Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-07-23 / 29. szám
I felejiheieilejtélmény Egy nap Albert Schweitzern él (Folytatás) Őrültség — mondják barátai, rokonai. Miért Afrikában? Nincsen Európában elég enyhítésre váró nyomor? De Albert Schweitzer benső válasza ez: mert az afrikai munka a nehezebbik. Mert oda nem merészkedik senki, kivéve a pénzkeresőket, kalandorokat és karriervadászokat. Éppen ott az őserdőben, a mindennapos életveszélyben van szükség — inkább mint bárhol másutt — etikai indílóokokból cselekvő emberre. És azután — misztikus gondolat — vájjon ez az egy ember a maga személyében akar vezekelni azért az óriási, kimondhatatlan igazságért, amelyet mi európaiak, mi, az állítólag olyannyira kulturált feliér fajta, a fekete földrésszel szemben évszázadok óta elkövettünk? Ha valaha megírnák annak, igaz történetét, amit az európaiak Afrikában elkövettek, hogyan kínozták, fosztogatták és tize delték e földrész tudatlan fekete gyermekeit, előbb rabszolgasággal, azután pálinkával, szifilisszel, hará- csolással — az ilyen történelmi ösz- “zefoglalás fajtánk egyik legnagyobb szégyenkönyve lenne s gőgösen fitogtatott kultúröntudatunkaí évtizedekre szerénységre kényszerítené. Ennek az óriási adottságnak parányi részét óhajtja tehát megfizetni a maga fatbavetésével ez az egyetlen vallásos ember » missziói kórház alapításával az őserdőben. Végre valaki, aki nem nyereségvágyból, nem kíváncsiságból megy a trópusokra, hanem tisztán humánus akarásból, hogy segítsen azokon, akik a szerencsétlenek között a legszerencsétlenebbek. De hogyan alapíthat kórházat, mikor mit sem ért a gyógyászathoz? Az ilyen csekélység nem riaszthatja vissza Albert Schweitzer vasenergiáját. Ő, aki harmincéves korában a teológia professzora, Európa egyik legmesteribb orgonistába, nagyra- becsült zenetudós, most Párisban nyugodtan leült az iskolapadba, a boncolóasztalhoz, a tizennyolcévesek mellé és pénzgondok között orvos- tudományt tanuk 1911-ben, harminchatéves korában leteszi az orvos- tudományi államvizsgát. Azután még egy év klinikai szolgálat és doktori disszertáció és negyvenéves fejjel útra kél a másik földrész felé. Csak a legfontosabb hiányzik még ehhez a nagyszabású vállalkozáshoz: a pénz. Mert Albert Schweitzer semmiesetre sem óhajtja a francia kormány támogatását kérni. Tudja, hogy a támogatás függőséget jelent, tisztviselőiktől, ellenőrzést, kicsinyes beavatkozást, jelenti a tisztán humánus elgondolás álsiklatását politikai mezőnyre. Feláldozza tehát könyvei tiszteletdíját, ügye javára egy sor hangversenyt ad és barátai hozzájárulását is megszerzi. 1913 nyarán végre megérkezik az Obove-folyó melletti Lambarenébe és hozzáfog kórháza megépítéséhez. Egyelőre az a szándéka, hogy két esztendeig marad itt, de kényszerűen négv és fél lett belőle, mert közbeesett az egész európai emberiséget sújtó háború és ez a melegszívű samaritánus, aki a francia gyarmatokon önzetlenül akart szolgálni egy humanitárius eszmét, hirtelen rádöbben, hogy útlevele szerint elzászi, akkoriban tehát német és 1914 augusztus 5. óta missziója foglyaként kell magát tekintenie. Eleinte még megengedik orvosi tevékenykedését, végül azonban a háborús bürokrácia kérlelhetetlenné válik az őrültséghez való jogában: Schweitzer! az afrikai misz- sziós területről, ahol a legcsodálatosabb tevékenységet fejti ki, az őserdő mélyéből a Pyreneusokba viszi és egy egész évre drótsövény mögötti tétlenségre kárhoztatja. Amikor hazatér, a günsbachi apai gazdaság helyén dúlást és rombolást talál, az erdő fái kipusztultak és az emberi nyomor, melynek leküzdésére életét áldozta, megezerszereződött. Így egész munkája hiábavalónak látszott. Az afrikai kórház újjáépítésére egyelőre még gondolni sem lehet, még adósságai vannak, még zárt a világ. Ezeket az éveket Schweitzer két műve: „A kultúra hanyatlása és újjáépítése“ és a „Kultúra és etika“ megírására, valamint Bach-műve befejezésére használja fel. E férfiú akaratereje elpusztíthatatlan. Sűrűn adja hangversenyeit, öt év múltán végre együtt van a pénz. 1924-ben ismét Lambarenébe utazik, ahol romokban talál mindent, amit épített. A dzsungel felfalta. Mindent másutt és nagyobb méretekben kell felépítenie. De most már segítségére volt műve, híre és neve. Mert hiszen az energia erőt sugároz ki és ahogyan a mágnes mágnessé teszi a holt vasat, úgy lakozik önfeláldozó lelkekben az az erő, amely a közönyöseket önfeláldozókká neveli. Az emberek között mindig solkan vannak, akik szívesen szolgálnak valamely eszmét, az ifjúságban mérhetetlen idealizmus vár felszabadulásra, hogy teljes odaadással szentelje magát valamely feladatnak. Ritka szerencsés esetekben ez asz idealizmus dúsan. és szabadon áramlik valamely humánus eszme felé, így ebben az esetben is: Schweitzernek egész csapat segítője kínálkozik, akik eszméjétől áthatottan alatta, mellette akarnak dolgozni és a régi építmény áll. erősebben mint valaha. 1927/28 ismét a szünet éve, amelyet Schweitzer Európában tölt, hogy hangversenyekkel és ezek jövedelmével biztosítsa kórháza anyagi alapját. Életét ekként két világnak szentelte folytonos munkában, amely koncentrikusan szolgálja művének és egyéniségének fejlődését. (Folytatás következik) Német tanulság Schemiip, a németországi hitvalló egyház egyik vezetője, aki annak idején a nemzeti szocializmus egyházrontó törekvéseivel a legerélyesebben szembeszállt írja az alábbi megszívlelendő sorokat, amiket a svájci evangélikus sajtószolgálat 27. számából közlünk. „Elképesztő, hogy nemcsak az rjtta- mi és gazdasági életben, hanem az egyházban is milyen gyorsan ismét nyeregbe került az egykori úgynevezett „bölcs középút" hada. Sajnálatos, hogy ez jórészt a lutheránus hierarchiának köszönhető. Jellemző . a hívek közönyösségére és tunyaságára, hogy mitsem törődlek az egyházi kulcspozíciók betöltésével s így a gyülekezetek nemtörődömsége következtében a hitvalló egyház embereit szép csendesen mindenünnen kibuktatták. Ügy látszik, feledésbe ment már, hogy Brunotte, az E. K. D. (németországi evangélikus egyház) újonnan megválasztott elnöke, aki egyúttal a VELKD (németországi egyesült lutheránus egyházak) egyetemes hivatalának is vezetője, egykor a harmadik birodalom vallásügyi minisztériumának is magasrangú vezető tisztviselője volt. .Ügylátszik arra fátyolt vetettek, hogy Hans Ülje hannoveri püspök személyi referense, az egyháztanács alelnöke, dr. Ruppel egykor a harmadik birodalom mdlás- iigyi minisztériumának miniszteri tanácsosa volt és tagja annak a nemzeti szocialista szervnek, amely akkor az egyházi ellenállást meg akarta törni. A hitvalló egyház számára nem maradhat közönyös az a tény, hogy dr. Werner Weber úr lett az egyházjog tanára Göttingenben, aki egykor Kerrl és Himler zsarnoki m rendeletéinek volt az illetékes magyarázója. Mindezek jellemző tünetei annak, hogy az egyház a barmeni hitvallást szögre akasztotta. De mindezek a n- n a k a tétlenségnek is a keserű gyümölcsei, amelybe a h it v all ó egyház kér ült és amelytől annyira óvtunk. Csak örülni lehet annak, hogy a református egyház ilyen körülmények között megtagadta az együttműködést az EKD-vel, amelyben úgylátszik teljes erővel megindult a reakciós orientáció és az egyházpolitikai hatalmi pozíciók ilyen értelemben való felosztása. Legfőbb ideje annak, hogy a hitvalló egyház tisztázza szerepét a németországi protestantizmuson belül és ngitvatartsa szemét és fülét a veszedelmekkel szemben." A németországi egyházi helyzet tanulságait nekünk is meg kell szívlelnünk és belőlük a leg eréig e- se b b konzekvenciákat levonnunk. Puskin a bibliáról „Ez a világ egyetlen könyve, amelyben minden benne van ... Mikor a Szentirást olvasom, megtalálom benne az egész emberi életet.“ Ruttkay Miklián Gyula püspöki titkár, ki betegségéből felépült, bár még mindig orvosi megfigyelés alatt áll, újra megjelent az evangélikus egyházi élet porondján. Barátai, hittestvérei mindenütt a legnagyobb szeretettel üdvözölték. Az Evangélikus Életet is megtisztelte írásával, melyet a mai számunkban talál az olvasó. FILM Harc a sínekért Franciaországban a német megszállás alatt a vasutasok hő’sies ellenállást fejtettek ki. Ezt örökíti meg a „Harc o sínekért“ c. film. Amikor a második front hosszas halogatás után létrejött, a németek számára létkérdés volt az utánpótlás lehető leggyorsabb szállítása. A kisiklatott lő- szeroonatok, a vezető nélkül vakon rohanó szerelvények élénk tanúbizonyságul szolgáltak, hogy a francia partizánok tudatában voltak ennek és mindent elkövettek a német számítások keresztűlhúzására. A pályaudvarok és az őrházak állandó összeköttetésben álltak egymással és ezen a jól bevált sziotgátali úton továbbították— szinte a németek orra előtt — az illegális szervezet utasításait. De még szabotázsaikat is a németek szeme láttára hajtották végre. Elfűrészelték a daru tartóláncának egyik szeméi és a felfordult hatalmas alkotmány napokig visszatartotta a frontra igyekvő német szerelvényeket. A németek dühe nem ismert határt. Tömegesen fogdosták el azokat, akik gyanússá váltak előttük és puskacső elé állították őket. Ez sem segített helyzetükön. Hiába küldtek páncélvonatokat a hadianyag-szállítmányokkal, a sínrobbantó különítmények romhalmazzá változtatták a várvavárt hadianyagot. Az első szabad francia vonat megindulásával befejeződik a vasutasok romboló munkája és kezdetét veszi az épít,és. A film főszereplői mind neves francia színészek, Barrault, Claireux, Dau- rand, Max Walt és még sok ismert nevet lehet elsorolni. Legfőbb ereje a filmnek mégis az, hogy a francia vasutasok ,akik végrehajtottál; mindazt, amit a filmen látunk, — együtt játszanak benne a színészekkel. A film megmutatja a francia munkások ellenállását. majd győzelmét, melyet az elnyomók ellen kivívtak és biztosítékot nyújt arra, hogy a francia munkások győzni fognak az új elnyomók ellen is. A film, amely megkapta a canessi filmfesztivál nagydiját, a jövő héten immár harmadszor kerül bemutatásra a budapesti premier-mozikban. X Luther Társaság közgyűlése Július 15-én délután 5 órakor a Luther Társaság rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlést Grün- valszky Károly elnöklete alatt nyitották meg, aki bejelentette, hogy mivel Ruttkay Miklián Gyula püspöki titkár, aki többhónapos betegsége után annyira felépült, hogy a Luther Társaság közgyűlésén újra megjelenhetett, ezért ő lemondott az üv. teendők ellátásáról és kéri a közgyűlést, hogy újra Ruttkay Miklián Gyulát iktassák be az elnöki tisztségbe. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s a jelenlévők nagy szeretettel ünnepelték Ruttkay Miklián Gyulát, aki az elnöki tisztséget újra elfoglalta. A Luther Társaság főtitkárává pedig Grünvalszky Károlyt választották meg. A közgyűlés azután a kölcsön- kérdéssel foglalkozott és felhatalmazást adott az elnökségnek az ügy részleteinek letárgyalására. A közgyűlés beválasztotta az igazgatóságba Antal Gábor MÁV elöljárót és dr. Lövei Károlyt. Luther Szövetség közgyűlése A Luther Szövetség Fejes Béla kúriai bíró elnökletével július 15-én rendkívüli közgyűlést tartott. Ocskay Frigyes ismertette a Luther Szövetség közgyűlése előtt az árvaszakosztály jelentését. A jelentés értelmében likvidálták a Luther Szövetség árvaszakosztályát és helyette megvalósították az úgynevezett Szeretetszolgálatot. Fejes Béla elnök azután bejelentette, hogy a Luther Szövetség keretében új szakosztály: Pedagógus szakosztály alakul, amelyben az evangélikus tanárok csoportosulnak. Foglalkozott a Luther Szövetség közgyűlése a kölcsön ügyével is, amelyet a közgyűlés elfogadott. Legfrissebb kínai hitek Az ökumenikus sajtószolgálat 27. száma jelenti: Az amerikai methodsta egyház misszió: titkára, Dr. Frank T. Cartwright közölte, hogy Kínában 176 methodista misszionárius működik, javarészt most már a kommunisták által felszabadított területen. A missziói munkások teljes mozgási szabadsággal végzik munkájukat, csupán egyelőre lakóhelyüket nem hagyhatják e). A missz'ói iskolák és kórházak munkája is tovább folyik. Dr. Cartwrigth beszámolóját New Yorkban egy ülésen tartotta. Ülés közben felhívta telefonon Sanghai methodista püspökéi és vele telefon- beszélgetést folytatott. A püspök a beszélgetésben megerősítette, hogy a sangháii és környéki misszionáriusok és kínai keresztyének a város felszabadulása után mindnyájan jól vannak és tovább folytatják munkájukat. A posta- és táviróforgalom helyreállt. A közlekedés is megindult. A misszionáriusok egyelőre lakóhelyüket nem hagyhatják el, mint külföldiek, a kínaiak azonban akadály- ialanul utazhatnak. Az evangélizáció munkája tovább folyik és az újonnan megtérülte! megkeresztelik. Ugyancsak Kínából jelenti az okúmén kus sajtószolgálat, hogy a kommunista kormány képviselői elismerésükéi fejezték ki az amerikai egyházak segélyküldeményéért, amelyet a háború állal sújtott lakosság számára küldött az Egyházak Világtanácsának segélyszerve. A kommunista hatóságok hálájuk kifejezése mellett annak a reménységnek is kifejezést adtak, hogy az Egyházak Világtanácsa segélyakcióját a jövőben is folytatni fogja, mert arra a lakosságnak szüksége van. >3» Támadják a prolesiánsokat Itáliában A svájci ..Kirchenblatt“ közli az olasz „La Luce“ május 15-i száma nyomán a következőket: Nápolyban néhány hónapja pro- testánsellenes hadjárat indult. A hadjáratot az eretnekség elleni védekezés címén indították. Újságokban és röplapokon a következőket lehet olvasni: „A protestantizmus az első számú közellenség. A protestánsok a hazának és a kultúrának egyaránt ellenségei, az atheizmus magvetői. A mise helyébe istentiszteleteket állítanak.“ Iszonyattal említik meg, hogy Nápolyban is van az evangélikusoknak templomuk, helyiségeket építenek a maguk számára, szociális intézményeket, iskolákat és árvaházakat, amilyen pl. a Portiéi anyaház. A szeretetszolgálatnak ezekben a lényeiben valami ördögi terv jelképeit látják. — Miért félnek? — kérdi a lap. A kisszámú protestantizmus, vagy az ő hitük okoz félelmet? A kis lélekszámú proteslan! izmus nem okozhat félelmet és mit félnek a hitüktől, hiszen at a Jézus Krisztusba vetett hit? Az Evangélikus Élet mindenütt kapható! Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért lelel: Dezséry László szerkesztő Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér í. Telefon: 162—635. Főmnnkatársak: Benczúr László, clr. Groó Gyula, dr. Gyimesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telefon: 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 8 Ft Félévre: 16 Ft Egészévre: 32 Ft Postatakarékpénztári csekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda N. V., Bpesf, Eötvös-u. 12, Felelős: Földi Vilmos Igaizgató. Istentiszteleti nettel 1949 július 24-én Deák-tér 4, d. e. 9. Deák-tér 4, d. e. 10. Deák-tér 4, d. e. 11. Deák-tér 4, d. .u. 5. Fasor, d. e. fél 10. Fasor, d. e. 11. Fasor, d. u. 4. Dózsa Gy.-u. 7. d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. 11. e Rákócz:-út (sziov.) d. e. 10. Rábóczi-út d. e. fél 12. Bécsikapu-tér d. e. 9. (úrv.) Bécsikapu-tér, d, e. 11. (úrv.) Toroczkó-tér, d. e. 8. Óbuda, d. e. 10. Óbuda, d. u. 4. Rómaifürdő, d. e. fél 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 11. Böszörményi-út 2/a, d. u. 6. Diana-úti iskola, d. e. 9. Fót -út 22, d. e. 11. Fót:-út 22, d. u. 4. Tomori-úti isk., d. e. 8. Zugló, d. e. 11. Thaly Kálmán-u. 28, d. e. fél 10. Thaly K.-u. 28., d. e. 11. Kőbánya, d. e. fél 10. Kőbánya, d. u. 4. Simor-u., d. e. 11. Fébé diak.-ház (Báfhori-u.) d. e. 10. Vas-u. 2/c, Protestáns helyőrségi. ifjúsági istentisztelet. Úrvacsoraosztó istentisztelet Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Pásztor Pál. Kemény Lajos. Dr. Benes Miklós. Inotag Lehel. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Dr. Sziládi Jenő. Gyülekezeti istentisztelet. Stréter Ferenc. Szteliló Gábor. Sréter Gábor. Dezséry László. Dezséry László. Dezséry László. Kádár Gyula. Kádár Gyula. Gáncs Aladár. Ruttkay Elemér, id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. Scholtz László. Szabó Aladár. Szabó Aladár. Sülé károly. Korén Emil Bandi István. Gyülekezeti istentisztelet. Varga József.
