Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1933-1940

1933

8 Kérem a kormányt, hogy ezen körülményeket méltányolva, nyújtson sür­gős segítséget a létfenntartási gondokkal küzdő egyházi tisztviselőknek. Hi­szem, hogy a kormány belátja ezen kérés méltányos voltát és nem hagyja ma­gukra a vészes idők mostohaságát legjobban érző egyházi tisztviselőket. Kérem a gyülekezetek vezetőit, fokozottan őrködjenek gyülekezetük anyagi helyzete fölött. A legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett képezze gondoskodásuk tárgyát egyrészt az egyházi adóhátralékok befizeté­sének sikeresebbé tétele, másrészt azoknak a módozatoknak figyelembevétele, amelyeknek segélyével könyíthetnek gyülekezeteik anyagi helyzetén. Itt leg­inkább kölcsön tartozással biró gyülekezetek kötelezettségeinek gabona be­szedése által való törlesztésére gondolok. Megnyugvással közlöm, hogy egyházkerületünk költségvetésén a múlt évben eszközölt nagyfokú leszállítások és törlések a kívánt eredménnyel jár­tak. A pénzügyi egyensúlyt még ezévben sikerült fenntartani. De aggodalom­mal tölt el az a körülmény, hogy az egyházkerületi járulék hátralékai egyes egyházmegyéknél a múlttal szemben tetemes emelkedést mutatnak. Kérem az egyházközségek és egyházmegyék vezetőségét, hassanak oda, hogy az egyen" súly e téren továbbra is fentartható legyen. Kedves kötelességet teljesítek, midőn e helyen megemlékezem egyház­­kerületünk pénzügyi bizottsága elnökének, szentmártoni Radó Lajos műkö­dése tizedik évfordulójáról. Híveink áldozatkészsége mellett az ő pénzügyi tehetségének köszönhet­jük azon eredményt, mely e vészes időkben is lehetővé tette egyházkerületünk pénzügyi helyzetének egyensúlyban tartását. Mindannyiunk legőszintébb kö­szönetét tolmácsolom e tíz év alatt teljesített buzgó működéséért és szeretet­tel kérem, szentelje munkaerejét továbbra is egyházunk szolgálatának. Kétségtelen, hogy a mostani nehéz viszonyok között, az anyagi kérdések nagyobb jelentőséggel bírnak, mint nyugodt korok csendes éveiben és hatás­sal vannak egyházunkra és tisztviselőinkre egyaránt. De örömmel állapítom meg, hogy a hivatás-teljesítés tág mezejének egy pontján sem érvényesül ez a hatás csökkentőleg, sőt e téren határozottan örvendetes emelkedést látok. Egyházi tisztviselőink megértve az idők szavát, a rajtuk nyugvó súlyos fele­­lősséérzettől áthatva, fokozott lelkesedéssel munkálkodnak és hittel telt lélek­­lősségérzettől áthatva, fokozott lelkesedéssel munkálkodnak és hittel telt lé­lekkel szolgálják egyházunk szent ügyét. Fogadják ezért legmelegebb köszönetemet. Ép így köszönettel és örömmel fogadom Püspök úr azon tervét, hogy az oly sok áldással járó lelkészi és tanítói konferenciákat az elkövetkező évben a világi vezetők részére tartandó konferenciákkal fogja kibővíteni. Adja a jó Isten, hogy az a buzgó munka, mely ezen konferenciákon fo­lyik, hozza meg gyümölcsét, erősítse hitben mindazokat, akik azokon részt vesznek, adjon nekik nemes indítást meggyőző erővel hirdetni az örök igaz­ságokat. Mert soha nagyobb szükség nem volt az esendő halandó lelki erejé­nek, Isten-tudatának és hitének erősítésére, mint napjainkban.

Next

/
Thumbnails
Contents