Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1895-1900

1897

115

277» Olvastatott ugyanazon jegyzőkönyv XXXIV. pontjánál Góbi Imre és Lehr Albert budapesti főgymnasiumi tanárok felebbezése a gyámoldai igazgatóság azon határozata ellen, hogy őket a gyámolda kötelékéből elbocsátva, terhűkre 1895. és 1896-ra gyámoldai járulékot és késedelmi kamatot számitoti fel.

Az egyházkerület Góbi Imre és Lehr Albert budapesti főgymnasiumi tanárok felebbezését a következő megokolt határozattal intézte el;

„Góbi Imre és Lehr Albert felebbezésével elutasittatik s a gyámoldai igazgatóságnak megtámadott határozata helybenhagy a t i k.“

Indokok; Az 1894. XXVII. t.-cz. 1894. év végén szentesittetett ugyan, de az egyes tagokra nézve csak a felvétel idejétől kezdve, ez pedig kérvényező tanárokra nézve csak 1896-ban vált jogerőssé. Ha a felfolyamodó tanárok a gyámolda iránt elvállalt kötelezettségüktől már 1895-től kezdve akarták magukat felmentetni, akkor e kívánságukat be kellett volna jelenteniük, a mi nem történt meg. Az az érv, hogy ők 1895 s 1896-ra már az állami intézet pénztárába tartoznak fizetni, mit sem bizonyít; mert ők nem csak 1895 — 1896-ra, de mindazon évekre vonatkozólag is kötelesek befizetni utólagosan járulékaikat, miket tanári hivatalban töltöttek. Ida következetesek, akkor ez érv alapján a gyámolda javára befizetett összes járulékaikat kell visszakérniük, mit maguk sem kívánnak, jeléül annak, hogy téves feltevésből indulnak ki.

Kérvényező tanárok hivatkoznak jogi és méltányossági tekintetekre, de tisztán saját egyéni álláspontjukról. Azon intézetnek érdekét, melynek kötelékéből kiléptek, figyelemre sem méltatják. Ennek képviseletére van hivatva az igazgatóság s a fenntartó egyházkerület s azért az előre bocsátottakhoz még a következő bizonyítékokat csatoljuk :

A jogi tekintet egyedül az, mit a kilépett tanárok a gyámoldától követelhetnek. Mert a gyámolda és tagjai közt fennálló viszony kétoldalú szerződésen, a tagok jogait és kötelességeit megállapító alapszabályokban gyökerező szerződésen alapul, mely törvényes utón jővén létre, semmiféle utóbb keletkező törvény által meg nem szüntethető. Az alapszabályok pedig épen nem foglalnak intézkedést arra nézve, hogy kilépés esetén a volt tagok végkielégítésre tarthatnak igényt, sőt a 3. §. világosan utal arra, hogyha valamely tag nem folytatja