Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1939-07-16 / 15-16. szám

5. 1939. julius 16. „EVANGÉLIKUS ÉLET“ Miért I. IC. E.? I. K. E, alatt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületet értjük. Ez a ma már az egész vi­lágot átölelő protestáns evangéliumi ifjúsági szervezet az összes „világi“ ifjúsági szervezeteknél állandóbbnak, erő­telesebbnek, életképesebbnek bizonyult. Mert mig a világi szervezetek hovatovább tartalomnélküli' üres keretekké vál­tak, az I K.É. az Istentől áramló lelki erő következtében egyre gazdagabb, tartalmasabb és ezzel erősebb lett. Megalakulási körülményei rendkívül érdekesek és szá­munkra tanulságosak. Megmutatják, hogy elsősorban nem a pénz, hanem a lélek, nem a külső támogatás, hanem Krisztus ereje tud életképessé tenni egy meginduló mun­kát. Williams György, akinek nevéhez ez az ifjúsági moz­galom fűződik, egy egyszerű iparos tanuló volt. Szomorú szívvel látta kora ifjúságának egyre nagyobb mérvű rom­lását és züllését. Az alig tiz és egynéhány éves ifjú lel­kik a város rontó hatása következtében a mulatozás, ki­csapongás, erkölcsi fertő örvényei áldozatai lettek és ez a körülmény mérhetetlenül bántotta a komoly iparos ifjú lel­két. Tudta, hogy az angol nemzetnek, amelynek tagja volt, érett, tiszta, komoly ifjúságra van szüksége, mert az egyre sokasodó terhekkel csak egy komolyan felkészült nemze­dék veheti fel sikeresen a harcot. De mit tegyen ? Hogy lehessen az ifjúságot erre a jő útra terelni? Ezek a kérdések égették és feszítették, amikor egy­szer kezében került a Szent írás. Eleinte immel ámmal, időtöltésből olvasgatta, de egyszerre csak szemközt találta magát egy, a sorok közt megelevenedő élő személlyel: Krisztussal. Krisztusról eddig is sokat hallott, de csak ha­lott alak volt a számára, mig most: az Igéből egyszerre megelevenedni látta. Érezte hangját, hívását, kegyelmét, — Várj csak, várj! Majd segítek én ne­ked mindjárt! Avval otthagyja a lőcsöt, kiugrik a hajszás oldalához elorditja magát és a husánggal ir­galmatlanul odavág az oldalába, hogy csak ügy döndiil. Hanem ki is ugrottak a kerekek egy pillanat alatt. Magyarázza is dicsekedve Péter Sirkó gaz­dának — így kell kezelni a marhát János bácsi. Lássa: egy hoppra kivitték, mig az­előtt csak tekeregtek a járomban. — Hát bizony jól csináltad Péter. Az Is­ten fizesse meg a segítségedet! — és bol­dogan nyújtja oda a dohányt. — Gyújts rá no! Péter nem mondatja kétszer, sodorint e- gyet ős rágyújtva elköszön. Emezek meg boldogan eregelnek befelé az úton; most már cs<k itt-ott kell fogni a bakécot, mert tele van az út lyukakkal, ahol ugyancsak li- pinkázik a szekér. Jánoska örömében fütyö- részni kezd, hanem el is hallgat mindjárt, mert apja kilátásba helyezte, hogy ha nem lesz csend, valamennyi fogát beveri. — No de érthető is ez a rendszabály, hiszen tudva van, hogy rakott szekérrel jövet nem jó fü- työlni, mert feldűl a szekér. Elég volt ebből mára. Be is érnek szerencsésen az aljba. Jánoska az ökrök elé áll Sirkó a feleségével a kö­telet huzza meg: amig bejöttek, megeresz­kedett. A kerekekről is le kell kaparni a sárt. Hanem ez már Jánoska dolga. Meg­történik ez is, lehet vinni már a szekér szé­nát. Előttök sima országút, ahol nem kell félni a feldőléstől. Sirkó gazda kihúzza a villát a szénából s hivja a gyereket is, hogy másszanak fel a szeretetét és a hozzá lépőt Megváltó egyszerre megmu­tatta neki az utat: Krisztus­hoz kell vezetni az ifjúságot, és ha az ifjúság megismeri a Megváltó örömét, magától ei fog fordulni a veszedelmet jelentő világi örömöktől, élve­zetektől és akkor Krisztus olyanná teszi, amilyennek len­nie kell ! Sok viaskodás után egy kis padlásszobában, három, négy egymásért imádkozó fiú munkájából nőtt az I. K. E. mozgalom. De egyre többen látták meg Krisztus dicsősége nagyszerűségét és ezzel egyre többen fordítottak hátat a fertelmes életnek és lettek Isten rabszolgáivá: nemsokára egyesült erővel egy külön hajlékra van szükség a közös összejövetelek tartására. Megindul az összegyűlt ifjúság megszervezése és száz év alatt milliókra rug a tagok szá­ma. Mert egyre többen döbbennek reá az ifjúság seregé­ből arra, hogy „senki sem vethet más fundamentumot azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus“. Jé­zus Krisztus az egyetlen út, igazság, és élet az ifjú­ság számára is, mert Krisztus kiemel az értéktelen, sivár életből, megvált és megszentel, öntudatos, komoly* felelős gyermekeket teremt Magának az elveszettek seregéből. A mi kicsiny egyházkerületünk ifjúságának száma kb* 4—6000. Hatalmas tömeg. De ez a hatalmas tömeg elve­sző ifjúság. Az iskolából kikerülve a hittanórák „tanulsá­gai“ rég elvesztek számára, magárahagvatva ezer kisér­téssel áll szemközt falun és városon egyaránt. Legtöbbje & mulatozás virtusában találja legfőbb örömét: egy nép bu­kásának biztos j tle 1 Mit tesz egyházunk érettük ? Prédikálunk a templo­mokban? Hány ifjunakyaz összes közül? Mi lesz a többi­vel ? „A ti mennyei Atyátok nem akarja, hogy egy is el­vesszen közülük“. (Mt. 18.) KISS BÉLA. szekérre. Az asszony már fogja is a kötelet, hanem ebben a pillanatban mély szirőna- búgás hangzik fel s utána mint a sebes forgó­szél ront elő a kanyarodóból egy fekete autó. Az ökrök megriadva kiugranak a sáncba, magukkal rántva a rakott szekeret is, amely kecskebukát vetve, ég felé emeli mind a négy kerekét. Etmeredve néz a Sirkó család. A benzinfüst és a porfelleg pádig mindent betakar. . . Gyermeki bizalom. Egy kis gyermek megnyerte egy gazdag­ember jóindulatát, aki a gyermeket meg­akarván jutalmazni, kihúzta asztalának fiókját, mely tele volt ezüstpénzekkel és igy szólott a gyermekhez: végy egy marókkal. A gyer­mek kedvesen nézett az emberre és igy szó­lott bizalommal: inkább a bácsi adjon egy marokkal nekem. Arra a kisgyermek éppen nem gondolt, hogy a gazdag bácsinak nagyobb keze van, mint neki, hogy sokkal jobban jár úgy; ő inkább azt gondolta: én inkább hagyom, hogy adjanak nekem, minthogy én vegyek; ez a bácsi olyan jó hozzám, hogy — tudom — eleget fog úgyis adni. Ilyen bizalommal kellene, hogy legyünk mi is a mi mennyei Atyánk iránt, hogy igy szóljunk hozzá : Atyám én nem akarok vennif adj Te nekem! Te tudod legjobban, mi és mennyi jó nekem. Ha én magam vennék, lehet, hogy kishitűségem miatt kevesebbet vennék, mint amennyire szükségem van. Le­hetnék azonban nagyigényű is és többet vennék, mint amennyi nekem elég lenne. Azért adj Te, Atyám! Ahogy Te teszed, úgy van jól 1 Szerkesztői üzenetek. K. V. dr. Budapest. Régebbi megkeresésére vo­natkozóan közölhetem a következő adatokat: idb~ Köpe János volt bácsfalusi, majd Barcaujfalusi lei' kész születési adatai. Csernátfalu I, 216. lap 27„ szám alatt bejegyezve. Született Türkösön 1768'. máro. 20 (ez a dátum a keresztelés is leheti Atyja Köpe János türkösi lakos (az akkori anya­könyvi bejegyzéseknél csupán az édesapa .nevét je­gyezték be). Keresztszülők- Antal István János, Bor­osa Márton, Mezei Istvánná — türkösi lakosok* Keresztelő lelkész: Dévai Márton. — Ifj. Köpe Já­nos adatai: Születet Bácsfaluban. Anyakönyvelver Csernátfalu II. 25 lap. 14. szám alatt. (Bácsfálu ak­kor még nem volt önálló egyházközség). Született 1801 január 26.-án. Atyja Köpe János bácsfalusi lel- kész-tanitó. Keresztszülök: Borosa János, Pajor János, Gocsmán Mártonná. Keresztelő lelkész: Deák András. — Ezen adatokat Törökországban élő roko­nának Keöpe András bankigazgatónak is elküldöttem. Szívélyes üdvözlettel. G. F. Resica. Elutazásod váratlan volt. Sajnálom^ hogy nem találkozhattunk. Okvetlenül kellett volna beszélgetnünk. Halaszthatatlanul fontos kérdésekről van szó ! A naptár és az iratterjesztési füzetecske. cím-vázlatait magammal hoztam. Tartsam magamnál* vagy küldjem el neked megtekintés végett? Gonda lom, hogy nem túlságosan sürgős. írd meg a pontoi- címedet, hogy visszatértedig is 'értekezhessünk leg­alább levél útján, Megnyugtató, felejttető és békéit, adó nyaralást kivánunk. Templomok, kulturházak MŰVÉSZI festését vállalom B E K E H. E. CLU J, Str. B. Há$deu 93. tfjUSfi« ROVAT

Next

/
Thumbnails
Contents