Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1919-1925
1924
1« kőzeteinek túlnyomó nagy többsége elfogadta a buzajárulékra való áttérést s néhány kivétellel az összes gyülekezetek idejekorán és pontosan beszolgáltatták a sokakra igazán terhes egyházkerületi járulékokat. Olyan szolgálat ez, melyet jelentősége szerint kell értékelnünk. Éneikül egyházkerületünk munkaképessége megbénult volna és életerőink elsorvadtak volna. Leikészi karunkat érdemes munkájáért méltán illeti meg egyházkerületünk hálája, köszöneté és elismerése. 13. Világiak az egyházi életben. Hálával gondolok azokra a kiváló világi férfiakra, kik vezéri munkájukkal igazán értékes szolgálatot tesznek egyházunknak. Jogosan állíthatom példaképpen szemeink elé Mesterházy Ernő egyházker. felügyelőnket, több egyházmegyei felügyelőnket, Ajkay Bélát, az éjszakai munkára is mindig hajlandó egyházkor, főjegyzőnket és még másokat. De ugyanekkor szomorúsággal megállapíthatom, hogy az egyházi életben tevékenykedő világi papok száma évről—évre fogy. Vájjon az egyházi alkotmányban rejlik ennek magyarázata, vagy a gyakorlati egyházi életben, avagy végül magukban az emberekben ? Az egyházi alkotmány nagyon helyesen az egyházi szervezet minden fokán ikerelnökséget alkalmaz. Nemcsak a papi vezetés esetleges egyoldalúsága ellen nyújt ezáltal védelmet, hanem egyszersmind az egyházi férfiak és az egyház mellé segítő világi vezéreket is kivan állítani. A gyakorlati egyházi életben azonban sajnálattal tapasztaljuk, hogy sok helyen a világi vezér széke üresen áll. Még elszomorítóbb, ha forma szerint be vau töltve a világi vezér széke, de tényleg ellátatlanul marad annak hivalásköre. Pedig nagyon sokszor találkozunk ezzel az esettel. Egyházunknak arra kell törekednie, hogy az egyházi alkotmányban lefektetett elvek a gyakorlati életben megvalósuljanak. A világi vezérek soraiból olyanokat kell vezéri polcra állítani, akik jellemüknél, egyházszeretetiiknél, vallásosságuknál fogva megbízatásuknak nemcsak megtisztelő, hanem munkára kötelező jellegét is felismerik. Szükséges, hogy a gyülekezeti felügyelő és presbiter necsak a gyülekezet adminisztrálásában, hanem a vallásos életben is résztvegyen. Nem várhatunk egyházunk számára lelki fejlődést, hitélet mélyülést, ha az egyház bizalmának letéteményesei komoly feladataik közt a példaadás kötelességét fel nem ismerik. Egyházi köztudatunkat öntudatos' munkával úgy kell átformálnunk, hogy a világi vezérek világi papok legyenek, hogy megválasztásuknál az egyház ne mellékérdekeket, hanem az egyház legfőbb érdekét vegye figyelembe.
