Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911-1913

1911. július

hitoktatói díjat közvetlenül az egyházmegye folyósítja. Ellenben az egyházkerületi pénztár 1911 január 1-től fogva a szekszárdi lelkész nyugtáit csak az évi 580 korona erejéig fogadhatja el. 15. Elnök bemutatja a pénzügyi bizottság 1911. évi május hó 11-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvet, melynek 1. pontja szerint a múlt évi egyházkerületi közgyűlés a jegyzőkönyv 95. pontjában foglalt határozattal a soproni főiskola tanárainak lakáspénzét ideiglenesen rendezvén, felhatalmazta az ehker. pénzügyi bizottságot arra, hogy ha a végleges rendezéshez szükséges költségekre az ehker. államsegélyben és az intézetek rendszeresített jövedelmeiben vagy egyéb e célra igénybe vehető forrásokban az egyházkerület további inegterheltetése nélkül fede­zetet talál, a végleges rendezést végrehajtsa. A számvevő bemutatja a végleges rendezéssel járó költségek rész­letes kimutatását, mely szerint az ehker. államsegélyből már megszavazott 3870 korona hozzájáruláson felül a theol. akadémiában még 1640 korona, a tanítóképzőintézetben 1020 korona, a főgimnáziumban 1940 korona, összesen tehát még évi 4600 koronára volna szükség. Az ehker. közgyűlés ugyan megengedte az ehker. államsegélynek a lehetségeshez képest ma­gasabb összegű igénybevételét is, de a számvevő az ezen forrásból kielé­gítést váró szükségletek növekedésére való tekintetből nem javasolhatja a megszavazott 3870 korona emelését. Nem javasolhatja az intézetek rendes költségvetésének a fenti összegekkel való megterheltetését sem, mivel azt részben (tanítóképzőintézet) el nem viselhetik, részben az űj terhek az intézetek erőteljes dologi fejlődését gátolhatnák. Ellenben reá kell mutatnia arra a forrásra, amelyből az egyházkerület minden további inegterheltetése nélkül az új szükséglet egész összege fedezhető és amely eredeténél fogva is ezen célra fordítható. E forrás a főiskolai nyugdíjin­tézet, amelynek tőkéje az 1910. évben is 5500 korona 58 fillérrel gyara­podott és amelynek bemutatott normális költségvetése a most még fenn­álló 5820 korona nyugdíjteher számbavétele mellett 5539 korona maradékot tüntet fel. Ha tehát egyrészt az alap a meglevő teher mellett elbírja az új kiadási tételt, másrészt méltányosnak Ítéli a számvevő, hogy ez a szük­séglet ép abból az alapból fedeztessék, amelynek tőkéjében, az alapítvá­nyokat nem tekintve, részben tisztán személyi illetmény természetével biró, de önként átengedett összegek (érettségi- és magán vizsgadíjak, torna- és helyettesítési díjak) és ezeknek kamatos kamatjai is foglaltatnak és amely 1896-ban 14 gimnáziumi és képzőintézeti tanár nyugdíjának nagy terhét csak 16252 korona 14 fillérrel válthatta meg. Ily módon tehát az egyház­kerületi államsegély nagyobbmérvü igénybevétele elesvén, az egyházkerü­letre még közvetve sem hárulhat új teher ; a nyugdíjpénztár alapítványainak jövedelme továbbra is a nyugdíjterhek fedezetére fordíttatik ; a tanári ja­

Next

/
Thumbnails
Contents