Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1933-1940

1937

7

szervezet“, melyeken heteken át tárgyalták a keresztyén egység felé vezető utakat és módokat. Rendkívüli jelentőséggel bírnak ezek a gyűlések, mert ezeken az összes keresztyén egyházak, a róm. kath. kivételével — részt vettek és mint D. dr. Prőhle Károly a Keresztyén Igazság című folyóiratban említi, „e gyűlések a keresztyén egység felé törekvés útján minden akadály és nehézség ellenére“ tényleg eredményt értek el. Hazánkban is történtek oly események, melyek a felekezeti helyzet némi enyhüléséről tanúskodnak. Bangha Béla páternek, a tavasszal megjelent közismert nagyjelentőségű cikke, Ravasz László püspöknek erre adott válasza, D. dr. Prőhle Károlynak, Viktor Jánosnak azzal foglalkozó értekezése, a Református Lelkészegyesület vezetőségének pannonhalmi látogatása és az ott elhangzott üdvözlések, mintha első fecskéi lennének egy megértőbb, keresztyénibb felfogásnak. Bárcsak így lenne és a szavakat tettek követnék. Tettek, amelyek Jézus tanításán nyugodva, az egymás megbecsülésén, a felebaráti szereteten épülve, a keresztyénség megerősödéséhez, annak megmentéséhez vezetnek. Különösen fontos és kívánatos ez nálunk, ahol nemcsak egyházi, de hazafias magyar szempontból is életkérdés a fenntartás nélküli együtthaládás, az összefogás, mert az ellenségtől körülvett maroknyi magyarság jövője csak úgy biztosítható, abban hinni csak úgy lehet, ha ez bekövetkezik.

Mélyen tisztelt Közgyűlés!

Bármennyire fontos és kívánatos a különböző államok, egyházak, felekezetek együttműködése, egymás felfogásának tiszteletben tartása, ép úgy szükséges azon külső kereteknek, melyek a történelmileg kialakult egyház működését szabályozzák, a kor kívánalmaihoz való alkalmassá tétele. Ezt a feladatot kívánta megoldani az ez évben munkáját befejező zsinat.

Tárgyilagosan bírálva a zsinaton részvevők legjobb meggyőződéséből megalkotott törvényeket, kimondhatjuk, hogy hasznos munkát végzett a zsinat. Alkotmányunkat a változott viszonyoknak megfelelően módosította, ami különösen az alkotmány szervezeti és kormányzati részében, a presbiteri rendszernek, a magasabb egyházi fokozatokon való bevezetése által jut kifejezésre és bír nagy jelentőséggel. Értékes része a zsinat munkájának a teljesen új tanügyi és törvénykezési rész. Egyesek kifogásolják a háztartási résznek novelláris úton történt módosítását. Szerintük kívánatos lett volna e résznek teljesen újra szövegezése, az egyöntetű adózás behozatala, közös pénztár alakítása és egyéb ezzel összefüggő kérdések megoldása.

Elvi szempontból igazuk van azoknak, kik az egyenlő megadóztatást óhajtják, de eltekintve attól, hogy oly zsinat tartására kért az egyetemes egyház engedélyt, mely novelláris úton fog intézkedni, lehetetlen a mai viszonyok között ily gyökeres átalakítást végrehajtani. Az eddig túlnyomórészt terménybeli szolgáltatásból álló, azt is degressiv osztályba sorozás útján megállapító adózásból, nem lehet átmenet és gondos előkészítés