Evangélikus Élet - Baciu, 1941 (6. évfolyam, 1-22. szám)
1941-09-15 / 16. szám
Autorität de Minlsterul da Interne sub No. 14.850 Anul 1926 3 lej. VI. ÉVFOLYAM. 1941, szeptember 15. 16 szám. Administrajia Szerkesztőség és kiadóhivatal: Baeiu, fűd. Brasov. A Romániai zsinatpresbyteri ág. hitv. ev. magyar egyház lapja Kiadja: az Evangélikus Élet Baráti Munkaközössége Szerkeszti: GILLICH FÜLÖP. - Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA Évi előfizetési dij 80 Lei Külföldön 3 Pengő Külföldi előfizetések címe: Rolik L. Eger, Szt. János u. 12. A mi örökségünk záloga. Az iskola értéke. Efézusi levél 1,1—14, Az emberi tudomány minden korban nagy előszeretettel foglalkozott az élet nagy kérdéseivel. Mindig izgatta az embert az élet titkainak kérdése. Az emberi tudomány pedig eme kutatásai alapján sok értékes eredményt ért. Gazdagította az ismeretek anyagát. Végső megoldásokat ellenben nem adhatott, hanem előbb-ptóbb mindig reá kellett döb- benie arra: nem áll módjában behatolni az élet egészen mély titkaiba. A keresztyén embert is izgatják az élet nagy kérdései. De a keresztyén ember a maga hitével azt vallja, hogy az életnek igazi titka, a mindenség titokzatos mozgatója, rugója, az Isten akarata. Úgy történik itt e földön minden,< ahogyan azt Isten rendeli el. Isten pedig maga dicsőségére teremtett meg mindeneket. Maga dicsőségére alkotott embert. De ennek az embernek lelket adott és szellemi képességekkel ruházta őt fel s földön való uralkodásra és örökéletre hívta el. A keresztyén ember is tudatában van tehát annak, hogy sok a kifürkészhetetlen titka ennek a világnak. A keresztyén ember is kutatja ezeket a titkokat, mert hiszen rajtuk keresztül csak annál fényesebben látja meg Isten hatalmát és dicsőségét. Nem kergeti ellenben őket megtébolyodott lélekkel, mert hiszen hite arra tanítja, miszerint mindig tudnia kell, hogy rejtélyek mögött is ott az Isten arca. ő irányit mindent. Kettős cél érdekében teszi: az Ő dicsőségére és a mi lelkünk üdvére! Hogy mindez igy van, annak záloga : Krisztus. Krisztusban és az Ő igéjében ismertük mi meg az Istent. Benne ismertük meg Isten szeretetét, amely lehajol a bűnösökhöz. Krisztusért hiszem: az örökéletet, a bűnök bocsánatát, halottak feltámadását stb. így mondja ezt el a fentjelzett igében az apostol is. Tudom, sokan vannak itt közöttünk is, akik azt mondják: ők nem tudják ilyen ígéretre építeni életüket. Megkérdezlek testvérem: nem gondolod-e, hogy mégis csak csodálatos dolog az, hogy mi emberek állandóan ígéretekre építünk s egyedül Istennel szemben zárkózunk el ennyire ? Hiszünk és építünk az ifjúság ígéretére, a férfikoréra, várjuk és lessük az emberek szájából jövő ígéreteket. S mennyit kell csalódnunk! Miért ne hinnél hát testvérem Isten ígéreteiben ?! Ő nem csal meg soha. Ha az Ő Ígéretére építesz, sziklaszilárd alapra építettél, melyet sem eső, sem árvíz el nem moshat soha. ígéreteinek záloga pedig a Krisztus. Hogy Isten üdvözíteni akar, az tulajdonképpen nem is ígéret már, hanem tény. Tény, mert Krisztus itt járt és feláldozta életét érted. Gillich Fülöp. Elképzelhetetlenül nagy az iskola jelentősége — állapítják meg olyan emberek is, akik eddig nem sokat törődtek gyermekeik tanulásával. A most folyó háború elég világosan mutatja, hogy a nemzetek versenyében tulajdonképen nem a nyers erő biztosítja a győzelmet, hanem a műveltség is. Lehet akármilyen hatalmas egy nemzet, ha fiai nem emelkedtek a műveltség magaslatára, nem tudja létjogát biztosítani, mig kicsiny, de magas műveltséggel rendelkező népcsoportok ellentállóbbak, szivósabbak. És természetes, hogy igy van. A győzelmet a nagyobb felelősségtudat, a nagyobb közösségszeretet, a nagyobb átgondolóképesség, a nagyobb kötelességtudat vívja ki, tehát a műveltség. A maroknyi finn nép az elmúlt évben csodával határos módon tartotta fenn hónapokon keresztül az orosz gőzhengtrt, amelyről először mindenki azt hitte, hogy hét nap alatt megtöri a finn erőket. Mi adta az ellenállóképességet? A győzhetetlen haza- szeretet, a halált megvető bátorság, a nagyszerű edzettség? Igaz. De mindez a fáradhatatlan tanulás, nevelés, — műveltség eredménye. Nem kétséges, hogyha a finn nép, melyet a legműveltebb népnek tarthatunk, az oroszhoz hasonló létszámmal dicsekedhetne, a világ ura lenne. Műveltsége leigázó hatalmával. De nemcsak a politikai, hanem a társadalmi, sőt a családi életben is megfigyelhetjük a műveltség áldásait. Minél műveltebb egy társadalom, annál kevesebb az igazságtalanság, az önzés, a haszonkeresés, részre- Tiajlás, elfogultság és kijátszás. Annál nagyobb a becsület. És annál nagyobb öröm egy ilyen társadalomban élni. Figyeljük meg: egy családban is milyen belső ösztönszerüséggej hallgatnak a családtagok a műveltebb, tanultabb ember tanácsaira. A műveltség magától értetődő tiszteletet parancsol. A nagyobb tudás előtt önkéntelenül meghajlunk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már most minden ember taníttassa gyermekét. Nem! Sőt. A műveltség megszerzése még nem jelenti egy társadalmi keretből való kiszakadást. Lehet a legegyszerűbb földműves ember is müveit. Nálunk nagyon helytelenül értelmezik a műveltséget, hogy az iskolával le kell vetni az eddigi életformát is. Fö ldmüves szülők gyermekei sokszor, ha csak nehány középosztályt végeznek el, már szégyellik szüleiket és irtóznak a földtől. Azt hiszik: műveltnek lenni abban áll, hogy úri ruhát öltünk és henyélünk! Nem, nekünk olyan műveltségre van szükségünk, amely az eddigi életformát tölti meg uj tartalommal. A földmives ifjú tanuljon, hogy m üvelt lehessen, de müveit — földműves. Az említett Finnország itt is példa. A finn ifjak sokat tanulnak, népfőiskolákat végeznek és aztán visszatérnek a földhöz. Nem a föld rántja le őket, ellenkezőleg ők emelik a földmives színvonalat. így aztán nem csoda, ha földművesek irodalmi remekműveket olvasnak és esténként operát hallgatnak! És még kevésbbé csoda, hogy ott nem tűnnek el a mezőn felejtett tárgyak és nem kell dühös kutyákkal őriztetni a vagyont, mert a műveltség nem engedi a lopást. Biztosabb valami az, mint a fegyveres őr! Müveit földműves magyar társadalmat. Ez a törekvésünk. Ezért becsüljük meg könyveinket és iskoláinkat. Az iskola igy lesz a jövő záloga! Kiss Béla. Tudni azt, hogy Isten Fia a mi üdvösségünkre lett testté és Nélküle mindenki bűnben van — ez az, amit a világ egyetlen bölcse, sem fejedelme, sem senki más meg nem ismer, kizárólag a Szentlélek által. Luther.
