Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1919-1925

1923

8

Az egyházkerület tudta, mit cselekszik. Meglátta Méltóságodnak kicsiny dolgokban való nagy hűségét ; a gyülekezeti felügyelői állásban való hűséges munkálkodását: és először odaállította az e^yházkerületi pénzügyi bizottság élére, amikor látta nagy kötelességben való nagy hűségét, akkor ide állította erre a díszes és tisztes polcra.

Az egyházkerület tudta, mit cselekszik. És tudta, mit és mennyit várhat Méltóságodtól. Teljes bizalommal várja azt, hogy szélesebb körben ugyanazon munkát fogja végezni, mint amelyet kisebb körben végzett. Hogy a szívében magával hozza őseitől örökölt, múltban bebizonyított egyházszere' tétét, azt a kitartó, erős, öntudatos egyházszeretetét,; amely nem külsőségben * keresi értékét, hanem a maga vallásosságának mélységét és színét kapja az ' egyházhoz való ragaszkodástól. Magával hozza bölcseségét, széles látókörét, ’ elismert pénzügyi tudását, kiváló munkabírását, nemes és tiszta idealizmusát. ' Magával hozza alkotmányos érzületét, amely értékeli egyházunk autonómiáját és azt kifelé megőrzi, befelé pedig a hitélet szolgálatába állítja. Várjuk, hogy leikével átöleli és szívéhez szorítja az egyházkerületet, annak minden parányi gyülekezetét, szórványait, iskoláinkat, intézményeinket a legkisebbtől a legnagyobbig. És mint a nap reáárasztja fénysugarát mindenre, úgy hull leikéből fény, melegség az egyházkerületre.

Történelmi időben ül Méltóságod egyházkerületünk világi vezéri polcára. Olyan időben, mikor Isten keze a történelem új lapjait irja. Olyan időben, mikor minden igaz embernek, aki nem önmagáért él, hanem isteni missziót teljesít a földön, eszközzé kell tennie önmagát az Isten kezében, hogy a kialakuló történelemnek új lapjai igazságokat, szent eszményeket foglaljanak magukban. Egyházunk történetének új lapjai is most Íródnak és az Isten különös kegyelmének tekintem magunkra is, az egyházkerületre is, de mint az embert a munka szerint megitélő ember, Méltóságodra is, hogy az Isten megengedte, hogy ily nehéz és nagy időben odaállhasson a legjobb munkások sorába és segítsen írni jövendő történelmünk új lapjait.

És mindezzel szemben mit ígérünk mi Méltóságodnak ? ígérem az egyházkerület nevében azt, hogy az egyházkerület egyházmegyéivel, gyülekezeteivel, tanintézeteivel, egyháztársadalmával hűségesen és egy lélekkel áll oda Méltóságod mellé; hogy a szeretetet szeretettel, a megértést megértéssel, a megbecsülést megbecsüléssel fogja viszonozni. ígérem, hogy nem engedjük be egyházunk közéletébe a falakon kívül mételyezve terjengő ama közszellemet, mely a tekintélyeket csak arra látja jónak, hogy a sárba rántsa azokat, sőt inkább ígérem, hogy egyházunk építőköveket vesz kezébe és azokat viszi Méltóságodhoz.

A magam részéről mit Ígérjek ? Hű vezértársa akarok lenni, egy alapon, egyenlő joggal és hatalommal felruházva együttesen akarok Méltóságoddal dolgozni. Minket őszinte, baráti meleg érzés fűz össze. És ez az érzés nem ifjúságunk tavaszán ébredt fel, hanem a férfikor nyarában s én immár nem azért szerettem, becsültem Méltóságodat, mert lelke tükrében önmagamat láttam meg, hanem azért, mert lelke tükrében megláttam saját értékeit és