Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926-1932

1932

D. Kapi Béla, egyházkor'illetünk püspöke, kinek országos egyházunk üdvöz­letét tolmácsoló beszéde köztetszést és nagy lelkesedést váltott ki a hallgató­ság tömegéből. Megrázó erővel hatott az a jelenet is, mikor D. Blau, poseni generálisszuperintendens köztudomásra juttatta az addig féltve Őrzött titkot, hogy a garasos (sárgaperselyes) jubiláns gyűjtés, amelyből a rendes évi be­vételeken felül egymillió márkát vártak, 1,162.684 márkát eredményezett, amihez Szászországból rögtön még 150.000 márka külön jubileumi adományt, a nőegyletek részéröl 25.000 márkát, mint a gyermekek adományát pedig 29.000 márkát jelentettek be. A porosz kormány 5000 márkával gazdagította az ünnepi adományokat. Egyetemes gyámintézetünk részéről Ziermann Lajos, egyházi elnök 5000 pengőt jelentett be, amihez mi egyházkerületi gyáminté­zetünk perselygyűjtéseként 2,102.17 pengővel járultunk hozzá. Érthető, hogy ezen rendkívüli jubileumi bevételekből rendkívül nagy jubileumi adományokat is oszthatott szét a Gusztáv Adolf Egylet. így a nagyszeretetadornány ezidén 100.000 márka volt s azt óriási többséggel Lengyelország evangélikus egyhá­zának juttatták evangélikus vezetők kiképzésére. A két kis szeretetadományt, egyenként 40.000 márkát, a kaiserswerthi diakonisszaanyaház és az athéni német evangélikus gyülekezet kapta, utóbbi templomépítésének biztosítására. Ezen kiszakított adatokat főkép annak bizonyítására említem meg, hogy Németországban, ahol a gazdasági helyzet talán még a nálunkénál is nyo­masztóbb, — elég ha a hatmillió munkanélkülire gondolunk, — a jótétemény­ben még sem restülnek meg, hanem a nyomor növekedésével csak fokozzák annak leküzdése végett minden téren, így az egyház terén is, áldozatkészsé­güket. Tanuljunk tőlük! Mert, ha nem tudunk a jövőben sem többet össze­hozni mint 1370 pengőt, amiből 47, illetőleg 52 kérvényező remél segélyt, akkor illuzoriussá válik egész gyámintézeti munkánk s utoljára már csak azt igazolhatná, hogy a felsegítő felebaráti és hittestvéri szeretet teljesen kihaló­­félben van közöttünk. Nem fejezhetem be évi jelentésemet mással, mint, hogy köszönetemet fejezzem ki egyházkerületünk püspökének azon szép szavakért, amelyekkel évi jelentésének 23. ponjában a gyámintézetröl is megemlékszik. Ha az ott mondottakat megszívleljük — s püspökünk egyházépítést célzó intéseinek megszívlelése és teljesítése kötelességünk, — akkor gyámintézetünk ügye, a legnehezebb viszonyok között is újból fel fog virágozni. Testvérek! Ne restül­jünk meg a jótéteményben! Az egyházkerületi gyámintézeti közgyűlés az elnök jelentésével kapcso­latban: ! . " i . ' I i ' '-'mTTi iWjUj a) Sajnálattal veszi tudomásul a gyűjtési eredmény nagy csök­kenését. b) örömmel állapítja meg, hogy az egyházkerületi szeretetado­­mányra szánt ezévi összeg tekintélyesen gyarapodott. Külön is fel­karoló szeretetébe ajánlja ezen évi adományokból egybegyülö tételt összes egyházmegyei és helyi gyámintézeteinknek, hiszen dunán­túli szegény gyülekezetek hathatós segélyezése a célja.

Next

/
Thumbnails
Contents