Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)
1938-10-09 / 32. szám
1938. október 9. EVANGÉLIKUS ÉLET 5. 3 ITTHON. 8 A brassói esparesség szeptember hó 28 -ári tartotta idei rendes közgyűlését, a bácsfalui gyülekezet templomában. Előző napon tanügyi-bizottsága, gyámintézete és számvevőszéke tartottak értekezletet s ugyanakkor folyt le a közgyűlés tárgysorozatát megbeszélő előórtekezlet. Az egyházmegyei közgyűlést Istentisztelet és igehirdetés vezette be. Raduch György barcaujfalusi lelkész az Ige szavaival mutatott reá arra, hogy helyezzünk múltat, jelent és jövendőt Isten akaratának mérlegére, mert nem élhetünk önmagunknak, hanem isteni parancsot kell teljesítenünk. Az új egyházmegyei felügyelő beiktatása majd pedig az üdvözlő beszédeket követő megnyitója, ünnepi szint adtak a közgyűlésnek. Hivő s alázatban szolgálni kész világi ember komoly bizonyságtevése hangzott itt el — sok idő óta először. Vallástétel volt ez, nem az egyház mellett, mint kulturtényező s stb. mellett, hanem Krisztus és az Evangélium ereje mellett, mint amelyek egyedül fundamentumai az egész életnek. A nagy érdeklődést mutató nagyszámú közönség megérezte, hogy Scholtz Ká^ rolyban, egyházunk új világi vezetőjében, azt kapta, kire egyházunknak ma leginkább van szüksége: az imádkozó, bizonyságtevő, hitét bátran valló hivőt. Felhívása, melyet egyházunk valamennyi világi vezetőjéhez intézett arra kérve őket, hogy legyenek a hitben való példaadás és imádkozó együttérzésben munkatársaik a lelkészeknek, bizonyára nem hangzott el minden visszhang ébresztése nélkül. Egyházi életünk sokat nyerne vele, ahogyan elhangzása is már új szint adott közgyü'ésünknek. Az esperesi jelentés az elmúlt küzdelmes esztendő mozaikszerű képét nyújtotta. A munka lendületét megállította, helyenként szinte egészen akadályozta az a körülmény, hogy a politikai helyzetre való tekintettel a kormány gjüést tiltó rendeletet bocsájtott ki. Egyleteink munkája igy nagyobbára s»ünetelni_volt kénytelen s teljesen a templomi istentiszteletekre és vallásos estélyekre szorítkozhattunk csupán. Az egyházi sajtó feladata növekedett meg ilyen formán. Sajnos itt elért eredményeink még nem egészen kielégítők. Több gondot kell fordítani terjesztésére, mert a szekták e téren eiő3 tevékenységet fejtenek ki híveink körében is. Az építkezések tovább folytak s több nagyobb adományról vettünk tudomást. Az alesperesl Jelentés egyházmegyénk tanügyi helyzetéről nyújtott meggondolkoztató kimutatást. Három felekezeti iskolánkban 276 evangélikus és 123 más vallásu gyermek részesült oktatásban. Állami iskolába járó növendékeink száma 1602 volt. Ezek nem részesültek anyanyelvi oktatásban, hanem az állam nyelvén tanittatak. A 276 felekezeti iskolába járó gyermekek száma valóban szomorúan kevés e mellett a nagy szám mellett. A számvevőszéki elnök jelentései egyházainknak pontos anyagi ügyviteléről számoltak be, valamint egyházmegyénk anyagi helyzetéről adtak pontos beszámolót. Az évek óta húzódó s már valóságos tengerikigyóvá nőtt kulturházi számadás is elfogadásra talált. Az Evangélikus Élet s egyházi sajtószolgálatunk kérdései is ott szerepeltek közgyűlésünk megb iszélései között. Az Evangélikus Étet kérdésében szenvedélyes vita folyt le az előérte- kezleten. Találkozhattunk sok sújtó kritikával. A sorainkból szó’ó féltő szeretet diktálta s egyházunk helyzetének nehézségeit megmutató, a sürgős tennivalókat követelő szavak — sokáknál nem tudták észrevétetni a javítást kereső szeretetet, hanem személyi sérelmet láttak csupán azokban. Az egyházunkat fenyegető komoly szekta veszedelem ellenére is többen egyházi é3 világi vozetők közül, arra való hivatkozással, hogy a lap nem magának az egyháznak a tulajdona, arra a kijelentésre csábitattak — nem látják a terjesztés erkölcsi kötelezését, hiszen nem sz egyház lapja. Arra a kijelentésre is kényszerültünk, hogy soha senki előtt nem hivatkoztunk propaganda célból arra, mintha a lap az egyház hivatalos orgánuma lenne. — Ezzel szemben viszont örömmel tapasztaltuk, hogy egyházunk uj felügyelője ismételten hivatkozott a lapra, mely bői maga elismerése szerint törődést és szeretetet olvasott ki s hasznos eszmékre tálált. Elismeréssel emlékezett meg az esperesi jelentés is. Végső eredményében a közgyűlés erkölcsi támogatást (szavazott meg a lap mellett. fi A NA GYVIÁQBAN § A dunánlnnenl egyházkerület szfptember hó 2.-án tartotta közgyűlését Hegyeshalomban, dr. Kovács Sándor püspök és dr. Sztra- nyavszky Sándor miniszter egyházkerületi felügyelő elnökletével. A közgyűlésen dr. Sztanyavszky Sándor az egész ország közvéleményét foglalkoztató nagyhatású megnyitót mondott. A püspöki beszámoló az egykázkerület életéről és munkájáról, valamint a jövő teendőiről adott világos képet. A magyarországi evangélikus Ifjúság konferenciáját szeptember hó első napjaiban tartották kb. 1000 résztvevővel. A konferencia előadói megrajzolták az ifjúságnak azt a képét, ahogyan Isten óhajtja látni az ifjúságot. Számvótelnek nagy napjai voltak ezek. Ugyanakkor azonban az ifjúságnak is alkalma nyílt arra, hogy elpanaszolja, hogy ha a múltban nem volt az, amivé lennie kellett volna, úgy az nem volt kizárólag az ő hibája, hanem egyháznak és vezetőknek mulasztása is. Nem igen kapott útmutatást és vezetést a múltban. — Vájjon a mi romániai magyar evangélikus ifjúságunk vádja miként hangzana, ha egyszer alkalmat adnánk neki arra, hogy megismerje Isten feléje irányozott akaratát s hogy elpanaszolhassa a maga bajait? Uj magyar Bibliafordítás. D. Raffay Sándor evangélikus püspök és Czeglédy Sándor ref. lelkész fordításában most jelent meg a Bibliának uj magyar fordítása, modern magyar nyelvezettel. Az eddig használatos magyar Bibliát tudvalévőén Károli Gáspár ref. esperes fordította. Volt azóta még néhány újabb fordítás is, amelyek azonban nem nyertek általános használatot. A most elkészült fordítás 5 esztendei szorgalmas és komoly munka eredménye. A fordítók a Britt- és Külföldi Bibüatársulat megbízásából dolgoztak. A társulat e munkába 1,750.000 lejnek megfelelő összeget fektetett. Uj magyar református püspökök A tiszántúli ref. egyházkerület egyhangúan dr. Révész Imre debreceni teológiai tanárt választotta meg püspökének. Dr. Révész Imre kiváló tudósa a magyarországi protestántizmus történetének. 50 éves, tevékeny ember, kitől sokat vár a magyar protestántizmus. — A felvidékhez tartozó tiszáninneni ref. egyházkerület új püspöke Sörös Béla teológiai tanár és igazgató, losonci lelkész. Az új püspök 60 éves s eddig is fontos szerepet töltött be úgy egyházának mint pedig a felvidéki magyarságnak életében. A németországi Gusztáv Adolf Egyesület ez évi három legnagyobb ajándékát a következő egyházak nyerték el: Sryj, Galíciában 17.730 Márka (709.000 lej), Trübau gyülekezete 12 900 Márka (516.000 lej) és a romániai országos evangélikus egyháznak konferencia-othon felépítéséhez adott segélyképpen 6.690 Márka (267.600 lej). Németország 51.739 iskolája közül 12 441 felekezeti jelleg nélküli, 26 204 evangélikus, 13 025 katolikus, 69 zsidó. — A tanulók 98.88°/o valamelyik koresztyén fele- kezethez tartozónak vallotta magát, 0 43% vallotta magát az egyháztól független istenhivőnek s csak 0.04% Istenben nem hivő világnézetet vallónak. Ausztrália protestáns egyháza ez évi november hó 25 -ón ünnepli fennállásának 100 éves fordulóját. Az ünnepségre egyházunk is kapott meghívást. Frint Lajos püspök úr levélben fejezte ki egyházunk őszinte szerencse kívánságait. Elmúlt a háborús veszedelem, amely uj világégéssel fenyegette Európát. Nemrégen még úgy látszott, hogy a csehszlovákiai kérdés háborús bonyodalomhoz fog vezetni. Ez esetben kikerülhetetlennó vált volna egy újabb világháború kitörése. Utolsó órában sikerült elhárítani a veszélyt azáltal, hogy a négy európai nagyhatalom legfőbb vezetői, Hitler német kancellár, Mussolini olasz miniszterelnök, Chamberlain angol és Diladier francia miniszterelnök közös értekezleten intézték el a csehszlovák kérdést. Németország már meg is szállta a szudéta- német vidéket. A vegyeslakosságu vidékeken népszavazást tartanak. Lengyelország megkapta a lengyellakta területeket. A Magyarországgal szomszédos magyarlakta területek átadására is megindultak a tárgyalások a magyar és csehszlovák kormány között. A müncheni találkozás közelebb hozta egymáshoz a nagy európai államférfiakat s ezzel lehetőség teremtődött arra, hogy minden újabb problémát közös megbeszélések utján intézzenek el.
