Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1895-1900
1898
119 delkezést itt a 46. §-nál meghagyni, mert a beiktatás napja lévén a lelkészi állás elfoglalásának időpontjául tekintendő, igy ezen időpontban helyesebben állapítható meg a lelkészi javadalom aránya az uj lelkész és elődje, illetve annak jogutódai között. 13. A 60. §. első pontjára nézve a tervezet eredeti szövege fenntartandó, legfeljebb jövőben rendszeresítendő segédlelkészi állásokra volna a módosítás alkalmazható. Ugyanezen szakasz b) pontjára nézve a rendszabálykészitő bizottság javaslata elfogadható. 14. A 61. §. igy fogalmazandó: „segédlelkészek egymással helyet cserélhetnek, ha ezen helycserébe mindegyik segédlelkész egyházközségének lelkésze és közgyűlése, úgy a püspök is beleegyezik.“ Az egyházkerületi közgyűlés a véleményező bizottság által ajánlott összes módosításokat magáévá teszi és a „lelkészek alkalmazásáról“ szóló szabályrendelet tervezetet ezen módosításokkal elfogadja és jóváhagyás végett az egyház egyetemhez felterjeszti. 328, Felvétetett ugyanazon jegyzőkönyv 4. pontja, mely szerint olvastatott Főtiszt, püspök urnák hivatalos levele, melynek kapcsán megküldi a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak a lelkészi fizetések kiegészítése tárgyában 3354/98. ein. sz. alatt kelt leiratát A) és B) bevallási ivet, továbbá a veszprémi egyházmegye indítványát, melyben a lelkészi jövedelmek újból való összeírását kéri és a bizottságot fölhívja véleményadásra arra nézve, hogy egyházkerületünk az egyház egyetemnél az eddigi adatok kiigazítását avagy pedig a lelkészi javadalmazásnak egészen uj és pontos összeírását hozza-e javaslatba ? Tekintettel arra, hogy a lelkészi javadalmazásoknak 1894. évben eszközölt összeírásakor javadalmak felvétele azon okból, nehogy a minimumra való kiegészítés miatt az egyházközségekre uj teher háruljon, oly magas számítással történt, hogy sok helyen a lelkészi javadalmazás sokkal kevesebb, mint amennyiben megállapittatott, tekintettel arra, hogy egyik egyházmegye a föld jövedelmét a vidéken szokásos haszonbér tiz évi átlaga, a másik egyházmegye pedig a kataszteri tiszta jövedelem szerint határozta meg s ennek következtében a bevallások fölöttébb el is tértek egymástól, tekintettel arra, hogy a stóla jövedelmekbe nem csupán az avatási és temetési, de az esketési és keresztelési, úgy szintén az anyakönyvi kivonatok átlagos díjösszege is felvétetett, tekintettel arra, hogy a rendszeresített segédlelkészi állásokon mindenütt figyelmen kívül hagyatott a segédlelkésznek a rendes lelkész fizetéséből való ellátása, tekintettel végül arra, hogy az állami adók és közterhek, ha azokat a lelkész viseli is, sehol számításba nem jöttek, —
