Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880-1889

1880

a győriben L.-Patona GOO írttal; a soproni alsó egyházmegyében Szakony 580 írttal; a fehér-komáromiban Oroszlán 525 írttal; a vasi felső egyházmegyében Alsó-Lövő 571 írttal; a kemenesaljaiban Ostfi- Asszonyfa 750 írttal és Zalában Eöcs 436 írttal. Legkisebb^ tanítói fizetés az egész kerületben Tolnában Tarróson 115 írt.

Tudomásul jegyzőkönyvbe vétetik.

9) Ugyanannak 11. pontja szerint a népisk. bizottság költségei tettek GO írt 60 krt, miből, miután az egyes tantermekre kirót 12 kr* járulékokból mind ez ideig csak 33 írt 26 kr. jött be, fedezetlen maradt 27 írt 64 kr.; de különben is e forrás, melyet az egyházkerület számára kimutatott, nem képes fedezni a népisk. bizottság költségeit.

Amely kimutatott szükséghez képest az eddigi 12 kr. helyett 30 kr. vettetik ki minden népiskolai tanteremre, mely az egyházmegyék által beszedendő lévén, egyenesen a népiskolai bizottság elnökéhez küldendő.

39. Felvétetett az egyházkerület pénzügyi bizottsága, illetőleg gyámoldai igazgatósága Sopronban folyó 1880. évi augusztus hó 4-én teirtott gyűlésének jegyzőkönyve, melynek

A) —7. pontja szerint, hivatkozva a tavali kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 43. d) pontjára, melylyel ugyanis elvettetett a számügyi bizottság azon indítványa, miszerint a gyámoldai pénztárnok az év végén mutatkozó pénztármaradékot és a májusi kamatokat ne tőkésítené, hanem azokat mindenkor a junius hó 30-án esedékesekké lett nyugdijak fizetésére fordítaná; ezen, az indítványt elvető határozat ellen felhozza, hogy a gyámoldai alapszabályok az intézet és ennek tagjai közt két oldalú szerződést képeznek, mely úgy az intézetre, mint ennek tagjaira nézve is a kölcsönös jogokat és kötelességeket megállapítja; miután pedig' ezen szerződésszerű kötés 19. §-a szerint a nyúgdijasok nyúgpénzeiket már Sz.- Iván napkor megkövetelhetik, ennek megtagadása rájuk nézve az intézet részéről az alapszabályokba ütköző jogsérelem volna. Felhozza továbbá a hivatkozott határozat ellen azt is, hogy — miután az intézet az évi fizetéseket évi bevételeiből fedezi, nyilvánvaló, hogy csak a felesleget van jogosítva tőkésíteni, és igy nyilvánvaló az is, hogy a pénztármaradéknak és a májusi kamatoknak a szükséglet erejéig mindenkor a nyúgdijak kifizetésére kell befolyniok. Végül megemlítvén, hogy az

1878. évi 46. III. számú kerületi határozat az alapszabályok 19. §-nak folyománya lévén, mig ezen határozat érvényben marad, ennek foganatosításáról gondoskodni kell; mindezekre nézve a szóban levő indítványt a pénztármaradéknak és a májusi kamatoknak készletben tartása iránt ez alkalommal is fentartja és azt a kerületi gyűlésnek újabban is ajánlja.

A kerületi gyűlés mindezen felhozott érveknek figyelembe vétele után, tekintve azt, hogy a nyúgpénzek nem