Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)

1938-03-06 / 10. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET 1938. március _ Előszó Magyar Evangélikus Nöegyleteink statisztikai kimutatásához. A Magyar Evangélikus Nőszövetségekhez még az ősszel szét­küldött statisztikái kérdőivek alapján, végre sikerült összegyűjtenünk minden adatot s ezekből összeállítanunk országrészünk magyar evang. nő szövetségeinek első összesített statisztikai kimutatását. Ha végignézünk e kimutatáson, szivünk igaz örömmel telik el, mert látjuk, hogy vagyunk szép számmal, dolgozunk itt is, ott is, lehetőség és tehetség szerint, csak hogy épen eddig nem tud tunk egymás munkájáról, sőt egymás létezéséről is vajmi keveset. Erősebben, öntudatosabban érezzük evangé'ikus mivoltunkat, rádöbbenünk arra az örömteli tényre, hogy saját kis, helyi köiös- ségeink nem állanak egyedül igyekezetükkel, munkájukkal. Vannak sokan, kik elszórtan az országban ugyanígy dolgoznak egyházukért, isko'ájukért, szegénysorsu testvéreikért. Nyilvánvaló lesz előttünk, hogy a helyi eredmények, az egy magukban nem nagy számok milyen tekintélyes összegekké nőnek meg, ha összegezve vesszük számba őket. Ráeszmélünk arra, hogy milyen csodálatosan nagy erő rejlik az összefogásban. Erő, mely mélyíti hitünket, erő, mely acélozza akaratunkat s lendületet ad még több munka vállalására. Félmilliónál többet tesz ki az az összeg, melyet 21 működő nőszövetsőgünknek sikerült összegyűjtenie az 1936 év folyamán. Ebből kereken 95.000 lejt fordítottak a szegény- és beteg-segélye­zésre, 86.000 lejt iskolásgyermekek támogatására. 71 000 lej ment egyházi célokra. A természetben kiosztott segély pénzértéke közel 130.000 lej. Az iskolák céljaira fordított összeg — 15 000 lej, aránylag kicsi, de ez érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy sok helyt nires magyar evangélikus iskola. Az oly szükséges ku turházak lótc-sité* sénél sem hiányoznak nőszövetségeink anyagi támogatásukkal. Jól is van ez igy, hisz kulturmunkások is vagyunk nem csak a Ciritas szolgái. Azzal, hogy isko^sgyermekeinke^^ melyek hiánya sokszor megakadályozza őket az iskola látogatá­sában — tandíj és tanszer segélyben is részesítjük, szintén kultur- munkát végzünk, mert elősegítjük evangélikus népünk műveltségi szintjének emelését. Jó célt szolgál az a nőszövetsóg, amely magára vállalja egy vagy több gyermek tanittatását. Hogy aztán képzett gazdászt esi. nál-3 belőlük, vagy iparost, avagy más pályára készíti elő őket megfelelő taníttatással, azt a helyi körülmények és lehetőségek mulatják meg legjobban. Ahol kevés a segélyre szoru'ó, nélkülöző egyházközségi tag, éppenséggel érdemes, szép munkát vállal a nő­szövetség, ifjú hittestvéreinek kiműveüetésével. A feljebb említett 21 működő nőszövetségen kívül szerepel kimu­tatásunkban a halmágyi evang. nőszövetség is, amely azonban lel­készcsere folytán előállott nehézségek miatt az 1936 évben nem működött. A nagyváradi nőszövetség szabad és aktívabb működését pedig erősen megnehezíti a szigorított ostromállapot. Nagykárolyban pedig egyesületbe tömörülés nélkül fejtenek ki szép karitativ tevékenységet a migyar evangélikus nők és nem tűrik, hogy bár egy rongyos vagy éhező tagja is legyen a kis gyű. lekezetnek. Emellett egyházukat is támogatják, a templomba kály­hákat állítottak fel, a mennyezetet rendbehozatták stb. Magyar evangélikus nőszövetségeink működésének táblázatos kimutatását minden évben el szeretnénk készíteni, amiéit e heiyiől is kérem a m. t. nőszövetségi vezetőket, fogadják szívesen a rövi­deden szétküldésre kerülő újabb statisztikai kérdőíveket, melyek alapján az 1937 évben kifejtett munkásságról szeretnénk össze­foglaló képet adni. Ezzel valóban nem h Ú3ági érdekeket kívánunk szolgálni, mert feltételezzük, hogy hitalapon működő nő szövetségeinket komoly munkájukban a Szeretet és mind-n téren a segíteni akarás vezérli. Hanem az ö3szetartozandéság lelkesítő érzését akarjuk felgyújtani evangélikus asszonytestvéreink szivében, hogy érezzük mindnyájan, milyen erőt jelent a közös célokért, komoly szándékkal és Isten országát kereső lelkütettel va'ó közös munkálkodás. Br. Mannsberg Margit- ■■ ■■■ . = Gyermeked lelke. »Gyermek“ — szent, komoly nagy szó! A legédesebb az életben és egyben a leg- felelősségteljesebb. Tudod-e mit jelent az, hogy egy gyermeket a sajátodnak nevezhetsz ? Etbirod-e ezt a terhet? Hozzámórted-e erőid? Tudod-e mit kell tenned? Tudod-e mit akarsz? Egy lélek kapuit kell megnyisd s éned legnemesebbjét védőfalként állítva közéje — alkalmazd, segítsd, őrködj felette és soha meg ne fáradj, el ne csüggedj, — még akkor sem, ha oltalmad nem kívánná. Él-e benned az a szeretet, mely soha el nem keseredik, nem türelmetlen, — de legszentebb, legszebb feladatának azt tekinti, hogy magát az eljött kis létekért feláldozza? Hogy ennek a feladatnak súlyossága alatt össze nem roskadunk, azt c-.ak egy tény magyarázza, az ugyanis, hogy amit Isten előtti felelősségtudatunkban teljes odaadással válallunk —• azt teljesíteni is tudjuk. Ennek tudatában rejlik szülői mivoltunk fenséges érdeme és minden boldogsága. Az élet soha, soha sem fog nagyobb értékkel megajándé­kozni, mint azzal a gonddal, fáradozással, megterheléssel, — egész boldogsággal, melyet gyermekeink okoznak. A gyermek egyetlen olyan tulajdonunk, melyet az időkön túl magunkkal viszünk. Amikor meg kell válnunk az élettől, elvősz számunkra mindenfajta vagyon, még a hír­név, dicsőség is elmúlik, vagy legalább is vészit fényéből, az eljövendő nemzedékek nézetváltozásai alatt, — csak az az egy marad fenn mindörökké, hogy szülők voltunk s gyermekeket segítettünk az életbe. Bennük megmaradunk. Ők is az Örökkévalósághoz tartoznak és felette állnak az időnek. Gyermeked lelke lesz-e hát legnagyobb örömed és legfőbb gondod, terhed és gyö­nyörűséged ? Beszélgessünk i óla, egészen egyszerűen és közvetlenül. Ne űzzünk a lólekről tudo­mányos fejtegetést, hanem merítsünk az élet­ből. Te, meg én. És az életért. Gyermeked egy lélek, egy szellem, egy Én s mint ilyen, valami megfoghatatlan és megmagyarázha­tatlan. De te, érted őt annyira, amennyire érteni kívánod, mert hiszen gyermeked a te éned. Gyermeked lelke előtted bontakozik ki, alakul és fej'ődik s te csak megalázkodott bámulattal állhatsz e tény mellett, mint ki­fürkészhetetlen mellett s lehet, hogy egy vég­telen nagyságú és mélységű gazdag világ sej­telmei tárulnak ekkor fel előtted. Amikor a csillagos eget szemlélve, meg­érted, hogy rajta mekkora távolságokba látsz, akkor megtanulod mostani otthonod csilla- gocskáját is más szemmel vizsgálni. — Látod, ép így van ez gyermeked leikével is. Figye­lésén meglehet, hogy benned az örökkéva'ó ág gondolatai s a megmérhetetlen értelme ébred. Gyermeked test és lélek. Testét ismered. Egy keveset. Óvod és ápolod. A fődolgokat róla nem tudod, — megismeréséért sokat fárad a tudomány, de már rájött arra, hogy minél messzebbre halad, tudása annál nehe­zebbé válik. A léleknek is te vagy elhivatott ápolója. Ez már nehezebb. Test és lélek szorossan összefügg. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy mit is értünk lélek alatt? Mert e szó sok ér­telmű és sokfé'e értelmezésben használják. Itt léleknek gyermeked érzelemvilágát nevez­zük. Tehát először a gyermeknek a szülőhöz való viszonyáról kell beszéljünk. A vallás egész területe idő laifozik. Nun kevésbbé a tudományé is, röviden minden elvont dolog, ami múlandó és időhöz kötött. Mmd a lélek birodalma. A lélek tehát székhelye minden, az emberben rejtőző fejlődési képességnek. Gyermeked szellemének is, de mivel az saját törvényeit követi, melyeket megokolni nem tudunk, hagyd most a maga útjára. A lélekért add oda teljesen magad. A lélek gyermeked fejlődésének birodalma, a nevelés talaja. Mindazt, amit gyermekeddel teszel, vagy amit az élet nyújt számára, kitörü hetetlen nyo­mokkal vésődik érzelemvilágába, egész lei­kével tehát. Itt, ezen fordul mf'g, hogy gyermeked barátod, avagy vád ód lesz-e, hogy magadból a legjobbat adván, megalkottad-e életed egyetlen meslermüvót, az egyetlent, mely igazán és minden kétséget kizáióa érdemes arra, hogy érette minden erődet latba vesd. Egészen nagy dologra vagy elhivatva. Örülj ős örvendezz! És imádkozz, hogy mél­tatlannak ne találtass e legszebb női hiva­tásodban. Németből: Lengyelnó Fejér Hanna Senki sem tud gyermekibb és egyszerűbb módon beszélni, mint Krisztus és Ő ezzel mégis megszégyenít valamennyi doktort. Luther.

Next

/
Thumbnails
Contents