Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)

1938-09-11 / 30. szám

1938. szeptember ll. 5. EVANGÉLIKUS ÉLET # ITTHON. I ft|^SS®S=@SS®*;;£@S=@==®3=835®:=©!4 Gyámintézetünk idei kertUn- nepéiyét augusztus hó 28,-án rendezte Hosszufaluban. Gyámintézetüak évtizedek óta junius hó 29.-én szokta tartani közgyűlését és rendezni szokásos keriüone pőlyét. Részben tehát annak számlájára irható a mostani kertün­nepélynek sikertelensége, hogy eltelt ez az idő s hírét som lehetett venni Gyámintézetünk tenniakarásának, de nem szabad elhallgat­nunk azt a tapasztalatunkat sem, hogy népünknél s elsősorban értelmiségeinknél és a jobbmóduaknál már szinte bevett szokássá fejlődött, hogy saját egyházunk és népünk rendezményeivel szem­ben a fólrehuzódás politikáját folytatják, ugyanakkor ellenben szinte dülekedós folyik a meghívókért, ha azt mások rendezik. Csodálatos ezt látni ma, amikor mindenütt a saját népiségónek megbecsülése észlelhető, hogy ekkor még egyedül minálunk legyen ez máskép. Rendszeresített szórványgondozásba vette egyházme­gyénk baróti meg/ar evangélikus híveinket. Az eddigi istentiszte­letek és tapasztalataink arról győznek meg, hogy szórványhiveínk- ben meg van az őtziate ragaszkodás hitünkhöz é3 egyházunkhoz. Meg van, bár a múltban nemcsak hogy mostohán bántak el velük, hanem egyenesen vétkes hibák történtek. Szórványaink némelyike nem hogy anyagi és erkölcsi támogatásban részesült volna, hanem meg nem érdemelt anyagi terhek viselésére kötelezhettek. Nagyon biztató jel, hogy szórvá^yhiveink miután megismerték lapunkat szinte kivétel nélkül előiizetőivé lesznek, mert ez«n az úton re­mélnek állandó vezetést s bekapcsolddást egyházunk életébe. A karánsebesl német evangélikus gyülekezet, amelynek lelkészét tudvalevő n a marosvá°árhelyi gyü’ekezet vá­lasztotta meg, egyhangú megóvással Cehemmel Viktor lelkésztcst- vérünket, a temesvári gyülekezetnek másodlelkészét, kívánja meg" hivni lelkészí állásár?. Szándékának keresztülvitele esetéD a karán" sebesi gyülekezet komo’y és értékes munkaerőt nyerne. Egyházunk és az északi evangélikus egyházak közötti testvéri kapcsolatok felvétele ügyébenjnegtörténlsk-a.-kezdő­lépések. Egyházunk rég érzi szükségét annak, hogy testvéri kap­csolatba korüljön az északi (finn, svéd, észt) evangélikus egyhá­zakkal, akiknek öntudatos és erőteljesen komoly evangélikus élete csak jótékony hatással lenne egyházi életünkre. Az első lépés e téren az volt, hogy egyházkerületünk ezelőtt két esztendővel egy évi tanulmányútra kiküldötte dr. Szász Vilmos s. lelkésztestvérün­ket, aki komoly tudásával eredményes munkát is tudott volna vé­gezni, Isten akarata keresztül húzta ezt a tervünket. Dr. Szász Vilmos útközben súlyosan beteg lett s hosszú szenvedés után el- húuyt. Most újból lépések történték az akkor félbemaradt terv ke­resztülvitelére. A nyáron Yíönen Reino finn lelkész tett látogatást Erdélyben s vitte el magával szeretetünket s tett nekünk is ígére­tet arra, hogy szerető érdeklődésével fogja kisérni egyházunk életét s fogja ezt az érdeklődést felébreszteni saját egyháza körében is. Ezzel egyidőben Tauszig Mária tanárnő, kit lapunkban megjelent cikkeiből olvasóink is megismerhettek s ki évek óta igaz barátja, s ismerője a finn népnek és egyháznak, ajánlotta fel nekünk szol­gálatát, hogy egyházunkat megismerteti finn evangélikus testvéreink­kel. Levélben most arról értesit bennünket, hogy az egyik finn lap fogja ismertetni egyházunkat az ottani olvasóközönséggel, egyben pedig Ígéretet nyert, hogy lapunk részére is küldenek cikkeket. Lapunk olvasóit tisztelettel értesítjük a lapunk szerkesztőbizottságában előállt vál­tozásról. Nikodemusz Károly brassói ev. lelkész tb. főasperes, ki eddig lapunk szerkesztőbizottságának elnöke volt, kivált szerkesztő- bizottságunkból. Lépésének oka a lap szellemi tartalmára vonatkozó felfogásbeli ellentét, mely közte s a szerkesztőbizottság többi tagjai közölt felmerült s áthidalhatatlannak bizonyult. Amikor tehát ezt a tényt lapunk olvasóinak szives tudomására hozzuk egyben köszö- netünket is fejezzük ki Nikodemusz Károly lelkésztestvőrünknek eddigi munkásságáért. Lapunk szerkesztőb'zottsága Járosy Andor kolozsvári ev. lelkész teológiai m. tanárt választotta meg a szer­kesztőbizottság uj elnökéül, akinek nagy tudása, valamint az a kedvező körülmény, hogy úgy teológiai, mint pedig egyházi életünk teendői körül vallott felfogásában teljesen egyezik a szerkesztőbi­zottság többi tagjainak felfogásával, határozott biztosíték arra, hogy az Evangélikus Élet a jövőben régi irányelveinek bátor vallásával fogja teljesíteni hivatását. | A NAGYVILÁGBAN rt =@==fi> A magyarországi evangélikus egyetemes egyházi pénztár az 1936. esztendőben 1 537.90 Pengőt (57.326 lejt) fordított az egyházi sajtó támogatására. 1938-as költségvetésében pedig 154.000 lejnek megfelelő összeget irányozott elő erre a célra. Isten országának szolgálata nem lehet hiú dicsőségkere­sés mondotta Révész Imre dr. a most megválasztott debreceni rel. püspök, amikor a püspöki székre jelölték. Kijelentette, hogy csak az esetben hajlandó elfogadni jelöltetését, ha egyelőre csü- pán 3 évre szóló megbízatást fckap a három év után csak abban az esetben maradna meg, ha programját helyesnek Ítélik s hajlan­dók odaadással vállalni. Ő ugyanis nem akar címért és dicsősé­gért püspök lenni, hanem csupán a püspök szolgálatát hajlandó elvállalni, ha Isten kegyelméből hasznos tud lenni ezzel egyháza számára. — Bizony igen jó lenne, ha általánossá vállna az em­berek között ez az igazi keresztyén felfogás s senki sem keresné bármilyen szolgálatban a dicsőséget, hanem teljes tudatában lenne az azzal járó szolgálatnak s annak, hogy el nem végzett munká­jáért számadással tartozik Istennek! A világ magyarjainak második kongresszusát tartották meg a közelmúltban Budapesten. A kongresszusnak szá­mos résztvevője volt az egész világ minden részéből. Sokan jöttek el Amerikából is. Az amerikai kongresszusi résztvevők között volt egy magyar evangélikus lelkész is, aki érdekesen ismertette az ottani magyar evangélibusság helyzetét. Saját városi gyülekezetének alig van 250 tagja s ezek nemcsak egyházukról, de hatalmas ki­terjedésű szórványukról is gondoskodnak. Az egyházak nem része­sülnek semmiféle állami támogatásban, mindenről maguk kell gon­doskodjanak. A gondoskodás aztán jobban is össze tartja őket. Egy-egy vasárnapi istentiszteletre eljön a gyülekezet tagjainak le­galább egyharmada, sátorosünnepak alkalmával pedig éppen csak a betegek maradnak otthon. Az egyház rendszeresen gondoskodik-»-fffliTirukckaek--»agyar iam:r8t£kbsa faló ek-Éttásáfor — ... ,r" Ti zennégy ország ifjúsága vett részt a magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület augusztus 3—12.-ig, Dunavecsén, tartott viiágszövetségi táborozásán. A táborozás vezetői von Prosch Károly világszövetségi titkár, dr. Teleki László gróf a magyarországi egyesület ügyvezető elnöke s Pogyór István orszá­gos titkár voltak. A táborozás egyik kiemelkedő eseménye volt Teleki Pál gróf vallásügyi miniszter látogatása. Világgyűlést tartottak a magyar reformátusok Debrecen­ben. Nagy ünnepségek keretében s kb. 3000 külföldi kiküldött részvételével zajlott le a magyar reformátusok világgyülése, Ravasz László dr. püspök elnökletével. A gyűlés kiküldöttei felszólalásaik­kal a magyar református Ságnak mozaikszerű helyzetképét adták. A világgyűlést műsoros est zárta le, amelynek ünnepi előadója dr. Makkai Sándor debreceni teológiai tanár, volt erdélyi református püspök volt. _____________ | f Karinthy Frigyes író | Váratlanul, hirtelen fellépő agyvérzés következtében húnyt el, 50 éves korában, Karinthy Frigyes a ki­váló magyar humorista iró. Munkáit nemcsak a magyar olvasókö­zönség ismerte ős szerette, de lefordítva Európa majdnem vala­mennyi népének művelt közönsége is ismerte azokat. írásaiban az igazságért, szépért ős jóért harcolt. Budapesten temették el a magyar írók és közönség nagy részvétele mellett, a város által ajándékozott díszsírhelyre. A temetési szertartást Kemény Lajos budapesti evangélikus főesperes végezte. A nemzetközi politika érdekes eseményei. A kisántánt államoknak a jugoszláviai Bledhen tartott értekezlete megtalálta a közeledést Magyarország felé. Elismerték Magyaror­szág fegyverkezési jogát s megtalálták a jószomszódsági viszony felvételének gyakorlati útját. — Horthy Miklós, Magyaország kor­mányzója, neje, valamint Imrődy miniszterelnök, Kánya külügy­miniszter, Rátz henvédelminiszter s nagyszámú diszkisérettel lá­togatást tett Németországban, ahol nagy rokonszenvval fogadták és a két ország barátságát kifejező rokonszenvtüntetésekben ré­szesítették. — Nagy izgalmat keltettek a politikai közvéleményben Németországnak hadgyakorlatai, amelyek a szokásos méretet felül­múlják. Németország 1,350.000 embert hivott be fegyvergyakor­latra. Legtöbben úgy látják, hogy ezzel a csehszlovákiai kisebbségi kérdésben nyomást akar gyakorolni a cseh kormányra.

Next

/
Thumbnails
Contents