Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926-1932
1926
9 ismerjük s így azok részletes felsorolása felesleges. De mégis működésének két kiemelkedő mozzanatát külön felemlítem. Méltóságod 10 éves püspöksége alatt kishíja az összes gyülekezeteinket meglátogatta, jól tudva azt, minő óriási jelentősége van annak, ha egyházkerületünk minden híve megismeri szeretett főpásztorát és annak ihletett ajkáról hallja az igehirdetést, és mennyire kívánatos, hogy a főpap is ismerje egyházkerülete gyülekezeteit és híveit. Hogy ez minő munkateljesítmény volt, mily fényes példája az odaadó kötelességteljesítésnek, mindannyian tudjuk. , . . : * V. ■ A másik nagy jelentőségű cselekedete a belmissió-munkásság megindítása és annak keresztülvitele érdekében kifejtett tevékenysége. Hiszem és reméilem, hogy ezen munkásság hamarosan meghozza a Méltóságod és mindannyiunk által óhajtott gyümölcsöket és egyházi életünk fellendülésére és mélyítésére fog vezetni. Méltóságodat áldásos munkásságában, Istenbe vete t rendíthetetlen hite segítette. Ha csüggedett, agódott, szent könyvünkből, a Bibliából merített erőt, nyert bizonyosságot, hogy szerető Atyánk nem hagyja el a benne bízókat, de megsegíti azokat. Adjunk hálát a Mindenhatónak, ki az elmúlt súlyos 10 év alatt kegyelmes volt Méltóságodhoz, fenntartotta testi és lelki erejét és lehetővé tette, hogy szeretett egyházának szent ügyét azzal a lelkesedéssel és buzgóssággal szolgálja, ahogy azt Kapi Bélától immár megszoktuk. Méltóságos Püspök Ur ! Midőn az elmúlt tiz év odaadó hívséges munkásságáért egyházkerületünk hálás köszönetét nyilvánítom, biztosítom Méltóságodat, hogy ez az egyházkerület, annak minden tagja igaz szeretettel tekint mai nap Méltóságodra és velem együtt arra kéri a mindenható jó Istent, hogy ép tettel és friss szellemi erővel még nagyon soká szolgálhassa egyházát és ezt a szegény magyar hazát. A magam részéről is megköszönöm Méltóságodnak, szeretett elnöktársamnak azt a szives támogatását, melyben együttműködésünk alatt mindenkor részesített és azt a jó szivéből felém sugárzó meleg baráti érzést, mellyel engem kitüntetni szives volt. Tiz évvel ezelőtt gyönyörű székfoglaló beszédének befejezésében Méltóságod arra kért bennünket, hogy a vele érző szivünk bizonyságaképpen mondjuk el magunkban csendesen: „Az Ur legyen segítsége!“ — Tiz év múltán hadd fejezzem be üdvözletemet én is mindannyiunk vele érző szivünk mélyéből fakadó, most hangosan kimondott kívánsággal: „Az Ur legyen Méltóságod segítsége!“ Ezek után mély tisztelettel köszöntöm a m. kir. kormány és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur képviselőit, a magyarhoni egyetemes egyházunk nagyérdemű egyetemes felügyelőjét, a m. kir. ev. theologiai fakultás, törvényhatóságok, városok és hitközség kiküldötteit, nemkülönben a közel és távolból egybesereglett vendégeinket és híveinket Isten áldását kérve
