Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-06-30 / 12-13. szám
A „Keresztyén Igazság *$r. V V. ÉVFOLYAM. /? ^ÓWANíáÍ k 28. W * täli 1 i rii.nncTA Ví'-Sv |ej, AutOrlgnt?Sde Minist, rul d. Intern« »ub, No.Fl4.aao Anul 1B8B junius 30. 12—13 szám. Administratis Kiadja: Évi előfizetési dij 55 Lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: az Evangélikus Élet Baráti Munkaközössége. Postai szétküldéssel 60 „ Bacíu, jud. Bra?ov. Szerkeszti-. GILLICH FÜLÖP. — Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA Külföldön 3 Pengő Legyen meg a Te akat^a« tód! Máté 6: 10. Úgy érezzük, hogy ez a kérés lemondást jelent, kényteh n-kelletlen megnyugvást. Mi ugyanis ilyesfélekép gondolkozunk: Sok mindent szeretnénk kapni, sok kérésünk lenne Istenhez, sok jő dolgot akarunk elérni; de hiába! nem adja meg az Isten! Ö mást akar. sőt az Ö akarata sokszor nehéz megpróbáltatásokkal, „meg nem érdemelt“ csapásokkal sújt bennünket. Így is szoktunk beszélni: Miért nem akarja Isten, hogy bé ke, nyugalom, jólét, igazság, megértés legyen a világon? hogyan engedheti meg azt a sok nyo moruságot, szenvedést, háborút slb? Akik így beszélnek elfelejtik, hogy Isten kizárólag csak jót akar. Jónak és szépnek teremtette a világot, jót akar az emberrel is. Mégis megromlott a világ, mert egy másik akarat garázdálkodik benne, a bűnnek és a bűn szolgaságába szegődött embernek az akarata. Ennek az akaratnak az érvényesülése szüli a világban azt a sok-sok békétlenséget, nyomorúságot. Mást a- karunk és teszünk, nem a jót, amit Isten akar, ezért ilyen felfordult a világ. Hogyan ? — mondhatná valaki — hát nem ura Isten ennek a világnak ? nem az történik itt amit Ö akar ? — Isten ura a világnak és megvalósítja benne akaratát. Éppen ezért nem is fogja sokáig tűrni a gonosz akarat garázdálkodását, hanem eltörli ezt a sötét világot és megteremti az Ö országát. De mi azt kérjük ebben a kérésben, hogy könyörüjöi rajtunk az Isten és már itt, ebben a gonosz világban érvényesítse közöttünk az ü jóságos és kegyelmes akaratát, úgy mintahogy azt a mennyben, az Ő országában érvényesíti. Isten úgy teljesiti közöttünk akaratát, mondja Luther a kis Kátéban ,,ba megtör és meggátől minden gonosz száudékot és akaratot, mely az Ö nevét megszentelni és országát hozzánk jönni nem engedi, amilyen: az ördögnek, a világnak és saját testünknek akarata; ellenben megerősít és szilárdan megtart minket az ö Igéjében és a hitben; életünk végéig”. Igen! törjön meg Isten bennünk minden gonosz akaratot, amely annyi nyomorúságot zudit a világra és tegyen minket igazán hívőkké, akik az Ő akaratát teljesítik 1 Milyen nagy szüksége van a mi beteg világunknak az emberek gonosz akarata helyett Isten szent és jóságos akaratára! Kovács László. Földindulás. Nem arról lesz szó e rövid beszámolóban, amire a cim után talán legelsősorban gondolni lehetne, — hogy nemzetek lábai alatt megindult a föld, aminek köve keztetében népek hullanak bele a megsemmisülés örvényesen, tátongó, mindent megemésztő torkába, egyik napról a másikra, csupán csak egy színműről: Kodolányi János. Földindulás c. színmüvéről. De ez a színmű. olyan kepét vetit elénk, amelyben mégis igazi „földindulásról“ van, szó s mely a mi számunkra megdöbbentőbb jelentőségű, az egész világ ösz- szeomlásánál, mert a mi népünk élet- és térvesztéséről, a mi népünk szinte szinte feltart ózhatatlan pusztulásáról szól Azért foglalkozunk vele e lap hasábjain is \ .Földindulás“ egy Dunántúli községben játszódik le s a magyarság égpő, pusztító sebeit, rákfenéjét mutatja meg: az egyke, a gyermek- teler.ség veszedelmének és a tébolyda, őrületbe sodró szekta-terjedés megdöbbentő komorságú feltárása által. Arról szól, hogy a Dunántúl magyar népe főképpen a vagyon elaprózódásának megakadályozása végett, isteni és emberi törvények által tiltott bűnös módon meggátolja a gyermekszületéseket, aminek következtében sok család-utód nélkül maradván teljesen kipusztul, s a kipusztult családok birtoka pedig idegen népfaj, az egyre terjeszkedő, svábság kezébe kerül és úgy a magyar nép lába alól a föld megindul és egészen kicsúszik. A gyermektelenül maradt, földi hivatásukat és céljukat elveszített, többnyire cselédsoriba került földnélküli tévelygő lelkek aztán a szekták őrülettel határos tévelygései által sodortatnak tovább a megsemmisülés útján. A darab azzal kezdődik, hogy egy kihalóban levő család utolsó tagját temetik. Az örökös nélkül elhúnyt házának ajtaját beszegzik. És alig teszik gödörbe a a megholtat, egy sváb gazda máris alkuba bocsátkozik a gazdátlanul maradott ház és földbirtok ügyében s minden az ő kezébe is kerül. A szomszéd magyar gazda, mint az egész falu, az egykének a hive, egyetlen unokájára akar hagyni minden vagyont hallani sem akar arról, hogy leányának több gyereke legyen s ezért vejével, aki még igenis szeretne gyermeket s akit egészen cselédként kezel, unos-untalan összevesz és végül ki is utasítja a házából. A leányát ráveszik arra, hogy tiltott módon akadályozzák meg a várt második gyermek születését. A fiatal asszony csak nem bele hal a tiltott műtétbe melynek az orvos megállapítása szerint az lett a következménye, hogy több gyereke nem lehet. A kiutasított vő, kit még a felesége sem követ, bánatában lumpolásnak adja a fejét. Egyik nap azonban: az egyetlen gyermek, vizbefúl — úgy viszik haza holtan. A mámoros vő éppen akkor érkezik a házhoz cigányokkal, s mivel még nem tudja, hogy egyetlen gyermeke holtan fekszik, duhajkodva zenét húzat a cigányokkal. Az egész család kétségbe van esve, gyereket szeretne de nem lehet! Bűneik rettenetes büntetése bekövetkezett. A férjét, gyermekét elvesztett fiatal asz- szony igy kerül a vallási tébolyultak közé. Mig utána megy a férje, magához veszi s élnek a legnagyobb keserűségben abban a tudatban, hogy nem lehet már többé gyerekük. De mintegy a sok gyászos, komor, leverő esemény feloldásaképpen végül kiderül, hogy ismét gyerekük lesz. S ennek a boldog felfedezésnek sugárzó örmével fejeződik be Kodolányi János Földindulás cimű színmüve. Miért Írunk róla ? Azért mert a darab komor jelenetekben, megdöbbentő erővel tárja elénk azt az igazságot, hogy az Isteni és emberi rendelések, törvények útját semmibevevő tilos utón járó nép a maga pusztulásába rohan. Népünknek is tudnia kell ezt: RADUCH GYÖRGY.
