Evangélikus Élet - Baciu, 1941 (6. évfolyam, 1-22. szám)
1941-07-01 / 11. szám
Autorizat de Ministem! de Interne sub No. 14.850 Anui 1936 VI. ÉVFOLYAM. 3 lej. 1941. julius 1. 11. szám Administrajia A Romániai zsinatpresbyteri ág. hitv. ev. magyar egyház lapja Évi előfizetési dij 80 Lei Külföldön 3 Pengő Külföldi előfizetések cime: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiadja: az Evangélikus Élet Baráti Munkaközössége Baciu, Jud. Brasov. Szerkeszti: GILLICH FÜLÖP. — Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA Rolik L. Eger, Szt. János u. 12. Ne félj, enyém vagy. Ézsaiás 43:1 b. Nem nehéz ma félelemről beszélni. Az egész világon végig húzódik egy ijesztő rém: a háború veszélye, amely életünket fenyegeti. Sokkal gyötrőbb azonban a belső ember félelme. Istent nem ismerő fél vad emberekről mondják, hogy rettentő félelmek között élik le életüket. Csak rossz szellemeket ismernek és ezért félnek. Ilyen félelemmel fél az ember Istentől is. És ez nem csoda. Borzasztó félelem rágondolni egy mindentudó bíróra, aki előtt mezítelenül kell állanunk. Leránt minden leplet, melyekkel eddig irigységünket, önzésünket, gőgünket, bosszúvágyunkat, vagy erkölcstelenségünket lepleztük. Hibátlanoknak tartottuk magunkat és Ő látja sok hibánkat. Szentnek véltük életünket és Ő ismer minden szennyes gondolatot és rejtett cselekedetet. Azért fél tehát az ember Istentől, mert van leplezni valója, van bűne. Csak a bűnösnek kell félnie, de keresztyén ember nem lehet annyira arcátlan Istennel szemben, hogy azt merje mondani: én bűn- telen vagyok. így válik az egyes ember félelme egyetemes emberi félelemmé, amely akkor jött a világba, mikor az első emberpár szégyenletében és félelmében az Éden bokrai közé rejtőzött. E rettentő félelmek között hangzik el Isten bátorítása : „ne félj.“ „Mert megváltottalak“. Tehát ne az bátorítson, hogy eljön az idő, mikor szentül tudsz élni és majd akkor tetszeni fogsz Istennek. Ne ejtsenek meg emberi jelszavak, vagy dicséretek: ne szálljon fejedbe adottságod, tehetséged; ne tegyen megelégedetté szerénységed, vagy érzékeny szived, mert a szörnyű félelem alól kizárólag Isten váltsága oldozhat fel. Mert: „neveden hívtalak téged.“ Tudod-e, hogy Isten váltsága éretted történt? A golgothai keresztre a te neved volt felírva láthatatlan betűkkel. Életed minden szomorúsága és Isten ellen lázadó bűne a Golgotha keresztjére van szegezve. „Enyém vagy.“ Valami csodálatos, féltő szeretet rejlik ebben a két rövid szóban. Azért váltott meg, „hogy egészen az övé legyek, az ő országában ő alatta éljek, neki szogáljak.u (Ki6 káté.) Gondoltál-e testvérem, csak egyszer komolyan arra, hogy te Istené vagy ? Kötelességszerüen szolgálsz egy nemzetet, vallód, hogy hozzátartozol egy népi közösséghez, valójában azonban Istené vagy. Ha cselekvés előtt, vagy válaszúton állasz, ne indulj meg addig, mig szivedre nem tetted a kezedet és halkan el nem mondtad: minden földi érdektől és jelszótól függetlenül, én Istené vagyok. Életem pedig nem lehet árulója, hanem csak dicsérője ennek a nagy kegyelemnek. Kerekes János. Helyet a Szentiéleknek! Az egyház születésnapjára, pünköstre került nyilvánosságra egyházunk nagyíontosságu eseményének : a püspökválasztásnak az eredménye. Hogy Argay György temesvári lelkész egyházi vezetőszolgául való megválasztásának a hire, hivatalosan is, éppen a Szentlélek ünnepén kaphatott szárnyra, úgy érezzük, ez nem véletlen. Az egyház szülője, vezetője és fenntartója a Szentlélek Úristen ezzel a ténnyel és ezzel az alkalommal is, mintegy az egyházunkkal szemben támasztott igényét akarta bejelenteni. Ha sehol sem érzik szükségét, ha sehol sem törődnek vele, az egyháznak tudnia kell, hogy számára a Szentlélek nélkülözhetetlen. Nélküle nincs és nem lehetséges keresztyén egyház s nélküle elképzelhetetlen a keresztyén élet. Egyedül a Szentlélek hozza a világ számára a meguju- táSTTTnegelevenedSBt, az igazi életet, mert egyedül a Szentlélek tud hozzákapcsolni az Élethez : Krisztushoz. Ő olt bele a Tőbe : Krisztusba, ő kapcsol bele az Élet vérkeringésébe. Szentlélek nélkül csak úgy vagyunk az Életfájához kapcsolva, mint az alma, amelyet a gyermek a fáról lévert s hogy édesapja büntetését elkerülje, cérnaszállal kötözött vissza az ághoz. S mint ahogy a cérnaszállal a fához kapcsolt gyümölcs elfonyad, mivel nincs meg a természetes kapcsolata s nem tud beléömölni a fa ereje, életnedve, úgy pusztul el az életünk, ha nem a Szentlélek kapcsol Krisztushoz. Ahol nem jelentkezett, ahová nem küldetett még el a Szentlélek, ott minden munka, nagyot akarás, emberi teljesítmény halálra van ítélve, ott minden előbb vagy utóbb elszárad, elerőtlenedik, elélettelenedik. Igen ! Az egyház is elszárad, elsorvad, ha pusztán emberi törekvések és akarno- koskodások érvényesülnek benne ahelyett, hogy átengedtetnék a hely a Szentléleknek! Nekünk tehát a legkomolyabb meggyőződés hangján kell odakiáltanunk mindenkinek: félre minden emberi érvényesülési vággyal, nagyra- vágyással, akarnokoskodással: Helyet a Szentléleknek! Hisz az önző érvényesülési vágy, akarnokoskodás mindenült áldástalan és zavartkeltő, káros — de elsősorban áldástalan és zavartkeltő az egyházban 1 Szomorúan ezt kellett tapasztalnunk a mi egyházunkban is éppen akkor, amikor a legteljesebb mértékben igénybe kellett venni a Szentlélek Úristen irányítását : amikor egyházunk legfelelősebb szolgájának, püspökének választására készült, kellett látnunk a legtorzabb, a legvisszatetszőbb formájában azt, hogy mit jelent, milyen áldástalan zavart támaszt, ha a Szentlélek helyét önző vágyak foglalják el. Hogy milyen kár származik belőle, ha az egyházban is akadnak olyanok, akik ahelyett, hogy imádsággal készülnének a Szentlélek Isten befolyásának érvényesítésére, ahelyett önző érvényesülési vágyak keresztülerőltetésén kínlódtak. Érvényesülni vágyó, akarnokoskodó zavartkeltők! Helyet a Szentléleknek, hisz az egyházszülő Szentlélek lehet csupán egyházunknak is igaz fenntartója, éltetője, erőforrása és irányítója 1 De ezt akarjuk hangoztatni egyházunknak most megválasztott felelős munkásával szemben is: helyet a Szentléleknek. Amit egyházunk a püspöktől, mint vezetőtől vár, az nem emberi tervek, célok, nagyotaka- rások és törekvések, hanem az, hogy engedje át, adja át magát a Szent, lélek Isten vezetésének, engedelmeskedjék a Szentlélek parancsának, engedje magán keresztül érvényesülni a Lélek munkáját, mert Szentlélek nélkül nem újulhat meg, nem kelhet életre a mi egyházunk — újjáéledés nélkül pedig egészen el fog sorvadni. Azon legyen tehát az egyháznak minden munkása és tagja, hogy egyházunk újból belekapcsolódjék az Élet-keringésébe: Krisztus életébe. Helyet azért a Szenléleknek I Hisszük, hogy ez igy is lesz és áldás válik belőle ! Raduch György.
