Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1942

egyesületek tanácskozási anyagában. A nevelés kérdése mindenütt nagy érdeklődést váltott ki és kiváltképen a nevelői egyéniség kialakulásának a szerepe lép előtérbe. Gyakorlati tanítások bemutatása, és értékes előadások — a 8 osztályú iskola hittantanításának kérdése, a levitatanítók helyzetének javítása, a kántori javadalom elválasztása, a vasúti arcképes igazolványoknak az állami tanítókéhoz hasonló, a gyülekezetek által viselendő térítési összeg kötelező elrendelése, stb. — is sűrűn szerepel a gyűlések tárgysorozatában.

Az egyes egyházmegyei tanítóegyesületi jegyzőkönyvekről megemlítendő, hogy a győri egyházmegyében Major Samu rábcakapi tanító gyakorlati tanítást mutatott be olvasmánytárgyalásból, az első osztály növendékeivel. Bóka István tárnokréti tanító előadást tartott „A mai idők és a tanító“ címen. Megemlékezett az egyesület Márai Sándor írónak a Pesti Hírlap 1942. május 3.-i számában megjelent „A tanító“ című cikkéről, amelyben elismerő' hangon szólott a nevelés névtelen hőseiről, a néptanítóról. Cikkére „Visszhang“ címen válaszolt Katalin hercegasszony, Albrecht királyi herceg felesége, aki kedves szavakkal mondott köszönetét, mint volt néptanító a maga és munkatársai nevében Márai Sándor írónak, „hogy felmelegítette a tanítóság szívét, hogy a szabad szó jogán a toll erejével melléjük állt és mint író, mint művész, ösztönszerűleg megérezte és elismerte a néptanító szilárd alapot biztosító és lelket alapító művészetét“. Weltler János győri igazgatót a Magyar Tudományos Akadémia a báró Wlassits díjjal tüntette ki, Juhász Ferenc lébényi tanító a Magyar Néprajzi Társaság pályázatán „Lébény népi gazdálkodása“ címmel megírt munkájával pályadíjat nyert. Az elnöki megnyitó megemlékezik hős honvédeinkről és Tessedik Sámuelről.

A soproni alsó egyházmegyei egyesület szintén megemlékezik Tessedik Sámuelről, Körösi Csorna Sándorról, honvédeinkről. Horváth Imre szakonyi tanító bibliatörténeti mintatanítást mutatott be. Patthy Sándor sobori tanító „A kísérleti év útján“ címmel tartott előadást a múlt tanév tanítási eredményéről, az osztatlan 8 osztályos népiskola óraszámáról és bő tananyagáról, párhuzamot vonva a mostani és az 1925.-i tanterv között. Pálffy Mihály beledi igazgatótanító „A vallásos és nemzeti nevelés“ címen, a tanterv és utasítások 3. kötetében lefektetett elveket ismertette. Buti Sándor vásárosfalui tanító a most megjelent Népiskolai Rendtartás anyagáról és követelményeiről számolt be. Beható megbeszélés tárgya volt a vallásiam és egyéb tankönyvek hiánya és sokfélesége. A vallástani vezérkör.vv megjelenésének elmaradása, a gyakorlati gazdasági oktatás és i gazdasági gyakorlótér kérdése, a taníföhiány okai és végül a hitoktatás kérdése a heti 30-ban megállapított óraszámmal kapcsolatban. Tárgyalta a tanyai pótlék rendszeresítését, a tanyai tanító körülményei közt élő, tanítási lehetőségektől elzárt egy- és kéttanítós falusi iskolák tanítói számára és megokolt felterjesztésben kéri a kérdés fölszínen tartását. A 31.000/1942.

V. K. M. számú rendelettel életbeléptetett Népiskolai Rendtartás 79. §-ának