Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901-1907

1906

járó növendékeink közül fizetett 17 növendék egyenkint 20 koronát (kőszegi ev. növendékek), 9 növendék egyenként 40 koronát (kőszegi nem evangélikus növendék), 4 vidéki növendék fizetett egyenként 80 kor. tandijat egy tanévre. Végül egy bentlakó növendékünk (rend. növ.) ingyen ellátásban részesült s 5 bejáró kőszegi ev. növendék ingyenes tanításban részesült.

Zongorázni tanult 47 bentlakó növendék.

Tantestületünktől megvált ez iskolai év elején Prőhle Henrik lelkész ur, iskolánk buzgó és lelkes vallástanára, kit a pozsonyi ev. gyülekezet egyhangúlag lelkészévé választott; helyébe Stráner Vilmos, az egyhangúlag megválasztott pinkafői lelkész ur jött, ki csakhamar a gyermekek ragaszkodását és a tantestület nagyrabecsülését kivívta magának. Október hó 22-én átvette Bayer Teofil lelkész úrtól, intézetünk egyik buzgó vallástanárától, a 111., IV.,

V. és VI. osztály vallástanitását. Bayer lelkész ur ugyanis szeptember hó 10-től október hó 22-ig mind a hat osztályban tanította a vallást. A tantestület többi tagjai ugyanazok voltak, mint az 1904—05. iskolai évben.

A tantárgyak a szaktanitónök közt rendesen fel voltak osztva, csak még a II. és III. osztálynak a rajzoktatását nem szakképzett tanerő, hanem két nyelvszaki tanítónő vezeti. Igen kívánatos volna, ha az összes osztályok rajztanitása egy szakképzett kézben lenne. A IV., V. és VI. osztály rajzoktatása Hercz Ödön, a helybeli polg. fiúiskola képesített rajztanárra van bizva, aki azt szép eredménynyel tanítja.

A tanitás a megszokott rendben folyt s csak egyszer azon kellemetlen körülmény zavarta meg, hogy növendékeink közül 3, a városban nagy mérvben uralkodó kanyaró ragályos betegségbe esett. Hogy elejét vehessük a terjedő betegségnek, főtisztelendő és méltóságos püspök urunk beleegyezésével a karácsonyi szünidőt 11 nappal hosszabbítottuk meg, de január hó 3-án a Mindenható segítségével ismét megkezdhettük a rendes tanítást. Kis betegeinket a helybeli diakonissza-egyesület egyik diakonissza-testvére nagy szeretettel és odaadással ápolta, kit az egyesület elnöke, Stráner Vilmos lelkész ur, a legszívesebben felajánlott s azonnal rendelkezésemre bocsátott. Fogadja e helyen is ez áldásos egyesület legmelegebb hálánkat. Nevelés tekintetében igyekeztünk mint a lefolyt 6 év alatt növendékeinkben az őszinte és mély vallásos s honleányi érzületet ébreszteni és táplálni. Sohasem mulasztottuk el növendékeinket figyelmeztetni a Mindenható végtelen jóságára, nagyságára és bölcsességére. Szivükbe véstük azon meggyőződést, hogy nagy szüksége van, különösen a nőnek, erős, megingathatatlan hitre, amelyből a tiszta honszeretet is fakad. Munkánkat, tanításunkat egyházi énekkel és imával kezdtük és fejeztük be s minden vasárnap s ünnepnapon, de sokszor köznapon is, elvezettük növendékeinket az Isten házába.

Növendékeink tanulmányaikban való haladása ez iskolai évben elég jónak mondható.

Magaviselet tekintetében gyermekeink jók, 3 nem evangélikus növendékünk volt, kiknek nevelése sok gondot okozott mindnyájunknak.