Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-03-17 / 5. szám
2. EVANGÉLIKUS ÉLET március 17. ISTEN KEGYELMÉBŐL Hosszas vajúdások, fellobbanó nekibuzdulások és leverő két- ketések váltakozó érzései után sikerült volt megalakítani a bukaresti magyar evangélikus egyházközséget. Az ismétlődő meglankadások ellenére folyt tovább a szervezés munkája, mert segítette az építőket Isten kegyelme s mert Isten kegyelméből voltak mindig egyházunknak olyan lelkes hívei Bukarestben, akik életfeladatuknak, fajuk, népük és egyházuk iránti szent kötelességüknek tekintették ezt a szervező munkát. De nem lehetett abbahagyni azért sem, mert az itthoni gyülekezetek vezetői is évről-évre jobban tapasztalták ennek elkerülhetetlen szükségét. Hiszen nemcsak azt kellett felismerni, hogy leküzdhetetlen nehézséget jelent a rövidebb-hosz- szabb időre Bukarestbe távozók lelkigondózása — s itt igen gyakran fiatalokról volt szó, — de a lelkigondozásnak hiánya és a felkapott idegén szokások hatása hova-tovább mind erőteljesebben éreztették káros hatásukat az otthoni gyülekezetekben is. Életparancs lett a regáti s elsősorban a bukaresti magyar evangélikus hívek lelkigondozása. Bukaresti testvéreink dicséretére szolgál, hogy a szervezés munkájának kezdeményezése, az első lépések megtétele az ő vitathatatlan érdemük. A munka beindítása különben is oly lelkes és áldozatkész hangulat közben történt, hogy már önmagában ez is jelentős eredménynek volt tekinthető. Azóta több mint 5 esztendő telt el. Az első lelkesedés tüze lelohadott s ma ennek a gyülekezetnek az élete is a / lassú, de rendszeres fejlődés útját járja van két sa- j( ját épülete, melyek közül az egyiket a hivek adományából vásárolta, a másikat két jószivü adományozó ajándékaként nyerte. Jelenleg templomépités tervét érleli. Múlt esztendei életéről a következő számok tanúskodnak: az egyháztanács tagjainak száma 30. Lelkésze: Sexty Zoltán, egyházsegédkezője: Sipos András lévita lelkész, gondnokai: Dakó Samu és Jónás János, pénztárosa : Tamás András. Lélekszáma : 2006. Keresztelés volt: 24, esketés: 16, temetés: 17, konfirmált: 47, úrvacsorával élt: 600, betért: 3, kitért: 2, elemiiskolába járt: 79, középiskolába: 18, főiskolára: 5. A hitoktatás nagy nehézségekkel jár, mert a gyermekek az egész város területén levő állami iskolákba járnak Egyesületei: ifjúsági egylet, nőegylet, bibliakör, dalárda és vasárnapi iskola. Vagyoni helyzete a Bartha Mihálynétól örökölt telek és épület eladása révén tisztázást nyert. Nőegylete a szegénygondozás terén fejtett ki szép tevékenységet. Egy évre kivetett egyházi adó ösz- szege: 107.000 lej. Legmagasabb egyházi adó: 1.200 lej, a legkisebb 100 lej. Rendezett az emuit esztendőben: 2 kulturális és 3 vallásos estét. Nyári erdei ünnepségén kb. 4.500 volt a résztvevők száma. Bevétele: 52.000 lej. A Magyar Népközösséggel karöltve ingyenes orvosi rendelőt állított fel szegénysor;:u betegek számára, ahol minden délelőtt felváltva rendel 11 magyar keresztyén orvos. Ezzel bukaresti gyülekezetünk jelentős társadalmi szolgálat elvégzését vállalta magára s részt kért és kapott abban a nagy magyar népközösségi és társadalmi szolgálatból amely jelenleg a Magyar Népközösség égisze alatt folyik s amelynek egyik igen jelentős eredményeként konyvelhétő el az a tény, hogy sikerült kiküszöbölni a felekezeti versengést, amelynek Bukarestben is mindeddig igen sok kárát látta az ott élő magyarság. Az egyházközség életében fontos eseménynek kell tekintenünk, hogy legutolsó közgyűlése Soly- mossy Tibor földbirtokost választotta meg első-, Máthis András mérnököt másodfelügyelőjévé választotta. Ezen vezetőknek, valmint a megújított és régi presbytériumának egyházias szellemű munkája révén az egyházközség fokozodó lelkesedéssel halad tovább fontos hivatást teljesítő szolgálatával. Változatlan érdeklődéssel figyeljük bukarestj magyar evangélikus gyülekezetünk életét. Hivatásának fontosságát ma még erőteljesebben látjuk és é- rezzük s ezért az érdeklődés mellett feltétlenül szükséges, hogy támogatásunkat is megadjuk számára. G1LLICH FÜLÖP. Mátyás király és Hétfalu. Mátyás király születésének 500-adik évfordulóján Hétfalu népének is illik megemlékeznie a nagy királyról. Annál inkább, mert Hétfalu örök hálával gondolhat vissza az igazságos királyra, olyan nagy dolgot köszönhet neki. Hétfalu ugyanis közel állt a nagy királyhoz, igazságos Mátyás igazságos szive lehajolt az akkor kisemmizett, kivetett csángó néphez és mig élt, a csángó nép boldog örömmel érezte hatalmas pártfogójának szünet nélkül megnyilvánuló szeretetét. Méltó, hogy megemlékezzünk erről a dologról bővebben. Forgassuk vissza a történelem kerekét. Álljunk meg épen abban az időben, amikor Hunyady János erdélyi vajdának fia született az egyik kolozsvári óvári házacskában, az Ur 1440. esztendejében. Szomorú időkben látott napvilágot a kis Mátyás. Egész Európa a török hadjárat borzalmaitól rettegett de különösen nagy volt a félelem Magyarországon és a tőrök pusztításnak leginkább kitett Erdélyországban. Épen akkor jött a hir, hogy a török szultán roppant hadaival ismét támad és Brassó, Szászsebes dúlásai- nak áldozata. A nagy kétségbeesésben csak egy ember nem esett kétségbe, Hunyady kormányzó, a félelmetes törökverő. Az 1442- évben úgy szétveri a törököt, hogy hírmondó is alig marad az óriási ármádiából és a római pápa világszerte elrendeli a déli harang- szót a nándorfejérvári diadal emlékére. És amikor a bosszúért lihegő szultán ismét támad és épen a barcasági szorosokat választja felvonulási szinteréül, Hunyady olyan csodát csinál, hogy arról beszél ország világ, hadaival megmássza a Bucsecs úttalan sziklatömegeit, a török tábor kellős közepébe ereszkedik le, úgy, hogy az hanyathomlok rohan, amerre szeme lát. Ilyen háborús zürzazar közt vergődik akkoriban Hétfalu maroknyi népe. Fiai katonák, öregjei fuvarosok és munkások. A törcsvári vár építésére és fenntartására vannak rendelve, életveszedelmek között teljesítik kötelességeiket. A katonák vitézül har colnak, a többiek viszik az árut a hadseregnek, Brassónak, a fejedelmeknek, a töröknek, ahogy a sors hozza, — vagy pedig fát, élelmet, követ, meszet a várnak. Sohasem tudják, ki a gazdájuk, kinek engedelmes kedjenek: ha magyar jön, az parancsol, ha a szász jön, az követel, ha román fejedelmek jönnek, azok az urak, — ha törökök, nekik hordják a sarcot. Nincs nép amelynek többet kellene szenvedni, mint a lenézett, csak munkára használt, megvetett jobbágy hétfalusi csángónak. De bármily nehezen is, eltelnek hogy még nehezebbek jöjjenek, és a csángó egészen megszokja az örökös rettegést, háborút bújdosást és ágyudörgést. Meg, mert ha ezerszer rommá is lövik tanyáját az ellenséges ágyúgolyók, meg van egy vigasztalása: még szabad nép és gondoskodhat magáró' Ugyan Nagy Lajos király az 1377 esztendőben odccsatolta falvaikat Törcs várához és a várparancsnoknak tartoznak engedelmességgel, de ez nem volt nagy baj. A parancsnokok rendesen magyar emberek voltak s igen becsülték a szorgalmas, becsületes csángó kát, akikhez mindig inkább fordulhattak, mint a parancsnak kelletlenül engedelmeskedő szász népekhez. Csak akkor szomorodott el mélyen és vigasztalhatatlanul a csángó nép, amikor tudomására jutott, hogy szabadságának nemsokára ütött az órája. Vesssünk egy pillantást Hétfalu térképére s azonnal megérthetjük, hogy miért! Csángó országnak sok az erdeje. Ellenben a szász atyafiaké kevés. S a szász atyafiak kezdettől fogva sóvár szemekkel kacsingatnak a csángó havasok aljában suhogó sötét erdőrengetegek felé. Szép hasznot lehetne húzni azokból. Kár a csángónak. Mind a mai napig vitatják a tudósok, hogy kik voltak előbb itt: a csángók vagy a szászok ? Milyen felesleges vita. Aki ismeri szász atyánkfiáit, vajmi nehezen hinné el, hogy amikor Endre király odaajándékozta nekik a Barcaság gyönyörű földjét, azok nagylelkűen letelepedtek volna a szegényebb, mocsaras vidéken s a sok erdőt udvariasan hagyták volna, hogy valami jövevény magyarok birtokba vegyék! Kezdettől fogva fájt nekik a sok erdő s vajdától, fejedelemtől királyig alkudoztak minden évben, hogy adná nekik a csángók földjét. Mert az igazság az, hogy a csángók régen itt voltak, amikor Salza Hermann feketekeresztes német lovagja megjelentek a Barca földjén sa birtokukban levő hatalmas erdőket megtartották minden erőszakoskodás s hizelgés dacára is, amig a pénz nem bizonyult hathatósabb eszköznek minden igazságnál. A derék szászok már Mátyás trónra kerülése alkalmával igyekszenek megpuhitani a fiatal királyt. Jó alkalom kerül erre, amikor
