Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926-1932

1930

6

benyújtásának történelmi rugója V. Károly, német-római császár elhatározásában keresendő.

A mohácsi vész óta egész Európát és vele a keresztyén kultúrát a török birodalom hatalmas erővel előtörő támadásai veszélyeztették. Ellene a harcot a siker reményével csakis oly erő és hatalom vehette fel, mint a németrómai császárság. V. Károly kedvező kimenetelű harcok után, békét kötve

VII. Kelemen pápával és I. Ferenc francia királlyal, elérkezettnek látta az időt, hogy az egész keresztyénséget mozgósítsa a török birodalom ellen. Mint 'kiváló diplomata tudta, hogy sikerre csak úgy számíthat, ha a vallási ellentéteket megszünteti és a birodalmat egységes táborba tömöríti. .

Ezért birodalmi gyűlést hitt egybe 1530 április 8-ra Augsburg városába és a meghívó levélben elrendeli, hogy mindkét fél ott terjessze elő javaslatait, melyek alapján a gyűlés határozhasson a keresztyén egység helyreállítása felől.

János, szász választó fejedelem Melanchton Fülöpöt bízta meg a javaslat kidolgozásával.

Melanchton Luther schwabachi cikkei alapján elkészítette a Torgauban á-tadott munkát, melyet egyébb anyag figyelembe vételével több neves theológus bevonásával Augsburgban átdolgozott. E munkát Luther jóváhagyása után oly alakba foglalta össze, hogy azt az összes protestáns rendek elfogadták és aláírták.

Az Augsburg városába június 15-én bevonuló császár a 20-án tartott első ülésen fölszólítja a protestáns rendeket, hogy hittételeiket foglalják írásba és 24-ig terjesszék a gyűlés elé.

Június 25-én délután 3 órakor a püspöki kápolnában játszódott le azután a világtörténelem egyik, kihatásában korszakalkotó eseménye, a hitvallás egyik német szövegű (kéziratának Bayer Krisztián kancellár által történt felolvasása és átadása.

Világtörténelmi jelentőségű e nap, mert a reformáció lényege, annak tartalma ekkor közöltetett először a nagyvilággal. Akkor adatott meg az alkalom, hogy a protestantizmus zászlóvivői a nagy nyilvánosság előtt bebizonyíthatták, miszerint tanaik, melyeket a két részből, 28 cikkből álló hitvallásban röviden, tömören egybefoglaltak, egytől-egyig a szentírásban levő igazságokon és kijelentéseken alapulnak. Élénken bizonyítja ezt Luther nagy ellenfelének: Eck Jánosnak nyilatkozata, melyet a hitvallás nagy hatást keltő felolvasása után a hozzá forduló Vilmos, bajor hercegnek azon kérdésére: „meg tudja-e a hitvallást a szentírás alapján cáfolni" adott, „az egyházi atyák segítségével igen, de az Ige alapján nem".

De világjelentőségü azért is, mert a hitvallás tömörítette egybe az ugyanazon hitvalláson levő protestánsokat az evang. egyház kebelébe, ez képezi ma is a 80 milliót meghaladó számú evangélikusok hitének a szentírás mellett fundamentumát.

Ez lett 'jogerős alapja egyházunknak, ezt a hitvallást ismerte el az Augsburgban 1555-ben létrejött vallási béke is akkor, mikor ezen hitvalláson