Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-10-07 / 21. szám
A Keresztyen Igazság IV.fÉV! *YAM. • 2 lej. 1939 október 7. Autorlzat de Mlnlst.rul d« Interne »ub. No iajbbO Anul 1936 21 szám. Admínistratia Kiadja: Évi előfizetési díj 55 Lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: az Evangélikus Elet Baratt Munkaközösségé. Postaiszétküldésse) 60 „ Baciu, jud. Br-asu.*» Szerkeszti'. GILLTCH FÜLÖP — Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA. Külföldön 3 Pengő ik szeretet parancsa. Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szivedből, teljes telkedből és teljes elmédből... Szeresd felebarátodat, mint magadat.. Mt 22, 37, 39. Az Isten ezt parancsolja nekünk az igében: Szeresd az Urat a te Istenedet és szeresd felebarátodat. Ennek a parancsnak a teljesítése azonban lehetetlen. Lehetetlen mert olyat kíván, ami gyökeres ellentétben áll velünk. Az ember u. i. csak gyűlölni tud, de szeretni, úgy ahogy az ige parancsolja semmiképen nem. ^ __ Pe dig megpróbáltuk szeretni Istent. Templomokat építettünk, imádkoztunk, dicséretet énekeltünk. Végül mégis meguntuk mindezt. Meguntuk az összekulcsolt kezet, az igét, a templomot. Értéktelennek és bolondságnak tartjuk az egyházat, az evangéliumot, mert mi csak gyűlölni tudjuk Istent. Lebet hogy most még sokan tagadják ezt, de eljöhet az az idő is, amikor napnál világosabbá válik Az ember gyilkos gyűlölettel gyűlöli Istent. Megpróbáltuk mi a második parancs teljesítését is. Megpróbáltuk szeretni felebarátunkat, de önzés, erőszak, dörgő fegyverek, háboiú lett belőle. Ezt már nem is lehet tagadni, takargatni; ma mindenki világosan láthatja: Az ember ahelyett, hogy szeretné, gyilkos gyűlölettel gyűlöli felebarátját. Lehetetlent parancsol az ige a szeretet törvényében, mert mi csak gyűlölni tudunk. Ami azonban nekünk lehetetlen, azt a hatalmas Isl°n megvalósitotta, amikor elküldte közénk Fiát az Ö szeretetével. De ne gondold Testvérem, hogy ez a szeretet a tied lesz, betöltőd a parancsot, ha Krisztus szerint próbálsz élni, ha imádkozni próbálsz, ha mindenedet szétosztod. Óh, ezekkel ugyanúgy járhatsz, mint az előbbi próbálkozásokkal; kiábrándulás, botránkozás, gyűlölet lesz belőlük, mert csak a te erőfeszítéseid. A szeretet Krisztus szeretete, ez a tőled egészen idegen csodálatos hatalom, csak akkor less a tied, ha azt Krisztus neked adja. Értsd szórol-szóra Krisztus neked szeretetet ajándékoz: Csak ekkor fogod tudni betölteni a nagy parancsolatot, csak igy, nem lesz többé gyűlölet az Istenhez és felebarátodhoz való viszonyod. Vájjon miért nem akarjuk hinni, miért nem akarjuk megkapni, elfogadni, Krisztusnak ezt a nagy, drága ajándékát? KOVÁCS LÁSZLÓ. Egyedül isten menthet meg. (A madirasi konferencia üzenete Földünk hetven nemzetéből és sok népfajából négyszázhetvenen jötlünk össze, mint kiküldött képviselők, hogy vizsgálat tárgyává tegyük, miképen tudnánk hathatósabben megismertetni a világgal az örökkévaló Istennek sze- retetét, amint kijelentette magát Jézus Krisztusban, akiről tanúbizonyságot teszünk üzenetünkben. A föTaKerekség minden tájáról elénk terjesztett jelentésekből kitűnt, hogy az emberiséget pusztító ősrégi nyavalyák páratlan erővel harapóztak el A tényleges háború vagy a háborútól való félelem minden országban reáveti bénító árnyékát az emberi reményre. A faji gyűlölet, az üldözésnek ez a szömyszüluje söiF piacön~nemzetT bálványként áll és egyre szaporábban válik házi istenséggé. A pénzhajhászás mindenfelé szünet nélkül szakítja el a vagyonosokat a nincstelenektől, eltöltve az utóbbiakat dühös forradalmi tervekkel, az előbbieket ideges hatalomféltéssel. Újból és újból a bűnbánat érzését keltette bennünk, amikor láttuk, hogy ezek a sorvasztó bajok mind emberi eredetűek. Tudjuk, hogy olyan káoszba sodorva élünk, amelyet mi magunk csináltunk. Újból és újból meg kellett jegyeznünk, hogy a bajok, amelyekkel szembekerültünk, nem csupán rossz emberek műve, hanem jóké is. A legsúlyosabb csapásokat nem olyan emberek hozták ránk, akik az emberiséget bajba akarták keverni, hanem azok, akik azt gondolták, hogy adott körülményeik közt a tőlük telhető legjobbat művelték. Nem ismerjük azt az embert, aki elég bölcs lenne ahhoz, hogy a világot megóvhatta volna mostani szenvedéseitől — és nem ismerjük azt az embert sem, aki elég bölcs ahhoz, hogy mostan megszabadítson bennünket. De éppen ez a pont az, ahol kénytelenek vagyunk visszafordulni hitünkhöz és sötétlátásból dicső reménységre jutunk. Tudjuk, hogy vap Egy, aki — tőlünk különbözve — nem szenvedett vereséget s aki nem ismerheti a vereséget. Krisztus csodálatos kijelentésében meglátjuk Istent nem mint távoli, velünk nem törődő istenséget aki beéri önmagával, hanem mint Atyát, aki az emberiséget, az Ő gyermekeit azzal a szeretettel szereti, amely olyan leírhatatlan, amilyen megmérhetetlen. Mi, akik láttuk a Krisztust, Isten követét, Isten Fiát, kínoktól gyötörten a keresztfán, amelyre egyedül Isten hozzánk való szeretete helyezte Őt, mi tragikus de átalakító bepillantást nyertünk annak a szeretetnek gazdagságába és valódiságába, amellyel Isten viseltetik övéi iránt. Világos, hogy egyedül Isten mentheti meg a népeket s hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja ezt nemcsak megteheti, hanem meg is akarja tenni. Világosabbá kell azonban válnia mindnyájunk előtt, hogy azok az eszközök, amelyeket ő követel, nem az eszményeknek mint ilyeneknek hódoló férfiak és nők csupán, hanem az imádkozó. Isten ebben a mostani válságban és akármely más válságban nem pusztán erkölcsös személyiségeket igényel hanem azt a személyiséget, aki erkölcsösségét életben tartja és erősiti Isten teremtő érintésének állandó felújításával Egyikünk sem lehet Isten kegyelmének hibátlan sáfára; de a világ egyetlen reménye azokban van elplántálva, akik legalább igyekeznek Istent ismerni és az ő útján járni. Bárminemű nemzeti istenségek, a fajnak vagy az osztálynak istenségei — ezek nem elég nagyok, hogy megmenthessenek bennünket. Istennek a Krisztusban való felismerése egyáltalán nem foszt meg senkit nemzetétől, vagy családjától, vagy kultúrájától. Forduljunk Ö hozzá.
