Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-07-31 / 30. szám
Bvngéllku» IM (Folytatás az 1. oldalról.) anyagi támogatás, kongnia, egyház- fenntartás, személyi és dologi kiadásaink fedezése slb., melyek évi összege 5,45U.100 forintot tesz ki. Ezenkívül az állam egyes egyházi épületekre esetenként és külön folyósított tübbmiliió forintnyi segélyt (csak a béesikaputéri templom mintegy másfélmillió forint költséggel épült ujja!) és ebben az évben 750.000 Ft újjáépítési rendkívüli segélyt adott. A vallástanitás kötelező, a vnllűstuuí lókat az állam fizeti. Van teológiai főiskolánk, melyet, mint egyetemi fakultást az állam tart fenn 7 tanszékkel, 84 teológus számára. Az elmúlt évben 60, az idén 52 országos jellegű és helyi konferenciát tartottunk, ill. tartunk, pedagógusok, értelmiségiek, laikus munkások stb. részére, mintegy Í0—15.000 résztvevővel. Ezekre mintegy 2000 felárú vasúti jegy váltására jogosító igazolványt kaptunk. Az egyháznak a világ felé fordulásában tehát azt kell megállapítania, hogy szabad-e, lcliet-c feladatát végezni. Becsület és tisztesség kérdése annak elismerése, hogy mi ezt nemcsak félelem nélkül, és szabadon végezhetjük, hanem minden kikötés és fenntartás nélkül élvezzük az állam támogatását, védelmét és anyagi segítségét. Az egyház számára nem közömbös. hogy az evangélium szociális parancsait egy meddő és közömbös világba kiáltja bele, vagy hogy láthatja azok megvalósulását. A mi számunkra azonban az a szociális fejlődés, mely a szemünk előtt bontakozik ki, még ennél is többet jelent. Mi nemcsak azért helyeseljük az ország újjáépítését és az életszínvonal emelését, mert ezek ön- magukbanvéve is jók és helyesek, hanem azért, mert egy olyan új világ teremtődik itt most, amilyen még sohasem volt. Nyugati ember számára teljességgel érthetetlen az, hogy ennek az országnak a hivatott vezetői 500 év óta halálos ellenségeink voltak és elpusztításunkra törtek. Éppen a magyar protestantizmusnak kell ennnek a megdöbbentő valóságát átélnie és megértenie. Megpróbáltuk megmagyarázni, hogy egy idegen uralkodócsalád, melynek tagjai sokszor még be sem tették lábukat az országba, egy nemzetellenes arisztoráciával és hivatalnoki karral együttdolgozva, gyarmattá tették az országot és hatalmi céljaik eszközeként használták. Szabadságharcok, vérbefojtott és idegen erővel legázolt szabadságharcok bizonyították be a világ számára ennek a népnek az élniakarását és ezeknek a harcoknak az élén túlnyomórészt protestánsok állottak! A nagy francia forradalom lendülete 1848-ban jutott el hozzánk és az evangélikus Kossuth és Petőfi voltak a szabadság fáklyahordozói. A magyar evangélikus egyház helyzetéi, feladatait és munkamódszereit csak a magyar történelem ismeretében lehet megérteni. És amikor ennek feltárására módunk és alkalmunk nyílott, eloszlott a félreértések homálya. Amikor egymás szemébe néztünk, megláttuk az egy szükséges dologért hevülő szív lelkesedését, megértettük, hogy Isten gyermekei, az Űr Jézus Krisztus szolgái vagyunk, akiknek ugyan különbözők a feladatai és képességei, de egy a rajtuk keresztül működő Szent Lélek, akinek legyen hála és dicsőség. Dr. Vető Lajos püspök nyilatkozata Megkérdeztük dr. Vető Lajos püspököt, útjuk gyakorlati eredményei felől1. A püspök úr a következőkről számolt be: „Isten kegyelmes segítsége volt, hogy sok technikai nehézség után másfél nappal hamarabb érkezhettünk ki Genfije, mintabogy a Lutheránus Világszövetség vezetői onnan Angliába és az Egyesült Államokba elutaztak volna. Szívélyes fogadtatás után a Lutheránus Világszövetség hivatalában együtt találtuk az összes illetékeseket, Michclfelder főtitkárt, Em- pie, Hermann és Dietrich lelkészeket, akik velünk való tanácskozás utáni napon, mint a Világszövetség illetékesei, éppen azért utaztak Ame- kába, hogy az európai egyházak szükségleteiről beszámoljanak. Velük egy teljes napon keresztül tárgyaltunk és a velük való tárgyalás után módunk volt tárgyalást folytatni az Egyházak Világtanácsa vezető embereivel is, így Joseplison úrral, aki az Egyházak Világtanácsa magyar- országi referenseként hazánkban is járt, Hedenquist úrral, aki a tanulmányi osztály igazgatója és Tóbiás lelkésszel, aki az ifjúsági osztály újjáépítési referense. Igen meghitt és hosszú tárgyalást folytattunk Be- guin úrral, a Bibliatársaság főtitkárával, aki szintén többízben járt Magyarországon. Utunk végén Locarnóban voltunk, ahol az Egyházak Világtanácsa vendégszeretetéből néhány csodálatosan szép napot tölthettünk a Casa Locarnóban. Utunk eredményeit a következőkben foglalhatom össze: Reök Iván egyetemes felügyelőnek bemutatkozása igen nagy érdeklődést keltett s nagy örömmel vették tudomásul, hogy az evangélikus egyház ma>- gyarországi vezetője egy hívő orvos. Nagy érdeklődést keltett fejtegetése az evangelizációról, s kritikája; az •vangelizáció sok típusa felől igen megértő érdeklődést váltott ki. Reök Iván évtizedes irodalmi munkásságát hasonló érdeklődéssel fogadták. A hit és tudomány szintéziséért küzdő szellemi erőfeszítését megbecsülései honorálták és könyvei külföldi kiadásához kiadókat ajánlottak. Különösképpen kialakult az a vélemény, hogy a „Sebész találkozik Istennel“ című műve igen nagy könyvsikert aratna külföldön. A könyveket német fordításokban mutattuk be. Beszámoltunk egyházunk helyzetéről az elmúlt évben érkezett segélyek felhasználásáról és azokról az eredményekről, amiket ebben a történelmi korszakban egyházunk munkájának és szabadságának biztosítása érdekében elértünk. Ezekről már az egyetemes -felügyelő nyilatkozata is beszámol, így nem ismétlem őket. Mindezek után a Lutheránus Világszövetség vezetői maguk tértek rá r.rra a kérdésre, hogy miivel segíthetnék meg a magyarországi evangélikus egyházat. Az czirányű tárgyalások közben sok érdekes és meglepő dolgot tudtunk meg, a felszabadulás ulán Magyarországra érkezeit nyugati egyházi segély dolgairól, ezekről azonban csak később tudunk a nyilvánosság elé lépni. A megbeszélések végeredménye az, hogy a Lutheránus Világszövetség részéről 60—80, vagy 100 ezer dollár segélyt várhatunk ebben az évben. A tegnap tartott elnöki tanácsunk döntött elvi szempontból afeló'l, hogy ehhez a segélyhez szolgáló költségvetést milyen irányú egyházi munkák figyelembevételével készítsük el. A költségvetés alternatív formájú lesz a három felvett fenti összeg keretében, mivel az amerikai és nyugati lutheránus gyülekezetek és hívek gyűjtésének végeredménye még nem ismeretes. Megemlítem még azt is, hogy Hedenquist úr még az ősszel Magyarországra szeretne utazni s hasonlóképpen még ebben az évben szeretnék hazánkat meglátogatni Mi- chelfelder, Empie és Dietrich urak is. Dr. Reök Iván egyetemes felügyelőt és engem egg svédországi meghívás kilátásba helyezése érintett igen kellemesen. Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek, vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem, Mert bizony, mondom nék- tek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta, vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. PÁLYÁZATOK A protestáns egyházak és a nép térképezése A protestáns egyházak külső életükben és belső szerkezetükben nagyjelentőségű változások és reformok előtt állanak. Újjá kell építeniük önmagukat s az újjáépítés előtt számba kell venni a veszteségeket és értékeket, mindenekelőtt a legbensőbb értékeket: a híveket. Fel kell tárnunk tehát valamennyi község és város protestáns magyarjainak életét, ennek alapján el kell készíteni egyházunk népének hatalmas lelki térképét, — hogy a falvak és városok gyülekezeteinek jellemzése együttesen adja meg njajd protestáns népünk lelki arculatát. Ezek a gondolatok indították az Országos Bethlen Gábor Szövetséget arra, hogy az alábbi pályázatot kitűzze: Pályázat: Az Országos Bethlen Gábor Szövetség pályázatot hirdet protestáns gyülekezeteink (református, evangélikus, baptista, methodista, unitárius) egyházi életének, néprajzának, jellemrajzának feldolgozására. A pályázaton résztvehet a protestáns felekezetek bármely tagja nyomtatásban még meg nem jelent 3 sűrűn gépelt oldalnál nem kevesebb és legfeljebb 50 sűrűn gépelt oldal terjedelmű munkával. A pályaműveket 1949 október 1-ig jeligés levéllel1 ellátva kell a BIZONYSÁG szerkesztőségének címére (Budapest, VIII., Re- viczky-utca 4) beküldeni. A bíráló- bizottságot az Országos Bethlen Gábor Szövetség Irodalmi Szakosztálya és a BIZONYSÁG szerkesztősége alakítja meg. I. díj: 400 Ft., II. díj 200 Ft., III. díj: 100 Ff. Az eredményt a X. Országos Protestáns Napokon, valamint a BIZONYSÁG f. évi november hó 1-én megjelenő számában hozzuk nyilvánosságra. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség pályázatot hirdet olyan irodalmi értékű, protestáns keresztyén szellemű költemény megírására, amely alkalmas a Reformáció Em tékünnepélyen való előadásra. A pályázaton résztvehet a protestáns fe l'pkezetek bármely tagja; nyomtatásban meg nem jelent olyan költeménnyel’, amelynek az előadási időtartama öt percnél nem több. A pá lyázat jeligés. A pályaműveket jeligés levéllel ellátva f. évi szeptember 15-ig az Országos Bethlen Gábor Szövetség központi irodájának cí mére kell megküldeni (Budapest, VIII., Reviczky-utca 4). A bírálóbizottságot a Szövetség az irodalmi szakosztály tagjaiból alakítja meg I. díj: 10Ó Ft, II. díj: 50 Ft. Az arra alkalmasnak ítélt pályaművet szerzője a Reformáció Emlékünnepélyen vagy X. Országos Protestáns Napok más kamagasló eseményén felolvas hatja. Az eredményt az Országos Protestáns Napokon, vallamint BIZONYSÁG f. évi november 1-i számában közöljük. A magyar protestánsok Országos Bethlen Gábor Szövetsége és a BIZONYSÁG szerkesztősége nyilvános pályázatot hirdet irodalmi értékű, protestáns keresztyén szellemű elbe széles megírására. A pályázaton résztvehet a protestáns fehekezetek bármely tagja nyomtatásban még meg nem jelent, három gépelt oldalnál nem hosszabb elbeszéléssel. A pályázat jeligés. A pályaműveket 1949 október 1-ig kell jeligés levéllel ellátva a BIZONYSÁG szerkesztőségének címére beküldeni (Budapest, VIII., Reviczky-utca 4). A bíráló- bizottságot a BIZONYSÁG szerkesztősége az Országos Bethlen Gábor Szövetség irodalmi szakosztályával együttműködve alakítja meg. I. díj: 150 Ft, II. díj: 100 Ft. — A BI- ZONYSÁG-ban közölni fogják a díjnyertes, esetleg a díjat nem nyert, de közlésre alkalmasnak ítélt pályamű- veket is. A Törvény betöltése Kiknek prédikálunk! Megkérdeztek egy lelkészt, hogy hogyan prédikál. A válasz ez volt: — Amikor felmegyek a szószékre, mindig ezt mondom magamban: vigyázz a szavadra, mert lehet, hogy egy keresztyén Ss van a templomban. ,Mi az Isten akarata? Ez a kérdés ■foglalkoztatja újra meg újra a hívő lelket, ez szorongatja nehéz életfordulókban sokszor az olyan embert is, aki egyébként nem sokat törődik Isten akaratának keresésével. Mit akar az Isten velem, mi Isten terve a világgal? Ez a kérdés hajtja az embereket a tenyérjósokhoz és a spiritiszták összejöveteleire s kergeti különféle babonákba. Pedig Isten kijelentette az ő akaratát. A törvény és a próféták: Isten kijelentett akarata. Isten világosan és félreérthetetlenül megmondotta, hogy mit akar tőlünk s mi a terve velünk. Mindezt mindnyájan naponta olvashatjuk a szentírásban. Legrövidebb foglalata a tízparancsolat. „Ne legyenek más Isteneid!, ne lopj, ne ölj, ne paráználkodj!“ — Ez az Isten akarata. Istennek erre, a Szentírásban kijelentett akaratára mondja Jézus azt, hogy az érvényben marad, ameddig csak a világ áll. Isten visz- sza nem vonja, meg nem másítja egyszer kijelentett akaratát. Isten akarata mindenképpen érvényesül; ha nem általunk és bennünk, akkor nélkülünk és ellenünkre. Csak akkor a kéz, amely vezetni akart, büntetni kénytelen. Jézus magáról azt vallja, hogy ö azért jött, hogy Isten akaratát betöltse. Kettőt is jelent ez a „betöltés“. Jelenti először azt, hogy Jézus tölti meg igazán értelemmel és tartalommal a szentírás szavait, Isten törvényének szövegét. Nem mintha Isten akarata önmagában nem volna érthető, vagy talán ahhoz, amit Isten a tízparancsolatban kijelentett, valamit hozzá kellene tenni. Hanem azéirt kellett jönni Jézusnak és betölteni a törvényt, mert mi emberek, azt megüresítettük. Igyekeztünk Isten akaratát a magunk számára megkönnyíteni, vagy éppenséggel megkerülni. Isten megfellebbezhetetlen, kemény parancsaihoz egy csomó de-t és ha t ragasztottunk. Jól tudjuk, hogy az ünnepnapot meg kell szentelnünk, hogy vár a templom, szól az ige. De — most éppen nagyon fáradtak vagyunk, most éppen kirándulni szeretnénk, halaszthatatlan elintéznivalóink maradtak vasár napra; —- és így tovább. így mehet nénk végig a tízparancsolaton és az egész biblián s meglátnánk, hogy üres formasággá tettük azt, ami lüktető élet volt. Éppen csak a be tűjét tartottuk meg látszat szerint a 1 a parancsolatoknak: nem öltünk, nem tapad vér a kezünkhöz s nem törtük fel üzletek ajtait, — s azt véltük, hogy most már be is töltőt tűk a törvényt. Jézus azért jött hogy leleplezze képmutatásunkat és éleltünk hazugságait. „Hajítottátok, hogy megmondatott: ne öljl Én pedig azt mondom nektek, hogy mindaz, aki haragszik atyjafiára, méltó az ítéletre 1 — Hallottátok hogy megmondatott: ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom, hogy mindaz, aki gonosz kívánsággal le kint asszonyra, már paráználkodott az ő szívében!“ Hogy feltárul ezekben az egyszerű szavakban a tör. vény egész mélységei Mindez eddig is benne volt, csak mi nem akartuk meglátni, észrevenni. Behunytuk a szemünket, letagadtuk és clhazudtuk, pedig a szívünk mélyén tudtuk, hogy ez a törvény, ez az Isten akarata, ez és nem kevesebb. Jézus azért jött, hogy ezt megmutassa. Kezének érintésére megelevenedik s élni kezd az évezredes ősi szöveg. Fegyver lesz az Írás betűje, mely élével szivünknek fordul. Óh, mi is gyakran használtuk Isten törvényét fegyvernek: a felebarátunk ellen. Szívesen idéztük és buzgón forgattuk -— ha a másik emberről volt szó. Kárörvendve olvastuk egymás fejére az igazságot s nem vettük észre, hogy önmagunkat ítéljük meg. Jézus most ennek véget vet. Tükörként tartja elénk a szentírást: csak magunkat láthatjuk és kereshetjük benne s a kép, amit mutat, ijesztő és fenyegető. Isten tőlem kéri számon szent és igaz akaratát, tőlem s nem szomszédaimtól, nem ellenségeimtől, tőlem, egyedül tőlem. Velem perel az Ür, s nincs kibúvó, nincs enyhítő körülmény. Ebből a törvényből nem lehet semmit lealkudni s itt nem lehet fellebbezni. Becsaphatom képmutatással az egész világot, .. Istent nem lehet megtéveszteni, Jézus lerántja életem hazugságairól a leplet. „Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában legkisebb lesz.“ Tanítani és élni, vallani és cselekedni kell Isten akaratátl A száj és a szív, a kezek és szavak összhangjában kell a keresztyén ember‘életének egy éneket zengeni: Isten dicsőségére. Azért jött Jézus, hogy ezt megmutassa, hogy erre a dalra megtanítson, hogy erre az életre elindítson. Ki az közöttünk, akit ez a kép le nem nyűgöz — és meg nem rettent? Ki meri azt állítani: én megállók ez alatt a mérték alatt, én úgy élek és szólok, úgy gondolkodom és érezek, amint Isten akarja, az én szívem nyitott könyv s nekem nincs titknlnivalőm a mindenttudó szeme előtt? Ki az, aki különbnek meri magát tartani felebarátainál, aki a farizeus mozdulatával emeli szemét az égre: hálát adok neked Isten, hogy nem vagyok olyan, mint a többi emberek...!? Ki az, aki nem törik össze a törvény súlya alatt, aki egyebet talál az életében, mint bűnt és mulasztást, vétket és törvényszegést?! Aki ide eljutott s cl tudja mondani apostol vallomását: nincsen énbennem semmi jó, s aki kiáltani kezd, mint a vámszedő a templomban: Isten légy irgalmas nekem bűnösnek, az közel jutott az Isten országához. Mert az meglátja Jézust, aki azért jött, hogy a törvényt betöltse — érettünk és helyettünk is. Ez a másik értelme annak a mondásnak: én azért jöttem, hogy a törvényt betöltsem! Jézus nemcsak megmutatja és feltárja az Isten akaratának igazi értelmét, rejtett mélységét, megfellebbezhetetlen követését, hanem azt a maga életében maradék nélkül meg is valósítja, ö az egyetlen igaz, tiszta és jó. Ö Isten kegyelme engedelmes fia, akiben az Atyának csak öröme telik. Ö nemcsak mondotta: Legyen meg a te akaratod, hanem ezt valóra is váltotta. A keresztfa árnyékában is vallotta, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te. És elin- dull a kereszt útján, engedelmes volt haláláig, a keresztfának halá- láig. Jézus Krisztusnak ez az engedelmes élete és halála a legnagyobb és az igazi ítélet mindnyájunk felett. Ez az Isten akarata, úgy, ahogy azt Jézus élte. Kicsoda léphet a nyomába, ki mérheti magát hozzá? De ebben az ítéletben benne van mindnyájunk menekülése is. Mert az ö jötte megmutalja: mennyire szeret Hiszen egyszülött Fiát adta érettünk, azt küldötte hozzánk, aki neki mindennél drágább volt. Az ö engedelmessége betakarja a mi engedetlenségünket, az ö tisztasága beragyogja életünk sötétségét. Isten elfogadja áldozatát, érette megbocsát mindnyájunknak. Ez az örömhír, az evangélium, amitől az egész újszövetség zeng. Isten akarata betelik Jézusban. Róla jövendöltek a próféták, felőle írt Mózes, benne válik valóra minden Ígéret, ö Isten terveinek végreha jtója. Azt jelenii ez talán, hogy most már ölbe tehetjük kezünket, elheverhetünk bűneink párnáján, hiszen mindent elvégzett helyettünk Jézus? Éppen az ellenkezőjét jelenti. Azt, hogy most már elindulhatunk Isten akaratának útján, vidám szívvel, gyors lábbal, serény kezekkel. Ha elbotlunk, ha vétkezünk — s óh, hányszor van ei így! — van bűnbocsánatunk. Jézus felemel, kézenfog, sőt’ vállára vesz, mint pásztor a juhát és visz tovább, „Jöjjetek énhozzám mindnvájan. akik megfáradtalok és megterheltél» tetek, én megnyugosztlak titeket. Vegyétek fel az én igámat, mert az én igám gyönyörűséges és az én terhein könnyű". Isten akarata félelmetes és teljesíthetetlen azoknak, akik a maguk erejével akarják betölteni. Köny- nyü és gyönyörűséges azoknak, akik Jézus Krisztus erejével indulnak útnak és nem eresztik el az ö kezét. Groó Gyula Előfizetéseket az Evangélikus Élet re a Luther Társaság könyvkereskedése (Budapest, Ullői-út 24) is felvesz. Ugyanott hirdetéseket U felvesznek