoz ily kerülő úton juthatunk el. Ha a humanizmusnak a sersát ily- módon Isten szent szeretetére ala­pozzuk ezzel nem valami pesszimista teológiai álláspon’ot foglalunk el. hanem az evangélium igazságát ko- rro’yan vesszük, vagyis illuziómen- tesen beszélünk. Az evangélium csében részesült, hogy 1949-ben Szö­vetségünk és e közösség 80 éves ün­nepén már itt lehetett. Újból felidéztük az ünnepi jubi­leumi napokat, amelyeket a tiftiszi hívek körében töltöttünk el. Megérkezésünk napján találkoz­tunk a tifliszi közösség tanácsának tagjaival és tanácskoztunk velük, amikor is közelebbről megismerked­tünk Istennek a közösségben való dolgaival. Mint ismeretes, ez a kö­zösség három nemzetiség hívőiből áll: grúzoktól, oroszokból és örmé­nyekből. Mindhárom nemzetiség hí­vőinek saját képviselői vannak a Kö­zösségi Tanácsban. A hívők között a nemzeti gyűlölködésnek nyoma sincs. Mindnyájuknak egy az Uruk, egy a hitük, egy a keresztségük, egy az érzésük és mindnyájukat Isten szeretete fűzi össze. Az igaz, hogy a nyelvi különbségek miatt e különbö­ző nemzetiségű gyermekei az Isten­nek gyakran külön-külön gyűlnek össze istentiszteletre, meghatározott sorrendben. Ilyenformán a közösség­nek három külön-külön összejövetele van: grúz (Kacserazgye presbiter), orosz (Kraszinszkij presbiter) és ör­mény (Aszrisj presbiter). Itt vannak a keresztyén hitű evangélikus öttize­des hívek közösségének a volt tagjai is, akik most már teljes jogú tagok. A közösségben az egység szelleme uralkodik Isten egész népe között, amely hazánkban lakik. Tifliszben körülbelül 11 napot töl­töttünk és ezalatt sok örömben ré­szesültünk. Beszédekkel vettünk részt valamennyi összejövetelen. Hangun­kat nem egyszer egyesítettük az erő­teljes közös himnusz-énekléssel, ame­lyet a gyülekezetekben egyidöben há­rom nyelven végeztek. A testvéri szeretet, amelyet a tifliszi hívők irán­tunk tanúsítottak, sokáig emlékeze­tünkben marad. Március 14-én útnak indultunk Moszkvába. Jókedvűen és teljesen egészségesen érkeztünk meg. A mosz­kvai egyház első rendes összejövete­lén, csütörtökön az Ur előtt együtt örvendeztünk a moszkvai férfi és nő­testvérekkel. Ugyanezen az összejöve­telen jelen volt a mi kedves testvé­rünk, Zsidkov is, aki akkor tért visz- sza a Baltikumból. Mindegyikünk átadta azon gyüle­kezetek üdvözleteit, amelyeket meg­látogattunk. GoIj"jev. Pjelevin. A Bratszkij Vjesztnyik 1949. évi első számából. Fordította: V. L. | pedig azt üzeni, hogy az embert 1 bűntől szabaddá Isten kegyelme ! teszi. A természetes emberi képes- ' ségek mégoly tiszt:letreméltó fel- ! fokozása útján sem juthatunk el em­beri mivoltunk egyensúlyához, tulaj­donképpeni méltóságának megraga­dásához. A kérdés most már, ahogy ez a kristocentrikus humanizmus életfor­máló, irányt jelző valóságos lényező-e vájjon, vagy pedig pusztán egy, az emberről szóló teológiai elmélet? E kérdésre a cikkíró határozóit igen- n I válaszol. Isten humánizrrusa va­lóságos megújulást teremt. Az újjá­szül < tett embernek a felebarát iránti képmutatás nélkül veló áldozatkész szeretete o'v cselekedetekben fejező­dik ki, me'yek az élet leg' ülönbö- zőbb terület in: a ku'túr-ábin, poé­tikában, szociá'is élet síkján nyer­nek konkrét alakot. Ezek a cseleke­detek ..i lei“ az úi humanrzmusrak. jelei tehát annak hogy az ember a maga erőfeszítését tevékenység«5! Jézus Krisztus fennhatósága alá veti Islernek az evangéliumból hpngzó üzenete élő embert szólít meg. Nem bénítja meg öt. hanem épnen e'len- kezőleg. felszabadítva minden ' édes­ségét. tevékrrwséa~e hírja. A huma­nizmus az újiászüVfett. I'terre fi- pve’ő ember tevékenysége. go^do’­t-entssa. éle'e. Annak az embernek élete, aki éppen Jéz”s Kris-t”rnnk velő a áv°t0ltsAre rltai Pzentúl tet­tes szahads’gb°n cs»l-k'zik. Az élő rtT.ntpkeTof menen hinni ennek a humanizmusnak a je'rn'ősém'b-’n Dr. Lehel László 3 Lutheránus es yii ószövetség Brazilban Mint a News Bureau jelenti Rio de Janeiróból, jövő év elején teszik meg a döntő lépést Brazíliában négy lutheránus egyházszervezet egy szö­vetségben való egyesítésére. A négy egyház egész taglétszáma négyszáz- ezer. Az egyházi vezetők úgy látják, hogy ezután néhány év szükséges csak ahhoz, hogy ez a szövetség szervezeti egységhez is vezessen a különálló egyházak között. A résztvevő egyhá­zak a következők: az 1886-ban ala­pítóit „Rio Grandei evangélikus egy­ház“ 248.000 taggal; az 1905-ben ala­pított „Brazil lutheránus egyház“ 71.300 taggal, az 1909-ben alapított „Santa Katarina és paranai evangé­likus zsinat“ 65.000 taggal és az 1912- ben alapított „Központi Brazil Zsi­nat“ 25.000 taggal-. A „Zsinatok Szövetsége“ egy egy­házi nagygyűlés negyedévi ülésein tanácskozik majd a közös ügyekről. Ennek 33 tagja lesz. Ezen felül idő­közben a kilenctagú Tanács, és az elnöki hivatal fog működni. A tervezett alkotmányt már jóvá­hagyta mind a négy egyház zsinata. A Tanács október végén ülésezett és elkészítette az első egyházi Nagygyű­lés munkatervezetét. A Tanács elha­tározta a szövetség csatlakozását a Lutheránus Világszövetséghez és az Egyházak Világtanácsához. Az egyházi alkotmány erős hitval­lásos alapokon nyugszik. Ez meg­állapítja, hogy: „A szövetség alapja Jézus Krisztus evangéliuma, mely számunkra a Szenlirásban, annak Ó és Üj Testamentumában van adva. Ennek az alapnak elismerése alapján a szövetség engedelmességet fogad az egy, szent, egyetemes és apostoli Egyház egyetlen Urának“. A Szövet­ség a Reformáció Ágostai Hitvallása és az egyetemes hitvallások alapján vallja meg hitét. Ügy várják, hogy a Rio Granüe Zsinat elnöke, dr. Hermann Dohms lesz a szövetség elnöke. (Megjegyez­zük még, hogy a brazíliai lutheránus egyház tagjai legnagyobbrészt német származásúak. A brazíliai lutheránus egyházak úniója nagy lépés a dél­amerikai protestúntizmus történeté­ben. A katolikus elnyomás ill mind­máig tartott, s csak a legújabb kor­ban indult meg a szigetekben élő protestántizmus szervezkedése egyházi közösségekbe. A lutheránus lépés ki­hat a többi konfessiókra is. A dél­amerikai proleslántizmus létszámát kétmillióra becsülik, s erős missziói lendületű keresztyénséget jelent, amelynek nemcsak a délamerikai po­gányság, de a katolicizmus felé is nagy térítő ereje van. (Szerk.) A Kultúrkapcsolatok Intézete ren­dezésében kedden dé ben nyitották meg a Nemzeti Szalonban a sajtó képviselői elö.t a Szlovák újjáépítés kiállítását, amelyen a tétéves terv eredményei láthatók. A kiállítás plasztikusan mutatja be a szlovákiai ipari élet és mezőgazdaság ó iási fej.ődését és azt a hatalmas élelnívó- emeikedést, ame.yet az ulóbbi két esztendőben a Szlovák nép elért. A Szlovák kétéves terv megalapozta az ötéves tervet, amellyel tov. bbfoly- tatódi: a csehszlovák szocializn us építése. A bemutatott anyagnak igent nagy és megérdeme t sikere vo t. A Ku.túrknpcsola ok Intézete M.há.y- jjy Ernő elnök irányításával mind joblan bizonyítja, hegy a környező népek és országok egymás iránti ér- d klődése és egvmás tapasztalatain való okulása mindenütt gyümölcsöző és lelkesítő. A keresztvén einben örül a népek közötti barátság és a jobb életért való küzd leni szó idari- lása kibontakozásának. Igviiázkiui üooíerercia LíingveSorszarban A különböző lengyelországi egyhá­zak — köztük az orthodox és a len­gyel-katolikus egyház — Varsóban többnapos egyházi teológiai konfe­renciát tartottak, amelynek tárgya „Az egyház értelme és feladata“ volt. A kiadott jelentés szerint a legfonto­sabb kérdésekben teljes megegyezésre jutottak s a konferencia után közös istentiszteleten vettek részt. Elhatá­rozták, hogy januárban újabb öku- ménikus konferenciát tartanak. Egyházlátogatás a Szovjetúnióban (Golfafev é« Pjí-Ievin presLiferelt látogatása a kalui, tsflisxS, és po«sz?o*i Lozo^ségeLkeis AZ Ül HUMANIZMUS FELÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents