Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-01-05 / 2. szám
Evangélikus Eie* színházi level Lenni, vagy nein lenni Hamlet nagy monológját filmvásznon alig tudtuk elképzelni, hiszen a film műfaja a gyors pergést, akciót, nem pedig a magába szálló bölcselkedést, filozofikus elmélyülést kívánja. Mégis lenyűgözve hallgattuk Lawrence Olivier-tolmácsolta szavakat, amelyeket Dánia bús és kételyektől gyötört királyfia mondott a széljárta és a tenger hullámaitól csapkodott szirtfokon. A film eszközeivel nyult Lawrence Olivier — a nagy angol Shakespeare-színész, aki egyúttal rendezője is e lenyűgöző filmalkotásnak —, a remekműhöz, amelynek mondanivalója éppen olyan aktuális most, mint közel négy évszázaddal ezelőtt volt. A cselekedni nem tudó, a körülményeket fel nem ismerő, az alkalmat elszalasztó ember drámája ez, aki azonban nem bizik az isteni igazságszolgáltatásban — éppen ezért kell elbuknia. Csodálatosan szép képekben elevenedik meg a helsingöri királyi palota ódon és komor pompája és az a legjobb a filmben, hogy alakjai nem szavalnak, pátosznélküliek s éppen ezért jutottak annyira közel a legmodernebb .s legmaibb művészethez, a filmhez és ennek közönségéhez. Nem lehet felbecsülni eléggé annak jelentőségét, hogy a halhatatlan klasszikus mű a film sokkal népszerűbb művészetén keresetül rendkívül széles tömegekhez jutfiat el, emelve annak ízlését és kultúráját. Lawrence Olivieren kívül az Old Vic, a Shakespeare hagyományának ápolására szentelt színház művészei játsszák az összes szerepeket, alázattal és tisztelettel a brit költő-óriás itánt.,Egyetlenegy ki*tel: a 18 éves Jean Simmons, akiben új Oféliát ismert meg a világ. Inkább lírai, mint drámai ez a színésznő, aki az úgynevezett nagy őri'dési jelenetében sem őrjöng, mint kora sok nagy tragi- kája, hanem egy bánatos kis dalt dúdol, megszakadt szíve üveghangján. Csodálatos tehetség ez a fiatal színésznő és ezt annál inkább elismerjük, mert soha nem játszott sem színpadon, sem filmen; ösztönös őstehetség, amely azonban kivívta a maga számára — az eget. A gyűlölet éjszakája a francia irodalom egyik ifjú és újhangú jelesének, Salacrou-nak drámája, a színpadi forma robbantásával jelentkezik. Meghökkentő a kezdés. Embereket puffantanak le a nyílt színen, akik meghalnak és a következő percben fölkelnek, s mint halottak vitába szállnak a szobába belépő élőkkel, a múlt, jelen és a jövő problémáiról. Nehéz megemészteni ezt a blaszfémikus hangot, amelyet azonban túlharsog a francia gloire és szabadságvágy dicsőítése. Ha már megszoktuk az idő, tér és hely egységének ezt a fenekestül való felborítását és azt, hogy a második felvonás közepén folytatódjék az, ami az első felvonás egyik jelenetében elkezdődött és hozzászokunk ahhoz, hogy halottak diskurzusait hallgassuk; izgalmas detektívregéng- szerűen bomlik ki előttünk egg francia ellenállási dráma. Német gyűlölettől szikráznak a szavak, vonatrobbantó mérnököket és vegyészeket látunk partizánként küzdeni hősiesen és haláltmegvetően a német Gestapó- val, akiknek természetes segítőtársai Pétain Franciaországának kopójai és azok a „közömbösök“, akik minden megaláztatásban inkább kiegyeznek, minthogy bőrüket a nagy eszméért kockára tegyék. Éles és vitriolba mártott tollal megrajzolt gúnyrajz ez, a közömbös polgárság egy rétege ellen, ugyanakkor, amikor a másik oldalon a polgárság és a munkásság hősed küzdenek a szabadságért és a jobb élétért. Ez tulajdonképpen Saiacrou drámájának tartalma és értelme. Igen jó előadást nyújtott a Nemzeti Színház Kamaraszínházaként működő Maggar Színház, Básti Lajos élete egyik legjobb szerepét játszotta a gyáva és riadt s ezért árulóvá lett kispolgár szerepében, Gábor Miklós túlfiatalnak látszott az érettkorú partizán szerepében, Gobbi Hilda teljesen új oldaláról mutatkozott be, mint mondén kispolgárasszony. Sulgok Mária drámai erejével kissé túljátszottá szerepét, de kitűnő volt Mányai egy nyomdász-partizán alakjában. A darabot Major Tamás rendezte. Játékmesterként Básti Lajos vállalta az. előadásért a felelősséget. — ő. Az Ökumenische Presse-Dienst évi tartalomjegyzéke feltünteti mindazokat a közleményeket, melyeket az Ökuméne genfi központja ebben az évben az egész világ keresztyénsége számára szükségesnek tartott megjelentetni különböző országok egyházainak életéből. Kiderül, hogy Magyarországról összesen négy közlemény jelent meg s ezek közül egy evangélikus egyházunkról. Ez is Berggrav püspök ismert levele. Nem hisszük, hogy telhetetlenek lennénk, de ez mégis igen kevés. A magyarországi egyházak történelmi időt élnek. Igyekeznek állhatatosan forgatni a Szentírást, hogy kiolvassák belőle Isten üzenetét az ő népéhez olyan korban, amelyben mélyreható döntéseket kell tenni az egyház magatartására és szolgálatára nézve. Lapunk mai számához postatakarékpénztári befizetőlapot mellékeltünk! Van-e vallásos élei a nyugati államokban? A Lodges Home Journal, egyik legjobban olvasott nagy amerikai lap, az elmúlt napokban köfkérdést intézett olvasóihoz, abból a célból, hogy .az amerikai demokrácia szellemi alakjairól képet alkothasson, mert ennek ismerete nélkül nagyon nehéz a inai világproblémákra megfelelő feletetet adni. A laphoz intézett válaszokat később Amerika legjelentősebb teológusaihoz küldték el, így Reinhold Niebuhr tanárhoz, azután Greenberg zsidó rabbi és Ford ismert newyorki katolikus lelkész foglalkoA tak tudományos és lélektani szempontból a különféle kérdésekkel. Arra a kérdésre, hogy az olvasók hisznek-e Istenben, a megkérdezettek 90 százaléka igennel válaszolt. Het- vanhat százaléka a megkérdezetteknek azt mondotta, hogy egy egyháznak a tagjai. A többiek megelégedtek annak a kijelentésével, hogy az utolsó 24 órában Istenre gondoltak. Csak *53 százalék ismerte be, hogy vallásos meggyőződésükből vigaszt és támaszt nyernek. Az olvasók 29 százaléka ismeri el az Isten legnagyobb hatalmát, másik 29 százalék kijelentette, hogy az Isten az életük oltal- mazója, 17 százalék az Istenre, mint a világ megalkotójára gondol és csak hét százalék állapította meg azt, hogy Isten egyenlő valamilyen szellemmel. Az olvasók 26 százaléka gondolt arra, hogy Isten és az emberek között személyes kapcsolat állhat fenn. 73 százalék hitt a halál utáni életben és csak 15 százalék jelentette ki, hogy az élet a halállal befejeződött. 57 százalék hisz a pokolban, de csak öt százalék félt attól, hogy pokolba fog jutni. Az egyik kommentátor ebből azt a következtetést vonta le, hogy a valláserkölcsi nevelés az USA-ban tulajdonképen már az elemi iskolában megszűnik. Érdekes, bogy Walter Lippman, az ismert USA-publicista is foglalkozott ezzel a kérdéssel ¥ megállapította, hogy az átlagos amerikai már egyáltalán nem tudja, mi az a bűn. A legtöbb amerikai csak azért jár templomba, mert az részére bizonyos megnyugtatást jelent. Természetesen a különbségek a katolikusok és a protestánsok között az USA-ban is igen nagyok. A templomok * látogatása a katolikusokra erkölcsi kötelesség, a protestánsoknak szabad választásuk van. Ez av tanulmány rendkívül érdekesen világítja meg a vallásos meggyőződés erkölcsi alapjait. Az , olvasók 91 százaléka azt mondotta, hogy koVízszintesen: 1. A mondás. 11. Nem tudjuk az ... . mikor szólít az Ür. 12. Régi római üdvözlés. 13 ..............az Egek Urát. 14 . Ilyen pálya is van. 15. Cipészsziersz'ám. 16. Rövidítés aláírások alatt. 18. Két hangszerre írt zenemű. 19. Török Sándor név jele. 20. Ilyen hitvallású evangélikusok 'vagyunk. 23. Kettős mássalhangzó. 24. Igekötő. 25. Fordított német igekötő. 26. Sír. 28. Falun kerül ilyen „sorba“ a leány. 31. Magasba lendülök. • 33. M. E. 34. Érzékszervünk. 35. Tüzelőszer, névelővel. 36. Betű kiejtve. 37. Diákjóléti intézmény. 40.^ Pr................(finom édesség). 4 2. Kettőzve: leánygyermekek öröme. 43. Régi török katonai rang. 45. Színes filmcsoda volt. 46. Ruha egyik fele. 48. Ilyen fát is látni egyes helyeken. 51. Személyes névmás. 52. Pestmegyei nagyközség. 54. Suba mássalhangzói. 55. Tiszteletbeli rövidítése. 56. Ilyen szülő is van. 57. Rabindranath . , , . re (hindu költő). 59. Mindennek van. 61. Végnélküli sírás (!). 1. sz. keresztrejtvény Keresztrejtvényünk négy leghosszabb sorában (körfmn a nyíl irányában) a Zsoltárok egyik gyönyörű mondását rejtett ük el 1 2 3 * 4 5 6 7 □ 8 9 10 n_ 11 □ 12 □ 13 14 □ 15 16 17 □ 18 19 ¥ 20 21 22 a 23 ifi 24 ■ 25 1 26 27 ¥ 2829 30 M m 31 32 33 ¥ 34 m 351 Ü 36 37 38 írnom 41 ¥ 42 . a 43 L 44 a 45 ¥ 46 47 S 48 49 50 a 51 52 53 a 54 • m 55 B 56 "t 58 ■ 59 60 a 61 4_ v_ — ~4r— A helyes megfeitök között egy szép bibliát sorsolunk ki. A megfejtési határidő 1949 február 1 Függőlegesen: 2. Gyümölcs .... idején. 3. Helység Tolnamegyében. 4. Zita mássalhangzói. 5. Matá^idő jelzőié. 6. Papírmérték. 7. A házi tűzhelyek istennője a régi rómaiaknál. 8. E. K. 9. Megfordított napszak. 10. Kereskedő. 15. A szegény embert még ez is húzza. 17. Kicsinyítő képző. 20. Ezt nekünk kell hoznunk 21. Ide dobtuk a használhatatlan holmit. 22. Isten gyakorolja a gyarló emberrel szemben. 24. Vesta magánhangzói. 27. Balzsam. ?9. Az amerikai polgáfháború déli államainak vezére. 30. Mindig jár, mégis helyben marad. 31. Szibériai város. 32. Vissza: görög szóösszetételekben újat jelent. 38. Nóta beae. 39. Krisztusé gyönyörűséges. 41. Aroma. 43. Tirana városába való. 44. Az édesanya dallal teszi. 47. Teremtőd és parancsolód, 49. Kötőszó 50. Szibériai folyó. 51. Erre hullunk az Űr előtt. 53. Ezt hirdetik a gyülekezetben. • 56. Csonthéjú gyümölcs. 58. Orosz Vilmos névjele. 60. Helyhatározórag. 61. Sima mássalhangzói. molyán arra törekszenek, hogy er-‘ kölcsös életet éljenek. De csak 45 százaléka ismerte be, hogy komolyan akarja ezt a feladatot elvégezni. Az olvasók 82 százaléka hangsúlyozta, hogy az erkölcsi életért folytatott harcokban nem szoktak lemondani a szánkózásról és az élet egygb örömeiről. Arra a kérdésre, hogy ki a jó ember, az olvasók nagyrésze azt mondotta: „jó ember az, akinek az életben sikere van. A válaszokra adott magyarázatokból megállapították az adatok feldolgozói, hogy az átlagos amerikai vallásos gondolkodása nem éri cl a vallásos vasárnapi iskolák látogatóinak nivóját. Az olvasók 54 százaléka elismerte, hogy vallási meggyőződésüknek semmiféle befolyása nincs politikai és gazdasági tevékenységükre. Vájjon a szeretet törvénye hozzá- tariozik-e az amerikai élet-ideálhoz. Az olvasók fele ezt igenli és azt hiszi, hogy lehetséges a szeretetet és az üzletet összekötni. A kérdést továbbfeszegették és azt kérdezték az olvasóktól, hogy a szeretet -törvénye egy versenytárssal, vagy egy másfajú vagy vallású emberrel szemben, vagy az ország ellenségével szemben is érvényesül-e? Erre a kérdésre rendkívül divergáló válaszok jöttek, de 78 százalék megállapította, hogy egyes versenytársat, vagy egyes inás- fajú embert lehet szeretni. De mégis a szeretet törvényét a versenytárssal szemben inkább sportszerűen értelmezték, a másfajúval szemben pedig fair- ness-nek fogalmazták. A hazaárulókra vonatkozólag . száz- százalékos elutasítást állapított meg a körkérdés. * Mind a három kommentátor megegyezett abban, hogy az átlagos amerikai nemzeti önkielégültsége teljes mértékben kifejezésre jutott, azonban az amerikaiak úgy egyénileg, mint kollektive rendkívül könnyű lelkiis- meretűek, amiért Ford katolikus páter az egyházat teszi felelőssé. A zsidó Greenberg rabbi azt mondotta, hogy a zsidók ősei a zsinagógába félelemmel és borzadállyal vonultak be és onnan azzal a reménnyel távoztak, hogy majd egy olyan generáció jön, amely nem ismeri a félelmet és bor- zadályt. A mai ember azt hiszi, hogy nincsenek bűnei s ebből csak cinizmus keletkezik. Niebuhr tanár pedig azt mondta: Az amerikai ember nem aszerint ítéli meg önmagát, hogy mit csinál, hanem aszerint, hogyan képzelné el, mit kellene tennie. A svéd egyházban a Gallup-metódus szerint körkérdéseket tettek fel a hívekhez. Megállapítást nyert, hogy az egyház és a keresztyénség a svéd öntudatban mélyen benne gyökeredzik. A lakosság 47 százaléka volt a múlt év első hat hónapjában templomban, ebből hét százalék rendszeresen. A svájci evangélikus egyház életében tízszázalékos a rendszeres templomlátogatás. Svédországban az is kitűnt, hogy a rádióprédikációk miatt sokan nem mennek a templomba, hanem otthon hallgatják meg az istentiszteletet. A lakosság egyharmada azonban sohasem olvassa a bibliát. Svédországban a megkérdezettek öt százaléka kérte szintén a vallásoktatás eltörését. A szabad egyház mozgalomhoz a lakosság 8 százaléka csatlakozón. Dávid király, az ótestamentum szerint, már Gallup-szerű vizsgálatot tartott, amikor megkérdezte, hogy mennyi a harcképes férfiak száma'. Jehova azonban végetvetett a kíváncsiságnak, mert egy pestis-epidémiát küldött a zsidó népre. A modern ember tudni akar mindent, mé; akkor is, ha ennek folytán tönkre is me-— s ezért kérdezi ma mindenki: Ki mondja nékem meg azt, hogy vájjon mit és hogyan hiszek, azonban valószínűleg nem a kffrkérdésekből lehet mindezt megállapítani. (g.) HARANGhÚCíHZtátd$ Ma, amikor sokszor olvashatjuk, hogy a demokrácia harangokat ad a gyülekezeteknek, gyakran eszembe jut az a szomorú idő, amikor rekvi- rálták a harangokat, háborúba vonultatták be a mi templomunk legnagyobb harangját is. Összergáztünk az egyházfival és azt mondottuk: El kell búcsúztatnunk. Amikor megérkezett, virágkoszorút lontumk köré, felszenteltük magasztos hivatására, most istenhozzádot kell intenünk utána. Mi legyen a búcsúvétel szertartása, •— gondolkoztunk erősen. Amíg a munkások a toronyszobában ebédelnek, búcsúz- kodjék ő maga! Zengjen a szava olyan hosszan, mint még sohasem. Legyen minden kongása, fájdalmas, vésztjóslói Délután egy órától majdnem fél kettőig búcsúzkodott a nagy harang. Azután elbúcsúztatták a kisebb testvérek, a harangocskák. Csilingelő, vésztjósló időkre mitsem gondoló ércnyelvük nehezen akart megállni. Megvárták, míg köszönetét mond a távozó, s néhány fájdalmas kongás után riasztássá válik a hangja. Az utolsó húzásoknál ugyanis kalapáccsal, vésővel, erős szerszámokkal támadtak a legidősebb testvérre. Szívét kivették a szívtelen emberek. Az egész környéket betöltötte a sírás, a nagy harang halálos sikoltása. Sírás, jajgatás verte fel nyugalmunkat különösen a templom hajójában. Ráborultam egy kemény templompadra és magam is siratni kezdtem a harangot. Nem, — rosszul mondom —, nemcsak a harangot és nemcsak a többi, háborúba kénysze- rített harangokat, A jó egyházfi előbb vígasztalt, aztán látnoki szemekkel a jövendőbe tekintett. Ez csak a% kezdet, — mondotta. A háború szele minket is elsodorhat. Megtörténhetik, hogy néhány hónap múlva körülzárják, ostromólni fogják a fővárost, pergőtűz közepébe kerül a templom, még itthon is elszakadhat egymástól apa és fiú, anya és leány. Beszélt, tanított a sokat tapasztalt hű szolga, s tán a szó belőle mig a világ folyna, ha... egyszercsak az ő könnyei is el nem áradnának, s nem kellene neki is a templompadra borulva sírnia felzokogó fájdalommal, egy világháborút már végigszenvedett szíve nyugtalan háborgásával és őszinte bánatával. Pár perc múlva széttekintettem magam körül. Kivüle nem láttam senki emberfiát az Isten házában. Szégyeltem volna ezt a furcsa harangbúcsúztatást idegenek előtt. A mindenütt jelenvaló Isten ott volt mellettem. Könnyeimet bizonyára természetesnek vette, nem dorgált meg érte. Letörölte s összeszedte tömlőjébe azokat. Szólt hozzám, s azt parancsolta szavával: „Kelj fel, erőd felett való utad van!‘ Azon a feledhetetlen májusi délutánon olyan nagy erőt adott, hogy fogságban, templom nélküli városokban, az elkövetkező nehéz hónapok alatt min- dag gazdagnak éreztem magamat ennek az egy órának különös isteni simogatásával. Pásztor Pál Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért telel: Dr. H. Gaudy László főszerkesztő Szerkesztő: Dezséry László Szerkeszfőbizottság: Dr. Geleji Dezső, Groó Gyula, Dr. Gyimesy Károly, Dr. Reök Iván, Szabó József, Túróczy Zoltán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Fehérhajó-u. 8—10. II. t Telelőn: 185—051 Felelős kiadó: Sülé Károly Előlizelésl árak: Negyedévre: 12 ft Félévre: 24 It Egészévre: 48 [I Hirdclések árai milliméter soronként 2.50 forint. Független-nyomda, Budapest, Eötvös-u. 12 Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető
