Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1941

4

sadalmi, gazdasági és szociális viszonylatban, nemzetközi és felekezetközi szempontból, betöltötte-e hivatását? Mérje le, hogy vájjon Krisztus egyházát méltóképpen képviseli-e ezen a földön? Saját életmunkájából kiindulva, próbálja megítélni, hogy az állammal kialakult viszonyában az egyház irányítja-e a politikát, vagy fa politika az egyházat?

Egyházunkra a háborúval kapcsolatosan újabb feladatok várnak. Különleges szolgálatban kell részesítenünk a hazáért küzdőket és az itthon levőket. Üj egyházi feladatok lépnek elénk most és a háborút követő időben. Európa térképének kialakulása új missziói feladatok elé állít, különösen évezredes fajtestvéreinkkel kapcsolatosan.

Mindenképpen kötelessége egyházunknak, hogy idegen, ellentétes, esetleg ellenséges rendszerekkel és szellemáramlatokkal szemben határozott meggyőződéssel védelmezze az egyház Istentől adott szolgálatát. Támadókkal, lekicsinylőkkel szemben hűtlenség és megalkuvás nélkül képviselnie kell Isten igéjében megállapított küldetését s az örök evangéiomöt. Az élő Krisztust kell hirdetnie és adnia. Modern elgondolások, kísérletezések és ellene indított harcok közt elnémíthatatlanul meg kell szólaltatnia az örök élő Isten változhatatlan, örökigazságú akaratát. Ez pedig csak akkor lesz lehetséges, ha a szolgálatra elhívottak hite nem emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugszik, ha nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmének bölcseségét szólják, hanem Istennek titkon való bölcseségét, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt Isten a mi dicsőségünkre, melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát. (I. Kor. 2, 5—8.)

Nekünk tehát a dicsőség Urát kell hirdetnünk, az igazi Krisztust kell prédikálnunk. Változások, veszedelmek, üldöztetések, s martíromságok közt is helyt kell állnunk, hogy „ne feszítsék meg a dicsőség Urát“. Ez az egyház szolgálata és ez Krisztus szolgáinak elhívási bélyege, hogy halálraszántan álljanak és megálljának.

b) Az államhoz való viszonyunk a törvény alapján alakult ki s a kormány részéről mindig megértésre, támogatásra és megbecsülésre találtunk. Különösen vonatkozik ez Dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterre, Fái Fáy István politikai államtitkárra és Dr. Bernáth Géza miniszteri osztályfőnökre, kik egyházkerületünk egyházi és iskolai, dologi és .személyi ügyeit mindenkor nagy jóakarattal, szeretettel és támogatásra hajlandó készséggel bírálták el.

Ebben az általános helyzetképben helyezem el a múlt év néhány szemléltető jelenségét;

A felekezeti jogakadémiákkal együtt miskolci jogakadémiánk felett is megkondult a halálharang. A kormány előzetesen egyáltalán nem tájékoztatta szándékáról és a törvénytervezetről egyházunkat, aminthogy a jogakadémiák kérdése organikusan nem is tartozott a kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvényjavaslathoz. A tervszerűen és erőteljesen megindí-