Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-09-24 / 20. szám
4. EVANGÉLIKUS ÉLET 1939 szeptember 24 0Aöszonyok rovata V. ______ A m ohamedán nők 3 A mohamedán világ szíve kőkemény és üres. Üressége és nyomorult szegénysége ráutalná az evangéliumra; de a szivek megáltalkodott keménysége miatt a keresztyén misszionáriusoknak talán a mohamedánok között van a legnehezebb munkája. Az ige ott a legtöbb esetben hasonlít ahhoz a maghoz, amely „az útfélre esék és eltapostaték és az égimadarak megevék azt“. Hogyha a mohamedán misszióról olvasunk vagy arra gondolunk imádkozzunk mindig azokért, akik a mohamedánok közt dolgoznak Egy missziónáriusnő (Nőtt Brenda kisasszony) egy missziói összejövetelen elbeszélte, hogy mi láttatta meg vele a mohamedán nő nagy nyomorúságát. Nőtt kisasszonynak egy könyv került a kezébe. Abban a következő mondatot olvasta: „A mohamedán nő mint kisbaba nem- szivesen látott jövevény; gyermekkorában elhanyagolják; a házasságban nem tapasztal szeretetet; mint anyát nem tisztelik; és ha nyomorúságos élete véget ér, megsirattatlanul temetik sujába azok, akiknek amig élt mint hitves és anya szolgált“. A mohamedán nő sorsáról festett ez a siralmas kép Nőtt kisasszonyt szivén találta és Isten kiküldte őt, hogy a mohamedán nőknek szolgáljon az evangéliummal. De mikor néhány esztendeig a missziói mezőn munkálkodott, Isten megint visszaszólította hazájába Angliába. S 0 I) R 0 N Y Á G Y B K T É T h. K I vasbutorok, keritéssodronyok, homok- és kavicsrosták, vasrácsok, kerítések, kapuk, autó- és villanyheggesztések, valamint régi ágybetétek ujrafeszitése is jutányosán: Kurkó lakatosárutizeménél, Brassó, I. G. Dúca No. 123. I Telefon 996. Angliában egy külmissziói konferencián dr. Zwemer előadását hallgatta, aki a világ nyolcvan millió mohamedán gyermekéről beszélt. Zwemer előadása közben Nőtt kisasszonynak látomása volt: látta, amint azok a gyermekek a földnek egész kerületét beövezik ; látta vidám kis arcukat, ragyogó szemüket, csillogó fogukat s látta, amint a gyermekek feléje integetnek és azt kiáltják: „Jöjj 1“ Később látta amint ezek a gyermekek szomorúan és fájdalmasan tördelték a kezüket, mert nem volt elég missziónárius, akiket hozzájuk lehetett volna küldeni: s amint Nőtt kisasszony megint rájuk tekintett, úgy látta, hogy a gyermekek lekicsinyléssel mutatnak kicsiny ujjúkkal a keresztyén egyház tagjaira. A harmadik látomásában akkor részesült Istentől, amikor Egyptomból tért haza szabadságra s egyik nap, amikor Bibliáját kinyitotta, a Prédikátor Könyvének 4, 1 szavai ötlöttek szemébe: „Viszont látám én mind a nyomorgatásokat, amelyek a nap alatt történnek, és ime nyilván van azoknak könnyhullatásuk, és vigasztalójuk nincs nékik “ Számára ez felhívás volt Istentől, hogy megint menjen munkába; és nemsokára igy ezulán megint kint volt Egyptomban, ahol egy sárkunyhóban asszonyokat tanított. Nőtt kisasszony egyszer az egyik missziói ház egyik hálószóbájában állt. Hangos veszekedés lármáját hallotta az udvarról, ahol sárviskók álltak. Egy férfi veszekedett a feleségével s Nőtt kisasszony fülfanuja volt annak, hogy a férfi hogyan bontotta fel házasságát az asszonnyal. Háromszor ismételte meg a férfi, a szavát s igen jól tudta Nőtt kisasszony, hogy ez mit jelent annak az asszonynak. „Takarodj!“ szólt a férje s az asszonynak távoznia kellett abból a házból, visszatérnie szüleihez, hogy ezek a legtöbbet Ígérőnek megint eladják. Itt tehát volt látomás és küldetés; és tsaiás 58, 6 megtalálták a megbízást: „Hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek “ MISSZIÓI LAPOK. Hajdani sikerek Bár az idők mostohasága egy ideig meggátolt őseink életének folytatólagos feltárásában, most a rég elszakadt fonalat ismét fölvesszük, hogy nyomon kövessük a történelem hosszú országúján elődeink lépteit. Legutoljára arról számoltunk be, hogy az öccsének tett ígéretet megbánva, a királyi koronát öccse helyett minden áron a fiára akarta hagyni I. Endre király. Céljának keresztülvitele érdekében az ország ellenségével, a német császárral is hajlandó volt szövetségre lépni s hogy a császár barátságát annál jobban biztosítsa, annak leányát eljegyezte fiával Salamonnal. Emiatt azonban testvérharc támadt s a testvérharcbán Endre király halálosan megsebesült s nem rókára meg is halt I Endre uián a vitéz daliás Bé,át kiáltották ki királynak !060-ban, még pedig a győzedelmes ütközet után harcmezején. Azt a Bélát, akit hősiessége miatt a nép amúgy is bálványozott s akinek a nevéhez fűződik a német seregek többszöri leverése. Még Endre király idejében történt, hogy igényei érvényesítése végeit több oldalról tört a német az országra Számos sereg hajókon a Dunán közelitett az ország felé. Az ellenséges seregeket hozó hajókat azonban egy Kund nevű magyar búvár egy zivataros sötét éjjelen mind megfúrta s a német hajók egymásután süllyedtek a viz fenekére. A főhadseregei melyet maga a császár vezetett, Bé!a herceg állott szembe a Dunántúlon. S a kiéhezett, a meggyengült német sereget a vitézségre kelt magyarok úgy széjjel verték, hogy azok fejvesztve futottak s még a vértjeiket is eldobálták, hogy könnyebb n menekülhessenek. Az eldobált vértekről nevezik annak a hegynek a nevét, amely mellett az ütközet lefolyt, Vérteshegynek. S mivel Béla nevéhez több ilyen diadal fűződött, örömujjongással választották meg királyuknak a hősiességet szerető magyarok. Királlyá választásához örömmel járultak a pogány valláson maradt magyarok is, mert tőle a pogányság visz- szaállitását remélték. S azért a Székelyfehérváron tartott koronázó gyűlésen Vatha fia, János vezetése alatt, a nép egy része a pogány vallás visszaállítását követelve, fellázadt. Béla nagy eréllyel verte le a lázadást, mely az utolsó kísérlet volt a pogány vallás visszaállítására. Mihelyt a külső támadások ellen sikerült biztosítani országát s a belső zavarokat is kiküszöbölte, minden gondját és erejét az ország és a nép javának gvanpitására fordította vitéz, bölcs jellemes és jó uralkodó volt. A régi krónikás ezt Írja róla és tetteiről: „Tiszta ezüstből jó pénzt veretett, és az adás-vevés tárgyainak árát igazságos mértékkel határozta meg. Nem engedte, hogy a kereskedők és a pénzváltók kárhozatos uzsorával az együgyüektől túlságos nyereséget gyűjtsenek A vásárokat mind szombat napra határozta, hogy az is'entiszteletet ne háborítsák. A nép terheit megkönnyebbitette, megtil ván a régi szokott sarcolásokat. Miért is Magyarország a szomszéd országokat mind meghaladta gazdagságban és dicsőségben. Akkor a szegények meggazdagodtak és a gazdagok „dúlakodtak.“ Áldást fakasztó munkáját nem folytathatta sokáig, mert az Endre király fia, a gyermek Salamon, aki atyja halála után édesanyjával együtt a német földre menekült, sógorának, IV. Henrik német császárnak segítségével trónjának visszaszerzésére indult. Vissza akarta szerezni azt a koronát, mellyel atyja őt még kis gyermek korában megkoronáztatta. A sokszor legyőzött németek örömmel segítették, hogy gyámságukat újból az egész országra kiterjesszék. Ä háborút Béla súlyos betegen érte meg Amikor ugyanis Dömsödön tanács ülést tartott, rászakadt a királyi trón meny- nyezete s a királyt halálosan megsebesítette. Ebbe a halálos sérülésbe, rövid három évi, de áldásos uralkodás után, bele is halt 1063-ban. RADUCH GYÖRGY. Olvassuk és terjesszük az Evangélikus Elet-et rEMPLOMOKKÜLlíIRHÁMK MŰVÉSZI FESTÉSÉT VÁLLALOM JÉZUS, LUTHER, STB. OLAJ FESTMÉNY EK MEGRENDELHETŐK BEKJL H. E.
