Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948-1952
1948
28 7. Az 1948. évi konfirmációi oktatás egyházkerületi összesítő jelentéséből a közgyűlés megnyugvással veszi tudomásul, hogy 1.009 fiú és 1.018 leány, összesen tehát 2.027 fiatal testvérünk részesült előkészítő oktatásban, akik közül 1.810-en 14 éven aluli, 217-en pedig 14 éven felüli korban voltak. A konfirmációi oktatást a legtöbb helyen a lelkész, a filiák egyrészében a tanító és 2 világi egyháztag végezte, heti 2—6 órában. Az oktatás 1948 január és május 30. közti időben folyt helyenkénti gyakorlat és tartam szerint. A legkorábbi konfirmáció 1948 március 21-én, a legkésőbbi június 1-én volt. Az oktatás nagyon kevés kivétellel mindenütt magyar nyelven folyt, hétféle szerző tankönyve nyomán. 18 gyülekezetben ezévben nem volt konfirmáció. 8 Az iskolai kisgyülekezetekröl és a vasárnapi iskolai munkáról szóló jelentés nem nyújthat teljes képet a hiányosan érkezett adatok miatt. A győri esperes 5 gyülekezetét említ egyházmegyéjéből, a kemenesaljai 1 -et, a somogyi 9-et, a soproni felső 4-et, a veszprémi 12 iskolai kisgyülekezetről és 3 vasárnapi iskoláról szól. A tolna-baranya-somogyi alesperes jelentése szerint „minden iskolában folyt az iskolai kisgyülekezetek munkája, ha nem is oly intenziven, mint szeretnők. Nagy akadálya volt ennek a ki- és áttelepítéssel kapcsolatos örökös izgalom. Ének és igemagyarázat képezte főtárgyát. Általában a gyakorlati vallásos életet szolgálta. Kisebb gyűjtések, beteg tanulótársak meglátogatása foglalkoztatta a gyermekeket. Megismertették a gyermekekkel egyházunk szervezetét s annak működését. Itt-ott ünnepélyeket rendeztek jótékony célra. Az irányító szempont volt: Isten- és egyházszeretetet plántálni a gyermekekbe.“ Némely esperes jelenti, hogy nem folyt ilyirányú tevékenység. Több helyen nem a munkakészség hiánya, hanem a tájékozatlanság és az iskolareform miatti elfoglaltság miatt maradt el ez a munkaág. Megfontolandó a veszprémi esperes javaslata, amelynek értelmében az iskolai kisgyülekezetet jó volna beolvasztani a vasárnapi iskola munkájába. A közgyűlés tudomásul veszi e jelentést s a maga részéről melegen ajánlja a gyermekmunka hathatós felkarolását. 9. A győri-, soproni felső-, soproni alsó- és tolna-baranya-somogyi egyházmegyei tanügyi bizottság, valamint a veszprémmegyei tanítóegyesület javaslatára kimondja az egyházkerületi közgyűlés, hogy az iskolák államosítása folytán a tanügyi bizottságok munkaköre megszűnvén, az egyházmegyék, de maga az egyházkerület e szakbizottságai alakuljanak át vallástanítási bizottsággá. Ebben kapjanak helyet lelkészeken kívül vallástanítással foglalkozó volt tanítóink és a világiak egyaránt. A bizottság hatáskörébe és felügyelete alá tartozzék a vallástanítás, a konfirmációi oktatás, a katechetikai- és felnőtt egyháztagok vallásos oktatása, a vasárnapi iskola, szülői ériekezletek, vallástanítási tankönyvek, vallásos gyermeklap és vallásos gyermekirodalom, gyermekünnepélyek rendezése, előadások és színdarabok, költemények, az iskolai évet bezáró ünnepély műsorának összeállítása stb. A közgyűlés egyházkerületi vallástanítási bizottságát következőkép alakítja meg: E'nök: Hanzmann Károly és Vidos Dániel, jegyző: Mühl Alfréd, tagok: Balogh Ernő, Hering János, Ittzés Mihály és dr. Podmaniczky Pál, továbbá: dr. Garai József, Magyar István. Rozsondai Károly és Sülé Sándor, azonkívül dr. Berzsenyi Adám, Koritsánszky Ottó, Sátory Vilmos és Somogyi Béla. 10. A vallástanítási tankönyvek kiadásával kapcsolatban a győri egyházmegyéi tanügyi bizottság javaslatára az egvházkerületi közgyűlés arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ára alkalmazkodjon az állami tankönyvek mérsékelten megállapított árához. Fontosnak tartja a vallástanítási tankönyveknek minél előbbi kiadását annál is inkább, mert megfelelő tankönyv hiányában a vallásoktatás nem egyöntetű, hanem hiányos. 11. A soproni alsó egyházmegyei tanügyi bizottság javaslatára az egyházkerületi közgyűlés terjeszti fel az egyetemes közgyűléshez azt az indítványt, hogy adassa ki az egyetemes tanügyi bizottság egyetlen kötetben az általános iskolai vallástanítási egész anyagot, hogy azt a tanulók iskolai tanulmányaik elvégzése után, mint hitünk igazságainak rövid és világos foglalatát magukkal vihessék az életbe. 12. A tolna-baranya-somogyi és a veszprémi egyházmegyei tanítóegvesület elhatározását. hogy a megszűnő egyházmegyei tanítóegyesületek helyett evangélikus kántoregyesületként működjék tovább, örömmel köszönti, mégis azzal az óhaiial. hogy bővítve, mint evangélikus kántorok és hitoktatók egyesülete fejtsen ki egvházém'tö munkát. A maga részéről nemcsak megengedi, hanem hatáskörében el is rendeli, hogv az egyházmegyei kántor- és hitokiató-egvesület útiköltségeit az egyházközségek fedezzék. 13. Az evangélikus kántorképzés kérdése is fogla'koztatta az egvházmegyei tanügyi bizottságokat és tanítóegvesületeket. Ezektől függetlenül Hamar Gvula nv. sonroni tanítóképezdei igazgató külön értékes tanulmányban is foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Az egyházkerületi közgyűlés azonosítja magát e javaslatokkal és felír az Egyházegyetemhez az evangélikus kántorképzés kérdésének, tanfolyamok rendezése útján is, de egyébként is felkarolása érdekében. Jenvezte-DR. BERTHA BENŐ s. k„ egyházkerületi világi főjegyző