Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1933-1940

1936

4

evang. egyház mártirharcát. Az egész világ protestantizmusának felháborodását váltotta ki a Pezzenhofer Luther és VI. Sándorról szóló párhuzama.

Az evang. oekumenitás második megnyilatkozása anyagi támogatás nyújtásában jelentkezik. Emlékezzünk vissza a Charbid városából menekült orosz evangélikus családokra, kiknek szabadulását, új haza földjén való boldog megtelepülését a világ evangélikusai tették lehetővé. Az orosz evang. egyház már régen megsemmisült volna ezen támogatás nélkül. Az olasz protestantizmus felett is megindíthatták volna a halálharangot, ha testvérkezek nem nyújtanának neki támogatást. Ausztria, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia úgynevezett délkeleteurópai munkaközösséget teremtett. Az elnyomott evang. egyházak fenntartásának biztosítására különböző országokban segélyeket gyűjtenek s védelmükre kinyújtják testvérkezüket.

Magyarországi evang. egyházunk helyzete ebben a kettős világításban lép elénk. Szenvedjük az egyeduralomra törekvő klerikálizmus és kommunizmus ellen -való küzdelmet, gyötrelmet és kockázatot. Megérezzük a világ evang. egyházaiban megmozduló lelki golf-áramot, mely nemcsak egy erőteljes lelkifolyamat részesévé tesz, hanem egyszersmind a világközösség testvériségének erejével is áthat. Érezzük az oekumenitás anyagi következményeit is és pedig nemcsak a segélykapás, hanem a segélyadás szempontjából is.

b) Az államhoz való viszonyunk. A kormány tiszteletben tartja egyházunk autonómiáját. Magatartása törvényes és kifogástalan. Gyülekezeteink, tanintézeteink, lelkészeink, tanáraink és tanítóink ügyét mindig a törvény alapján igazságosan és méltányosan intézi el.

Az állami költségvetés mai megszorított keretében is lehetővé tette leszállított igényeink kielégítését. Jótétemény volt sokak számára, hogy építkező gyülekezeteink s gondokkal küzdő lelkészeink rendkívüli segélyt kaphattak. Ennek a segélyezésnek etikai jelentősége sokszor meghaladta financiális jelentőségét.

Rámutatok azonban arra, hogy más oldalon sok nehézséggel küzdünk. Egy-egy megszüntetett tanítói állás visszaszerzése akkor sem válik lehetővé, ha időközben a tanulók száma a törvényes létszámot eléri, sőt túlhaladja. Tanítóképző-intézetünk három tanári állásának államsegélyét nem tudjuk megkapni, pedig régebben ezen tanári állások is államsegélyesek voltak.

Azokon a községeken, melyekben a községi pótadó túl magas, államsegéllyel igyekeznek segíteni, melynek összegét a községek pótadószázaléka szerint állapítják meg. Ennél a megállapításnál rövidséget szenvednek azok a politikai községek, melyekben egyházi iskola van, azokkal szemben, melyeknek községi, vagy állami iskolájuk van, mert az egyházi iskola kiadási tételei természetesen nem szerepelhetnek a községi számadásban, viszont a községi és állami iskolák emelik a községi számadás tehertételét s így a pótadószázalékot is.

Hogy az eljárás méltányosabb eredményre vezessen, kívánatos volna, hogy a pótadó-százaléknak megállapításánál necsak az egyházi, hanem az