Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-11-10 / 19. szám
A „Keresztyén Igazság“ Tagytiszteletü szerkesztőségének Sopron, Felsőlövőtér u; 28. ( . V. ÉVFOLYAM. 1940 november 10. Autőrizat de Minlsterul de Interne sub No. 14.850 Anul 1936 19. szám. ' V / 'Betmissiiéw, tarsadatmi, luíturitis é»vit&íp>4idi keÜ£»jv. Administrajia Kiadja: Évi előfizetési dij 55 Lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: az Evangélikus Élet Baráti Munkaközössége. Postai szétküldéssel 60 „ Baciu, jud. Brasov. Szerkeszti: GILLICH FÜLÖP. — Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA Külföldön 3 Pengő 'V Gyülekezetépités. Amikor a világ és Isten akaratának útja olyan nyilvánvalóan válik szét, mint az ma történik, megfontolásunknak komolynak kell lennie. Amig az újat keressük, magunkban tisztáznunk kell a körülményeket, melyekbe belesodródtunk, hogy éles tekintettel láthassuk az utat, melyre Isten szólít el. Ha az egyház múltjára nézünk, látjuk, hogy amikor a világba indult és felvette a küzdelmet egy Istentől elszakadt világgal, kezében kardot és tűzcsóvál hordozott. Ez volt szolgálatának és diadalának magyarázója. Elindult a hit győzelmét kivívni. Ma a keresztyénség a gyöngülés . jeleit mutatja- A világnak sikerült a keresztyénség hangját mindjobban tompítani. A ma emberének lelkében a keresztyénségről már egészen i ircsa .elképzelés él Ma a világ azt követeli a keresztyénségtől. hogy ne sehot nyugtalanságot. Legyen megértéssel minden iránt, ami a világban van és tűrje el békességben még a legképtelenebb jelenségeket is. A keresztyénség ebbe beleegyezett. Pajzsában a kardot és a tűzcsóvát felcserélte a mindenbe való beletörődéssel. A kereszlyén egyházat ma a legtöbben kedves arcú gyermeknek nézik, akinek mindenki megsimogatja az arcát, de amikor komoly kérdések megbeszélése van soron, nem hallgat senki a szavára. A keresztyénség éppen akkor mutat ilyen meggyöngülést, amikor a világ a legbetegebb és gyógyítókra van szüksége. Mert a világról fel kell ismernünk, hogy beteg. Évenként megszámlálhatatlan tömegben ölnek meg gyermekeket, akik még meg sem születtek és ez a pogányság szinte tör- vényesitést nyer. Ilyesmi csak beteg világban történhetik meg Véget nem érnek a lopások, hamisítások, hűtlen kezelések, melyek meggondolásra késztetnek. Szánalmasan együgyü elképzelés az, hogy ezen a bajon ügyesebben megszerkesztett zárak és jobban felkészült ellenőrök segíthetnének. Uralkodik a mammon, mindenki saját szerencséje kerekét lesi, a nyereségvágy egyeseket, társadalmi osztályokat és nemzeteket állít egymással szembe, ez csak a végső katasztrófa "felé vezethet. Mert a mammon sohasem volt békepárti, hanem mindig vérszomjas volt. . . A baj nagyságát legvilágosabban az mutatja, hogy a világban szerteszét számtalan mozgalom végez uj kísérleteket, hoz uj tanításokat. Sokan látják a baj növekedését és szükségét érzik annak, hogy mentő előkészületeket tegyenek. Szégyenkezve kell éreznünk, hogy a világ a mentés munkáját már nem az egyháztól várja. Inkább sokan várják politikai nagyságoktól a helyzet javítását . . . Mi, ma ezekben a súlyos időkben evangélikus egyházunkra nézünk. Sejtelem támad bennünk, hogy az evangéliumból valami elalkuvás történt. Az evangélium a reformációban bátor sas-szárnyakon szállt, De valami kegyetlen kéz megnyirbálta szárnyait. Hangfogó került Isten Igéjére. Külföldi evangélikus országokban hatalmas ébredések újítottak életet, nálunk egynéhány erőttelen kísérlet olyan benyomást keltett hivatalosakban és összegyházban, mintha nehány nyugtalankodó ember nem lelte volna a helyét . . . Itt az idő, amikor napvilágra ketl hoznunk, hogy az evangélium hívője nem élhet békességben egy pusztulásba sülyedő világgal. Mert az ilyen megalkuvó türelem méltatlanokká tesz bennünket és egyben alkalmatlanokká is arra, hogy Krisztus evangéliumának hordozói legyünk. Igaz: Krisztus szelidlelkü volt. Maga mondotta magáról és életével is igazolta. Igaz: az apostolok jóságnak az utain jártak. De sohasem akkor, a mikor bűnnel találták szembe magukat. Jézus szavát nem lehet elalku ni: „Tüzet bocsátani jöttem a világra és úgy szeretném, ha már égne.“ (Lk. 12, 49) Valóban határozott vonalat kell huzni a jó és rossz között és világosan láthatóvá kell tennünk Isten szent törvényét. Ez persze küzdelemmel jár . . WoH Lato». Keresztyen Igazság 1940 I*ő sí. Minden magyar jegyezze meg, hogy a magyar egyházak biztositó intézete a H irrer ver Bízfositó R. T. Tehát magyar kötelesség biztosítását ide átadni. Magyar evangélikus ügyet szolgál, ki az uj előfizetők szer- : zésével növeli az : EVANGÉLIKUS ÉLET olvasóinak táborát!