Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-02-18 / 3. szám
6. E‘V A N O É L I K U É L E^T 1940 február’18. Az állattenyésztés jelentősége a mezőgazdaságban. Minden birtokos tudatában van annak, hogy a gazdálkodás csakis akkor jövedelmező, ha az állattenyésztéssel is egybe van kötve, mert takarmáaytermékeit így tudja legjobban értékesíteni a gazda és csak ezúton szerezheti meg a talaja termőképességéhez elengedhetetlenül szükséges istállótrágyát. A jövedelmezőségnek azonban nélkülözhetetlen feltétele a jókarban tartott községi legelő. Sajnos, ha vőgigmegyünk bármely község legelőjén, azt tapasztaljuk, hogy az bizony nagyon sivár képet mutat. Nem talál ott a jószág — még csak véletlenül sem — édes, tápdús füveket, hanem csupa gyom savanyu és keserű füvek borítják a legelő szükségesnél nagyobb területét, melyeket az állat — bár ösztönszerüleg kerüli, de ha mégis legel ilyent, akkor az biztosan betegséget okoz. Pedig, mint azt e helyen gyakrabban kifejtettem, addig nincsen racionális állattenyésztés, anr'g a legelőket nem kezelik helyesen. Ez volna az állattenyésztés lehetőségének első feltétele. A második: A törzskönyvezés. Ennek a gyakorlati jelentőségét láthatjuk Temes és Erdély nagyobb városaiban, különösen szász vidéken, ahol már régebben felismerték ennek előnyeit és majdnem minden birtokos bevezette gazdaságába a törzskönyvezést. A törzskönyvezés nem más, mintegy anyakönyv lefektetése, mely tartalmazza az állat születési évét, helyét név, apa, anya neve, származási helye, fajtisztaságának meghatározása, küllemi adatok, lábak, fej, mell- és has méretei, a testrészek egymáshoz való aránya, fej és testtartása, teheneknél a tejelés mérve és minősége, borjazási képessége és különösen annak gyakorisága stb. A törzskönyvezés történhet magán- vagy egyesületi u'on. Magántörzskönyvezést csakis szigorúan birálni tudó, lelkiismeretes birtokos vezessen, de a bizalom legtöbb esetben az egyesületek által vezetett törzskönyv adatai felé hajlik. Az egyesület pártatlanul Ítéli meg, hogy alkalmas-e az állat a törzskönyvi felvételre, mert a felvételt bizonyos szabályokhoz kell kötni, melyek meghatározzák a küllemi adatokat, minimális tejelőképességet. Erdélyben némely vidéken a teheneket igávonásra, talajművelésre is felhasználják és ha ezt mérsékelt mérvben nálunk is meghonosítanák, ennek gazdáink nagy haszoát vennék. Tény, hogy a tejképződés kisebb, de annál nagyobb a tej zsirtartalma, tehát minőségileg jobb tejet kapunk. Jobb és helyes takarmányozáson, sok és jó szénán tartott állat fejlődése kifogástalan, különösen, ha szalma polyva helyett valamely pillangós virágú, lucerna, lóhere, baltacím stb. minél többféle szénát takarmányoztatunk. A növendék állatokat a zsenge szénafélék legeltetésére szoktassuk, mert ez tartalmazza a legkönnyebben emészthető fehérjét. Nagyon kívánatos minden tejelő, igavonó és növendék állatnak — a takarmánymennyiséget véve alapul, — naponta 2%> os szénsavas meszet adagolni, melynek a tej- és csontképzésen kívül, abban nyilvánul kitűnő hatása, hogy az állat az adagolt takarmányt JLOO°/o-osan emészti meg, mig enélkül 30°/« a emésztetlenül mfgy kárba a bélsárral. Ami a 308/0-os nagyobb eredményt jelent a tejhozam és a testfejlődésben. Az ilyen módon takarmányozott állat évente könnyen ad 4500—5000 liter tejet. Ezen kívül minden évben egy-egy borjut. A továbbtenyésztésre alkalmas „elit*-fajta csakis több éven keresztül lelkiismeretesen, szakértelemmel kiválasztott (szelekcionált) eljárással érhető el. Az az állat, amely csak 300 liter, vagy még kevesebb tejet ad, az nem fizeti meg a reápazarolt takarmányt és ezért leghelyesebb, ha az ilyen egyedeket mészárosnak adjuk el. Mindennek azonban a jól kezelt legelő az alapja, tehát ne késlekedjünk községi legelőink rendbehozatalával. — Cs. -1. Beszéljünk^róla. Iratterjesztésünk kérdését vetjük fel újra. Szükségességét, nél- külözhetetenségét, fontosságát bizonyára nem kell újólag fejtegetnünk. Érzi és tudja ma itt mindenki, hogy népnevelő és igehirdető munkánknak egyik leghasználhatóbb eszköze az. Igen, népünknek olvasnia kell. Különösen ifjúságunknak és gyermekeinknek van igen nagy szükségük arra, hogy olvasgatva ismerjék meg és tanulják meg azt, amit az iskolai tanterv alapján nem volt és nincs alkalmuk megismerni. Mart teszem azt: Mit tud pld. az állami iskolát végzett magyar evangélikus gyermek népéről, annak eredetéről, történelméből, kultúrájáról, irodalmáról, művészetéről stb ? Hány magyar költőt ismer? Hány oly magyar irodalmi terméket ismer, amelyek értékben a világirodalom más kiváíó alkotásaival vehetik fel nyugodtan a versenyt? Vagy ha nem. Nekünk mégis többet jelentenek, számunkra értékesebbek a legnagyobbaknál, legértékesebbeknél, mert amazoknál többet tudnak nekünk mondani, mert népünk szivének vérével Íródtak. Lehet, hogy ismertük hiányában azt fogják majd gondolni, hogy nincs is. Hogy népüoknek nincsenek oly értékei, amelyekre büszkék lehetünk, emelyekért büszkén mondhatjuk ki ezt a nevet: magyar. Hiányokat és hézagokat kell pótolnia az iratterjesztési munkának. Hiányokat pótolni, hézagok t betölteni, hogy gyermekeink ezen keresztül belekapcsolódjanak a magyar kultur közösség nagy áramvonalába s hogy maguk is egykor hív őrzői és művelői lehessenek ennek a kuliurának. Jeleztük, hogy a királyhágó-melíéki református egyházkerület részéről, beszervezendő iratterjesztési munkánk támogatására, igen előnyös és jóindulatú támogatást nyertünk. Kiadványaiból u. i. átengedi nekünk azokat, amelyek nekünk erre a célra megfelelnek. Ezek a kiádványok a jövőben az Evangélikus Élet iratterjesztésének külön borítékában jelennének meg. E kérdéssel kapcsolatban, lapunk egyik utóbbi számában, azzal a kéréssel fordultunk a lelkész! hivatalokhoz, hogy értesítsenek bennünket arról: hajlandók-e támogatni ezt a munkát és kb. mennyi ilyen kis traktátusra tartanának igényt. Még sok helyről nem futott be válasz. Megismételjük tehát kérésünket. Az alábbiakban pedig az említett kiadványokból felsoroljuk azokat, amelyeket célunknak megfelelőeknek találtunk: Tűz a szigeten. Gyallay Domokos elbeszélése ára 2 lej. Egy megtérés története. Irta: Bede L 2 „ Levélek Kínálói. Babos Sándor misszionárius levelei 2 „ Az apa. A lovag. Gyallay Domokostól 2 „ Az aranykapcsos Zsoltár. Irta Ottilie 2 , A diadalmas Jézus. Irta Vásárhelyi János 2 „ Nábót öröksége. Elbeszélés, irta: Bokor Sándor 2 „ A fekete gyémántok országa. Irta : Horváth Jenő 2 „ Az első vasárnapi iskola. 2 „ Egy kínai asszony élete. Dr. Sziklay I. 1 „ Pogány misszió. Molnár Mária misszionáriusnő 10 , Bibliai elbeszélések. Irta: Makkay Sándor dr. 10 „ Történetek. Irta: Bokor Sándor. 10 „ A Kiáltó Szó. Irta: Makkai Sándor dr. 10 , Mit adjunk elő? Színdarabok. 10 „ Egy kopott naplóból. Irta: Baksay Sándor 10 , A gyémánt kulcs. Irta: Donáth László 10 „ A fejedelemasszony halóda. Irta: Szentimrei Janő 10 „ Hétköznapi dolgok vasárnapi szemmel. Andrási T. 10 „ Az ekklézsia ládája. Benedek G. — Ambrus G. 10 „ A varázló unokaöccse. Irta: Norden H. 30 „ A gyémánt emberke. Irta: Berde Mária 20 „ Sadhu Sundar Singh. Irta: Orth Győző 10 „ Reformátoraink ismeretlen emberi arca. Nagy József 5 „ Francke az árvák jótevője. 10 , Isten harsonája. Zwiogli Ulrik. I ta: Orth Győző 10 „ Fenti könyveket megvételre ajánljuk GiLLICH FÜLÖP. CENZÚRÁT. lQ8cris Tribunalul Bragov sub Nr. 1083/1938 Tip. ,ANTAL“ Bra$ov, Galea Victoriei 36. Telefon 25-08.
