Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926-1932
1928
8 felelő formában az államhatalom tudomására hozassanak és követelnünk kell azok megszüntetését és megtorlását. Szükségesnek tartom a testvér református egyházzal való megértő jó viszonynak kimélyítését és szorosabb együttműködés további feltételeinek megteremtését. Kell, hogy közös veszedelem még közelebb hozzon bennünket és a meglévő közös protestáns bizottság, vagy egy újabb annak keretében megalkotott .szervezet legyen az a fórum, ahonnan a közösen elszenvedett támadások ellen a megfelelő együttes védekezés meginduljon és amint egységesen éri támadás a protestáns egyházakat, a védelem is egységes legyen. Tovább kell fejleszteni a külföldi kapcsolatokat, meg kell teremteni a szorosabb együttműködést a külföldi nagy protestáns szervezetekkel, mert az igazságon kívül az egységben van az a hatalom, mely fellépésünknek, tiltakozásunknak súlyt ád, mely sérelmeink orvoslását leginkább biztosíthatja. Lássuk be, hogy ma mindannyiunktól nagyobb egyházhűséget kíván az nnyaszentegyház, mint a béke boldog éveiben. Ma nem elégséges azt mondani, hogy evangélikus vagyok és ezzel befejezettnek tudni az egyházhoz való tartozás kívánta kötelességeket. Ma nem lehetünk csak névleges evangélikusok, ma mindenki pozitív és aktiv munkájára van szükség. Kell, hogy minden magát evangélikusnak valló hittestvérünk érdeklődjön egyháza viszonyai iránt, közeledjen szeretettel az eddig elhanyagolt munkatérhez. Körülményei és helyzete szerint kérjen részt az egyházépítés munkájában. Legyen meggyőződve, bármi kis részt vállal, már erőtényezőjévé vált egyháza fejlődésének. Akik pedig eddig is kedves kötelességüknek tartották az egyházi életben való munkálkodást, álljanak fokozott készséggel egyházuk rendelkezésére. Keljünk nemes versenyre az egyházépítés munkájában, küzdjiink hitünk igazságáért. Legyünk önérzetes evangélikusok, akik az élet minden viszonyai között bátran teszünk tanúbizonyságot hitünkhöz való ragaszkodásunkról. De amidőn dolgozunk egyházunkért, kiépítjük annak szervezetét, védelmezni kívánjuk támadások ellen és megbecsülést s tiszteletet kívánunk a más valláson levő testvéreinktől ugyanakkor kijelentjük, hogy mi a hitünk alapigazságát és fundamentumát képező szeretet alapján állunk. Ez alapon kívánjuk a felekezeti viszony kialakulását munkálni. Kerülni óhajtjuk mindazt, ami távolról is támadásnak volna minősíthető és mellőzni fogunk mindent, amint hogy eddig is mellőztük, ami az ellentétek kiéleződéséhez vezetne. Ezen magatársunkkal egyrészt egyházunk szellemében kívánunk eljárni, másrészt nemzetünk iránti kötelességünket óhajtjuk teljesíteni. Szeretném, ha a r. kath. testvéreinket ugyanezen érzés és készség hatná át, mert akkor komolyan hinném, hogy a felekezeti békesség ügyét nagy lépéssel tudnók előre vinni. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Kedves kötelességet teljesítek, midőn Kapi Béla püspök úrról-, az ő rendkívüli tevékenységéről e helyütt megemlékezem. Megköszönöm, hogy ez év
