Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1908-1910
1908. július
SB d) A 7. tétel a váci siketnéma-intézeti vallástanító díja, melyet az egyetemes közgyűlés állapított meg 78 K 48 fillérben, ez összegben meghagyandó és csak az apró számok elkerülése végett kerekíttetett ki a költségvetésben 100 K-ra. e) A 8. tétel az egyházkerületi levéltáros tiszteletdíja, áj tétel, de eléggé megokolja az egyházkerületi levéltár rendezésének már alig halasztható szükségessége, amely munkára az egyházkerületi levéltáros a tiszteletdíj megszavazásával egyidoben volna felhívandó. /) A 9. tétel, a számvevő tiszteletdíja, az eddigi marad. g) A 10. tétel, az egyházkerületi pénztáros fizetése, az 1908. év január hó 1-től fogva az eddigi 2400 K törzsfizetés helyett 2800 K, az eddigi 600 K lakáspénz és ötödéves korpótlék (összesen 1000 K-nak átlaga, a fele 500 K). h) A 11. tétel, az egyház kerületi ellenőr fizetése 2600 K törzsfizetés, 600 K lakáspénz és ötödéves korpótlék (átlag 500 K). Ï) A 12. és 13. tétel, a püspöki irodaszolga és a pénztári irodaszolga díja, változatlanul marad. j) A 14. tétel a püspöki iroda dologi szükségleteinek átalányát 1000 K-ra teszi A régi tétel 1200 K volt ugyan, de abban irnoki díj is foglaltatott. Ezen irodai átalány, mint, az egyházkerületi nyomtatványok kivételével, az összes irodai szükségletek fedezésére szánt összeg, szintén közvetlenül a püspök kezébe folyósíttatik. k) A 16. tétel a püspöki levéltári helyiség bére 200 K, szintén új tétel, amelyet eddig csak a pápai egyházközség terhére lehetett elkerülni. Amig az egyházkerületi levéltárnak nem helyiséget, hanem csak egy szekrényhelyet vagyunk képesek adni, addig nem kérhetjük a püspöki irattár egy részének az egyházkerületi levéltárba való áttételét, ami különben közigazgatási szempontból sem igen kívánatos. Gondoskodni kell tehát arról, hogy az egyházközségben szükségesetén, amely félő, hamar fog jelentkezni, egy új helyiség bérének fedezete legyen. l) A 16. tétel, az egyházkerületi pénztári helyiségek évi bére 500 K szintén új tétel, melyet azért kellett a normális közigazgatási költségbe felvenni, mivel a gimnázium vagy a tápintézet terjeszkedése esetén e két pénztártól alig várhatunk kárpótlást; mivel továbbá a pénztárnak az iskolai épületben való elhelyezése főleg- abból magyarázható, hogy régebben a pénztáros is, most még az ellenőr, számvevő 3
