Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)
1938-06-05 / 23. szám
2. Evang Élet Gyermek Világ-a 1938. junius 5. Édesanyánk emléke Indulásra készen állt a hajó Indulást jelzett a szirénák hangja. Vadul kavarták a tenger sós vizét a hajó csavaraí, hogy egész testében megremegett a hajó. Fürgén szaladva teljesítették szolgálatukat a matrózok. Zsebkendőjüket lengetve álltak a hajófedélzeten az utasok, akiknek nagy része most indul az ismeretlen világba megélhetést találni. Szemükben az elválás könnyével nézik parton álló hozzátartozóikat, a- kiktől nemsokára távol viszi őket a hajó óriás. Könnyes szemű anyóka áll a parton többi népek között s int búcsút egyetlen fiának. Könnyei közül ezt kiáltja fiának: „Fiam, ne Jézuska segítsége... Kis színdarab. SZEREPLŐK: 1. ) Tóth Marika. 2. )' Öreg doktor. 3. ) Mindentudó tündér. 4. ) Tündérek. I. FELVONÁS. I. Jelenet. (Erdőrészlet, egy elhagyott kereszt az út mentén. Tóth Marika jön egy csomaggal a kezében, jobbra-balra nézeget: észreveszi a keresztet.) MARIKA: Itt van, itt van a Jézus keresztje; már úgy féltem, hogy nem fogom megtalálni. Pedig tudom, hogy Jézus segíteni fog rajtam. Ha nincs is itt a kereszten, de itt van bizonyára a közelben, s úgy is tudni fogja, hogy én mire akarom megkérni. Hiszen Jézus mindent tud és mindig segít, csak imádkozni kell hozzá. (Leteszi csomagját és imára kulcsolja kezét.) Drága Jézusom! Eljöttem ide ehez a kereszthez, mert tudom, hogy ahol kereszt felejtsd el az édesanyádat!“ Kendőt lobogtatva adja meg a választ 'a fiú: megértette anyja búcsúszavát. Édesanyja emlékével akarja felvenni a küzdelmet az életért akar erős lenni, akarja megőrizni Istenben bizó hitét, akar megmaradni a becsület és tisztesség útján. Mindig arra akar gondolni: odahaza, szegényes kis lakásában, édesanyja imádkozik és aggódik érte! Ti vájjon gondoltok-e néha arra, hogy édesanyátok titkon Istenhezimád- kozik s hogy szótlanul figyeli minden szavatokat, Iépéste- ket s mikor hűtlenek vagytok Istenhez fájó tövis sebzi szivét ?! van, ott Te is ott vagy. Tudom, hogy Te hallasz és látsz engem s így azt is tudod, hogy milyen nagy az én bánatom: beteg az édesanyám, nagyon beteg, talán meg is hal, ha Te nem segitsz rajta. Te azt is tudod édes Jézusom, hogy akkor én egészen egyedül maradok. Oh én tudom, hogy Te sajnálsz engem és nem veszed el tőlem akit ón olyan nagyon szeretek. (Kissé lehajtva fejét, vár.) . .. ügy érzem, mintha egy kissé megnyugodtam volna, ügy érzem, mintha Jézus azt súgná nekem, hogy nyugodtan hazamehetek, mert meg fog gyógyulni az édesanyám.. . Milyen csend van itt az erdőben. Ott pedig milyen szép virágokat látok. Szedek belőle egy pár szálat, drága jó anyámnak, hogy ezzel is egy kis örömet szerezzek neki. Aztán sietek haza, hogy ne nyugtalankodjék, nem is vette észre, hogy eljöttem; épen Mari néni jött be hozzá. Áldja meg az Isten a jó Mari nénit, nem is tudom, hová lennénk nála nélkül- (Elmenőben még egyszer a kereszt felé fordul.) Édes Jézusom, kérlek ne feledkezzél meg rólam . . . II. JELENET. (Hátulról egy zöld függöny félrehúzódik, tündérek dala hallszik, kedves tavaszi dalt
