Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)
1938-06-05 / 23. szám
2. szám. Evangélikus Élet 1938. junius 5. SIFBIHERIIILÍG Az édesanya szeretete. „És elmenvén onnét Jézus, Ti- rus és Sidon vidékeire téré. Es imé eqy kanaaneai asszony jővén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. Ő pedig eqy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén kérik vala őt, mondván : Bocsásd el öt, mert utánunk kiált. 0 pediq felelvén, mondd: Nem küldettem, csak az Izrael házának elveszett juhaihoz. Az asszony pediq odaérvén, le- borula előtte, mondván: Uram légy segítségül nékem! Ö pediq felelvén monda : Nem jó a fiák kenyerét elvenni és az ebeknek vetni. Az pediq monda: Úgy van Uram: de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ö uruknak asztaláról aláhullanak. Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Oh asszony, nagy a te hited! Leqyen néked a te akaratod szerint. — És meggyógyula az ö leánya attól a pillanattól fogva. (Máté 15, 21—28. Május hónap második vasárnapján az anyák napját ünnepelik szerte az egész világon. Oon- doltatok-e ti is ezen a napon édesanyátokra ? S ha igen. Ha örömet szereztetek neki, gondoltatok-e arra is, hogy édesanyátok iránt nemcsak egy nap kell igaz szívből hálásaknak lennetek, hanem mindennapon. Imádkozzatok édesanyátokért s legyetek mindig engedelmesek. P 11 n k ö s dm Ismeritek a pünkösd ünnepének történetét ? Jézus tanítványai nagyon szerették a Mestert. Ha tőlük függ, soha sein hagyják el, soha nem bántják meg. Versenyre kelnenek egymással, hogy melyikük tudja hamarább elvégezni, mit Ő bízott reájuk. Volt idő, amikor azt is hitték, hogy' ők mindezt megfogják tenni és hogy nincs az a hatalom, amely arra késztethetné őket, hogy másként tegyenek. De aztán nagyon- nagyon megszégyenítve kellett meggyőződniük az ellenkezőről. Szeretetük sem mentette meg őket attól, hogy kicsinyhitűén, gyáván el ne hagyják és meg ne tagadják. Mennyire szégyelték később, amiért gyáván elfutottak, amikor az áruló Judás vezetésével jöttek el érte ellenségei és elfogták. Élte végéig siratta Péter, amiért kakasszóig háromszor megtagadta. Mennyire röstelték kicsinyhitüségüket is, hogy amikor eljöttek hozzájuk az asszonyok a feltámadás boldog üzenetével „asszonybeszédnek“ mondották azt. Azóta látták a feltámadott, az élő Krisztust. Most pedig azon kellene örvendezniük, hogy mindezek után sem kergette el őket, sőt, azt mondta, hogy reájuk bizza az evangélium hirdetését. Örvendeniük kellene, de ők félnek tőle. Fog-e sikerülni ? Vagy újból gyávaság lesz a vége ennek is ? Ő biztatta őket s azt Ígérte, hogy elküldi hozzájuk a Szentleiket s akkor meglássák megváltozik minden. Várták is eljövetelét. Pünkösd ünnepén is együtt voltak. Együttes imában kérték eljövetelét, hogy alkalmassá tegye őket Isten szolgálatára. S aztán egyszer csak eljött, tüzes nyelvek alakjában szállott reájuk. Ugye-e tudjátok, hogy mi történt azután ? A gyáva tanítványokból hősök lettek, akik prédikálva, tanítva járták be a világot. S azóta ujra-ujra eljött a Szentlélek az imádkozó emberekre s ők is bizonyságot tesznek Krisztusról. 800 millió keresztyén él ma a földön. Gyermekek, akarjátok-e Krisztust szolgálni ? Igen ? Akkor titeket is csak egy valaki tehet erre alkalmassá: a Szentlélek. Kérjétek a Krisztust, hogy küldje el nektek. Azt mondotta egyszer Jézus, hogy az Isten a gyermek szájak által hirdeti a maga dicsőségét. Szentlélek által ti is Isten dicsőségének hírnökei lehettek. Qllllch FUlöp.
