Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911-1913
1911. július
— 17 -kisebbedésének köszönhető, hogy az intézet vagyona most a túlkiadás mellett is 3989 korona 51 fillérrel nagyobb. Még nagyobb lett volna, ha az iskolaépület nem régi, hanem új biztosítási értékében szerepelne, amely 81.093 korona 40 fillért tesz; tehát 27.896 korona 60 fillérrel többet. A számvevő ezt a helyesbítést az 1910. évi kimutatásban már nem végezhette, de az 1911. éviben majd kipótolja. Az intézetnek pénzügyi helyzete azért nyugtalanító, mivel évi 24.000 korona s ennél is több rendkívüli segélyre szorul. A szükségletek természetszerűen, a kedvezmények már kevésbbé megokolható módon emelkednek; az ehker. államsegélyt, mely most az intézetnek legnagyobb segélyforrása, egy-két év múlva a gyámolda fogja nagyobb mértékben igénybe venni. Épp azért a leányiskola szükséges fejlődésével kapcsolatban az intézet egészséges pénzügyi megalapozásának kérdése még semmiesetre se kerülhette a napirendről, sőt fokozottabb mértékben kell, hogy egyházkerületünk gondját tegye. Tudomásul szolgál. 29. Az alapítványi pénztárban tömegesen és külön kezelt alapítványok és alapok tőkéi, melyek közül a tömegesen kezeltek most is tiszta 4‘5°/ú-ot hoznak, újra feltűnő összegei gyarapodtak: 106.270 korona 39 fillérrel, amiből 91.055 korona 14 fillér az alapokra, 15.215 korona 25 fillér pedig az alapítványokra esik. Az alapok tőkeemelkedésének főoka, hogy az egyes intézeti pénztárakhoz tartozó alapokat 1910-ben a könnyebb kezelés végett lehetőleg mind áttettük az alapítványi pénztárba. így a theologusok tanítói póttanfolyam-, a theol. akadémiai, a tanítóképzőintézeti építési, tanári lakáspénzalapot. De a régebbi alapok magok is gyarapodtak, leginkább az összesített leányiskolái alap mélt. Véssey Sándor egyházker. felügyelő úr 2000 korona újabb adományával és ugyan ő, akinek nevével épp ezen pénztárban gyakran találkozunk, gyarapította az egyházkerületi árvaházalapot is 1000 koronával; a missziói alap is az egyházkerület és az egyetem adományaiból 2721 korona 94 fillérrel szaporodott; hasonlóképen a tápintézeti tartalékalap áttétel útján és saját kamatjaiból 10.460 korona 12 fillérrel. Itt az alapok között kezeljük az egyházi adóalapot is, amely azonban azért nem tőkésíthető, mivel csak rövid ideig ' marad a pénztárban, t. i. az év utolsó néhány napján ; a következő év első napjaiban már kifizetésre kerül. A pénztári forgalomban szereplő 109.846 korona 54 fillérnyi pénztármaradékból 108.994 korona esik az adóalapra, úgyhogy a pénztárnak saját maradéka csak 852 korona 54 fillér. A tartalékalap tőkéje épp a maradékösszeg alábbszállása következtében szaporodott 17.551 korona 18 fillérrel. Ha a tőkéhez hozzáadjuk a maradékot és az 5116 korona 37 fillérnyi tiszta kamathátralékot, úgy a tartalékalap értékét 64.639 korona 09 fillérben találjuk meg, ami a múlt évihez viszonyítva szintén 3495 korona 50 fillérnyi gyarapodást jelent. 2
