Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948-1952

1948

I?

Áz Isten áldja meg Felügyelő Urat akkor is, mikor távozik ebből a szolgálatból, amint megáldotta a szolgálatát is."

Dr. Mesterházy Ernő a következőkben válaszol az elhangzott búcsú üdvözlésekre:

„Mélyen tisztelt Közgyűlés, igen tisztelt Egyházmegyei Felügyelő Űri

Mélyen meghatva állok az Egyházkerületi Közgyűlés előtt és mielőtt az imént elhangzott búcsúszavakra válaszolnék, először alázatos lélekkel fordulok Istenhez, hálát adva és megköszönve kegyességét, mellyel megengedte, hogy évtizedeken át szolgálhattam szeretett egyházamat és a Dunántúli Egyházkerületet.

Egyházmegyei Felügyelő Ür a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület, annak különböző szervei, intézményei, tisztviselői és hívei, valamint saját nevében is szíves volt engemet üdvözölni és tőlem elbúcsúzni. Hálatelt szívvel köszönöm a hozzám intézett szavait, amelyekkel munkásságomat méltatta, tevékenységemet elismerésben részesítette és megköszönte. Jól mondotta Felügyelő Ür, hogy tevékenységem alapja hitem és egyházszeretetem volt. Ez a hit és egyhazszeretet, amelyet kis koromban az áldott szülői ház ébresztett, később a soproni alma mater szelleme erősített és mélyített, majd a férfikor mély és erős meggyőződéssé érlelt.

Bárhova hívott egyházam híveinek bizalma, azt parancsnak tekintettem, azt teljesíteni kötelességemnek ismertem. Az volt elhatározásom indító oka akkor is, mikor az egyházkerület bizalma a felügyelői tisztségre ezelőtt huszonöt évvel elhívott. Tisztemet kötelességérzéssel eltelve, lelkiismeretesen, híven, egyházam javára kívántam szolgálni. Tudom, hogy minden igyekezetem, jószándékom és akaratom hajótörést szenvedett volna, ha nem találkozom az egyházkerület összes vezetői, tisztviselői és hívei részéről mindenütt és mindig megértéssel, támogatással és szeretettel. Ez biztosította a zavartalan egyházi munkát. Ez a magatartás volt az én támaszom, ez bátorított évtizedes munkámban és ezt viszem magammal mint egyházkerületi felügyelői tisztem legkedvesebb emlékét és jutalmát.

Mindezért fogadja hálás köszönetemet az egyházkerület közgyűlése, annak tagjai, bizottságai, azok elnökei, előadói, volt középiskoláink és tanítóképzőintézetünk tanárai, az egyházmegyék elnökei, a lelkészi és tanítói kar.

Ismételten megköszönöm Egyházmegyei Felügyelő Ür meleg búcsúszavait, Isten áldását kérem az egyházkerületre, annak minden hívére."

„Főtisztelendő Püspök Ür!

Hálásan köszönöm azokat a szívbőljövő és szívhezszóló szavakat és elismerő köszö* netnyilvánítást, amelyet a Dunántúli Egyházkerület felügyelői tisztéből történt távozásom alkalmából hozzám intézni szíves volt. A beszédben hivatkozott majd egy emberöltőn át tartó együtlmunkálkodás egymaga is élénken tanúskodik amellett, hogy megértettük egymást, nézeteinket, szándékainkat mindenkor egybehangolni tudtuk és ezáltal megteremtettük azt az elnöktársi viszonyt, mely zavartalan, megértő és főként szeretetteljes volt.

A búcsúzás percében én is csak meleg köszönetét tudok mondani mindazért a megbecsülésért, megértésért, amellyel megtisztelt és kitüntetett, főként azért a barátságért és szeretetért, melyet büszke örömmel viszek magammal. Boldog voltam és vagyok, hogy egy Kapi Bélával tudtam együttszolgálni a Dunántúli Egyházkerületet.

Isten áldja és vezényelje további életútján!“

„Főlisztelendő Püspök Ür!

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház megtisztelő üdvözletét és búcsúszavait nagyon köszönöm.

Jól esett ez a kedves figyelem, amely eljövetelében megnyilvánult, méginkább az az elismerés, mellyel egyházkerületi lisztem alapján, Egyetemes Egyházunk életében szívesen és örömmel teljesített munkámat méltányolta és elismerte. Ottani felelősségteljes feladatomat megkönnyítette az a mindenkor tapasztalt magatartás, amely megértéssel nézte a Dunántúli Egyházkerület különleges érdekeit és az a bölcseség, mely az Egyetemes egyház vezetőségét jellemezte és legfőbb szempontnak az anyaszentegyház és hivei érdekét tekintette. Mindezért hálával és köszönettel tartozom az Egyetemes Egyház elnökségének és vezetőségének.

Kérem Isten megsegítő kegyelmét az Egyetemes Egyház vezetőségére és híveire."

9. D. Kapi Béla nyug. püspök néhány mondatban megismétli búcsúzását, összes munkatársaira hálával gondolva, testvéri csókkal búcsúzik a helyettes elnököktől, az apostoli áldással megáldja a közgyűlés tagjait, azután Mesterházy Ernő dr. volt egyházker. felügyelővel együtt a közgyűlés tagjainak megindult felállása közben, elhagyja a templomot.

10. Szünet után a közgyűlés a győri egyházközség gyülekezeti termében folytatván tanácskozásait, a püspökhelyettes bemutatja D. Kapi Béla püspöknek a f. évi szeptember hó 15-én tartott egyházkerületi presbiteri gyűlés elé, valamint a püspökhelyetteshez szept.