Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-07-30 / 14-15. szám
1940 julius 30. E V*A N GJÉ LIKUS ÉLET 5. I Asszonyok rovata I L==„J A finn otthon művészete. Az otíhon az asszony birodalma. Az asszony a finnéinél nehezen ér rá a szomszédolásra, mikor a legközelebbi szomszédtól esetleg kilométerek választják el. Annál több ráérése van a lakás és a környezet szépítésére, csinosítására. Ebből az otthon védelmére szoruló családtagok, nagyszülők, apróbb-nagyobb gyermekek, növendékleányok egyformán kiveszik a részüket. Így lehetne megfejteni a titkot, hogy miért jutott Európában épen az északi népeknél olyan migas fejlettségi fokra a háziszövés művészete? S miért van, hogy ezek között is épen a finnek és svédek vezetnek? Angliában már hatalmas gyáriparrá fejlődött a kezdetleges házi szövőüzem, a világbirodalom a- rányaihoz és igényeihez alkalmazkodva. A kicsiny lélekszámú, nagy területen szétszórt és hosszasan befagyott beltengerei által bezárt finn nép megmaradt rokkája és szövőszéke mellett. Különleges éghajlati viszonyai különleges szövetanyagok előállítására késztették, minőket a világpiac forgalmából csak magas árakon tudna beszerezni, ehhez azonban nincs megfelelő tőkéje. így alakult ki egy e- gészen különleges értékű finn népi szövőmüvészet, melynek ma csak Svédországban találhatni párját. A finn otthonnak két általánosan kedvelt bútordarabja van: a szövőszék és a hintaszék. A szövőszéken a ház asszonya dolgozik, a hintaszékkel kedves vendégét kínálja meg vagy gyermekei hintálják magukat benne... Egyetlen nap alatt elkészül egy ruhára való szövet a férjnek, a nagylányának vagy két-három apróbb gyermeknek. Uj függöny kerülhet az avult helyébe az ablakra, új szőnyeg az elnyűttek helyett a padlór*. Egy téli szövőmunkával az egész családot újra lehet ruházni s az egész otthont új a- nyagokkal feldíszíteni. Tavaszra, mire odakinn megújul a természet, megújítja testi ruházatát és otthona berendezését a finn család éltető napja, az asszony is. Természetes, hogy nem minden télen történik ez igy, de megtörténhetik. És a család apraja-nagy- ja résztvehet ebben az együttes otthonőpitő munkában. Nagyanyó és a nagyobbacska lányok fonnak, a kisebbek motolláinak, csőrölnek, eltekerik a fonalat. Felvetés, felhúzás, befogás, már az anya szakmájába tartozik, de ez sem megy a családtagok segítsége télkü'. A férjnek is, ha otthonülésre kényszerűi az időjárás, épen elég dolgot ad a szövés-fonáshoz szükséges sokféle szerszám kijavítása, karbantartása. A finn szőttes leggyakoribb anyaga a gyapjú. Az éghajlat pars ncsolja igy. Délibb vidékeken a selyemszőrű merinoi juhfaj- tákat tenyésztik, északabbra már a kevésbbé igényes, apró termetű, göndörszőrü, szarvnélküli finn juhocjkákat. Ezeknek valamivel durvább a gyapja, de vastagabb felsőruhák és tartós szőnyegek készítésére kiválóan alkalmas. Felhasználják ilyen célra a tehén- és kecskeszőrt is. A finn szövőművészet mintában és színekben rendkívül változatos. A varrottas, mely Erdély sok néprajzi szigetén olyan kedvelt téli kézimunka, náluk inkább csak Karjalában divatozik, azokon a részeken, melyek most orosz kézre kerültek. A rubaszöttes színei és csíkozása is itt mutat legtöbb hasonlóságot a mi székely rokolyáinkkal. A legjellegzetesebb finn szőttesek azonban három főcsoportba oszlanak: ryijiyk, raanuk és täkä äkcsoportjába. Ezekben éli ki alkotókedvét a finn népi képzelet. Nyilván ez a formanyelv felel meg kifejező készségüknek. A finn asszony persze nem éri be a három ősi finn szövettípussal. A házhoz szükségés minden szöttesanyagot maga kívánja előállítani kicsiny szövőszékén, mely akár kézben is hordozható. Pásstoríüs XXVI. Éoj. 5. Szentimrei J. Közeledés a pusztuláshoz. (Fo’ytatás.) A királyné öccsének, Bertoldaak kalocsai érsekké való kinevezése pedig nemcsak az országban, hanem még a határokon túl is közbotrányt váltott ki. Az ezek által véglegesen elkeseredett nemesek összeesküvést szőttek az idegenek ellen és ennek az ösz- szeesküvésnek áldozata lett a gögös, uralomratörő és esztelen tékozló királyné, Gertrúd is, akit többekkel együtt meggyilkoltak. A királyné meggyilkolása az alatt történt, mig a király a galíciai hadjárattal volt elfoglalva. S mikor a halál hírére hazatér az összeesküvők egy részét meg sem bünteti talán azért, mert belátta, hogy méltán háborodott fel a nemzet, vagy talán azért, mert túlságosan gyenge volt. Az ország helyzete azonban ezután sem javult. A király, hogy rengeteg kiadására pénzt teremtsen elő, pénz-rontás utján próbálta vagyonának értékét növelni. Ezen felül rendkívüli adókat hozott be s a nemességet késztetni akarta arra, hogy saját költségén katonáskodjon, illetőleg állítsa ki a katonákat, akiket azután külföldi hadjárataira is magával vihessen. Még az összeesküvés idején megkoronáztatta idősebb de még gyermek fiát, Bélát. Majd második házassága révén családi összeköttetések által akarta megnövelni hatalmát. 1217-ben belekapcsolódott az ötödik keresztes hadjáratba, de bár semmiféle komolyabb e- redményt nem ért el, felvette a Jeruzsálem! király címet. A meddő háborúk s Endre tékozló politikája az országban erőteljes belső megmozdulásra vezettek, ami alkotmányos mozgalommá erősödött. A kisemmizés miatt, országsorsa miatt aggódó főurak és nemesek Béla ifjú király mellé szegődtek, ki időközben Erdély kormányzója lett s aki ez anyaországhoz kapcsolta Szörényt és Kúnországot is miáltal hatalma és tekintélye Endre öreg királlyal szemben igen megnő vekedett. A megmozdulás eredménye az lett, hogy Endre király örökérvényű szerződésben, törvényben, az 1272-ben kiadott aranybullában körvonalazta úgy a királyi hatalom kötelezettségeit és jogait, mint a nemességét. Az aranybulla megállapítja, hogy a nemesség csak abban az esetbsn köteles katonát állítani a király számára, ha az ellenség az országra támad, külföldi hadjáratok alkalmával a királynak kell a katonaságot fizetni és eltartani. Az aranybulla a túlkapások és visszaélések megakadályoztatása céljából jogot ad a nemességnek, illetőleg a nemzetnek arra, hogy a királlyal szemben is ellenálljon és fegyvert fogjon, ha a király alkotmányellenesen, törvénytelenül uralkodna. Az aranybulla egyik pontja értelmében a pénzbeszedést többet nem intézhették zsidók és izmaeliták. Hasonló módon biztosító levelet ad a II. Géza király által Erdélybe telepített szászoknak is, akik a biztositó levelet ad a II. Géza király által Erdélybe telepített szászoknak is, akik a biztosító levél értelmében csak a kirá'yól függnek s így nagy függetlenségnek és önállóságnak és kiváltságoknak örvendhettek. Endre király hívta be Erdélybe és telepitette le a Barcaságon a német lovagrendet. A lovagrendtől azt várta, hogy a szerb és bolgár egyházakat visszatérítse a római egyházba, a bogumil eretnekeket kipusztitsa és a havasalföldi tartományt magyar uralom alá vonja. Mivel azonbm a lovagrend ezeknek a feladatoknak teljesítése helyett önállósítani akarta magát, Eadre kiverte őket Erdélyből s még a havasokon túl emelt váraikat és telepeiket is elfoglalta. Élete utolsó jelentős tette harmadik házassága volt. Hatvanéves korábin ugyanis feleségül vette az anconai örgróf leányát, ami által, mint második házassága által is nyugati rokoni kapcsolatoké akar felvenni s így országát a nyugaü szövetségesek szerzése által akarta biztosítani. 1235 ben halt meg. RADUCH GYÖRGY.
