Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1919-1925

1924

7

sziveket és Isten kegyelme által uj életre vezérlik az emberek seregét. Az egyház szent hivatásával hatják át tanítói, pásztori munkájukat és azt az egyháztársadalmi tevékenységet is, amelynek feladata az evangélikus szolidaritás megerősítése, az evangéliom szellemének az életben való megerősítése.

Az egyhazunkat gyalázó támadások visszaverésére pedig fogjon össze magyarhoni protestáns egyházunk. A támadás ellen védekezzünk. Ha támadást követel a védelem, úgy támadjunk, de mindig; az evangélium mentalitásával. Mig önérzetünk eltaposása nélkül lehetséges, kerüljük a kultúrharcot. Ha pedig önérzetünk követeli, úgy álljuk egy lélekkel, Istenbe vetett bizalommal a harcot. Csak akkor aggódhatnánk, ha nem örökkévaló isteni igazságokat képviselnénk, avagy ha azokat méltatlanul képviselnénk. De felettünk már négy évszázad Ítélkezett.

2. A theologia! fakultás és a szeminárium.

Az 1923. év november hó 11-én lélekemelő ünnepségek között megnyílott a pécsi egyetembe bekebelezett, de Sopronba kihelyezett theologiai fakultás. Az egyszerűségében is fenséges hatású templomi és egyetemi ünnepségen erőteljesen kidomborodott egyházunk ama reménysége, amellyel lelkészképzésünk ügyét rábízza a theologiai fakultásra.

A felállítandó lelkészi szemináriumra vonatkozó tervezet közgyűlési tárgyalás alá kerül. E helyen két óhajtásnak adok kifejezést. Álljon a felállítandó lelkészi szeminárium elszakíthatatlan lelki kapcsolatban a theologiai fakultással. Szolgálja a lelkészképzés és a papi egyéniség nevelésének ügyét oly irányban, hogy a lelkészi pályára lépő új generáció tudásban, gyakorlati tevékenykedésben, jellemben és gondolkodásban az evangélikus lelkész ideálját példázza.

3. Az egyházkerület története.

Payr Sándor, a pécsi egyetem ev. theologiai fakultásának tanára, a mi kiváló büszkeségünk, az egyházkerülettől nyert megbízatáshoz híven megírta egyházkerületünk történetét. A hatalmas mű első kötete meg is jelent. Kimondhatatlan örömmel jelentem ezt be az egyházkerületi közgyűlésnek. Istent áldom, hogy a mi hangyaszorgalmú történettudósunknak erőt adott ezen értékes mű megírására. Neki pedig mély hálával köszönöm azt a felbecsülhetetleuűl értékes történelmi müvet, amellyel ev. egyházunkat és a magyar tudományos világot megajándékozta.