Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901-1907

1906

38

tanfolyamot nyit. E tanfolyamra intézetünk két tanára is jelentkezett, nevezetesen Simkó Endre és Bognár Károly, s a vallás- és közokt. miniszter 31.627. sz. leirata szerint a tanfolyamra ingyen ellátás és 60—60 kor. segéllyel őket fel is vette. A kézügyességi oktatást jövőre mi is életbe óhajtjuk léptetni úgy a tanítóképzőben, mint a gyakorló-iskolában. Amennyiben a soproni kézügyességi iskola, mely régebben nagy sikerrel működött, feloszlásakor felszerelésének jó részét intézetünknek hagyta, eszközökkel nagyjában rendelkezünk. Helyiségünk is volna hozzá az intézet udvarán álló régi házmesteri lakás épületében, melyet azonban e czélra némiképen át kellene alakítani, ami épitészszakértő véleménye szerint csekélyebb költséggel könnyen megtörténhetnék. A kézimunkához szükséges anyag beszerzésével és a tanítással járó költségek fedezésére nézve pedig a soproni keresk. és iparkamarához fordulhatnánk segélyért. Kérem a mélyen tisztelt főiskolai nagybizottságot, kegyeskedjék a kézügyességi oktatás életbeléptetésével járó intézkedéseket megtenni.

Végül e pontnál még ki kell terjeszkednem a gyakorló-iskolai helyiség kérdésére. Kényszerit bennünket arra, hogy e kérdés megoldásával foglalkozzunk, egyfelől tanitástervünknek az a követelménye, mely szerint a gyakorlati kiképzésben a tanári kar minden tagjának részt kell venni ; mostani gyakorlóiskolai helyiségünknek az intézettől való távolsága átlag 10 percznyi lévén, az ide-ode járkálás miatt ez alig kivihető. De kényszerítő követeléssel lép fel az a körülmény is, hogy a mostani szűk s rossz világitásu helyiség épenséggel nem minta-iskolának való. Főtiszt, s méltóságos püspök ur meg is bizta a tanári kart, hogy a kérdés gyakorlati megoldása felett tanácskozzék. Ekközben érkezett Sopron sz. kir. város tanácsának 547. sz. átirata, melyben a gyakorlóiskolában tapasztalható „közegészségügyi hiányok eltávolitása vagy gyökeres megváltoztatása“ végett ránk irt, hogy azok javításáról „haladéktalanul gondoskodjunk“. A tanári kar több ülésen behatóan foglalkozott ez ügygyei s a pénzügyi bizottsághoz azt a legtermészetesebbnek mutatkozó s legkevesebb költséggel kivihető javaslatot terjesztette, hogy helyeztessék be a gyakorlóiskola az intézeti épületbe, s hogy ezáltal az internátus nagyobb rövidséget ne szenvedjen, az emeleti tanári lakás, mint olyan, szüntettessék be. S bár a tanári kar javaslata arra is rámutatott, hogy ugyancsak a városi tanács által kívánt vízvezeték-bevezetési és árnyékszék átalakítási munkálatokkal kapcsolatban a gyakorló-iskola behelyezésével járó munkálatok is aránylag kevés költséggel lennének teljesíthetők, sőt a vele járó átalakítások az intézet jövő fejlesztési tervébe is igen jól beilleszthetők lennének : a pénzügyi bizottság azt nem fogadta el, hanem utasította a tanári kart, hogy más, alkalmasabb bérlet után nézzen a gyakorló-iskola számára. A tanári kar ezt is megtette, de semmiféle eredményre nem juthatott, sőt szinte kizártnak mondható, hogy valahol megfelelő bérhelyiséget találhatnánk.

A tanári kar tehát újabb javaslatot dolgozott ki, melyben az egész intézet továbbfejlesztésének kérdésével foglalkozva, rámutat arra, hogy mi módon