Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879

1846

„perinfendens itt ollyan személynek mondatik ugyan, kire egereknek szemei néznek; de „egy szóval sincs kimondva, mi legyen tulajdonképen ez a’ Superintendens? Minek „kelljen neki ön magát tekinteni, ’s minek mindenek által tekintetnie? pedig azt itt „nyíltan kimondani annál szükségesebb, minél inkább tudva van mindenek előtt, hogy „evangeliomi anyaszentegyházunkban a’ szolgai alárendeltségnek helye nincsen, ’s köröttünk egyedül önkéntes okos engedelmességnek szabad léteznie. — Jól tudom én „azt, hogy ezzel oily tárgyat pendítek meg, melly hosszas vitatkozásokra adhatna alkalmat, mindazáltal azoknak könnyen elejét veendem, ha némü irányadásul szabad „lesz igen röviden kimondanom nézetemet.— En az evang. Superintendenst mint illyent „háromféle összefüggésben látom. Összefüggésben az Istennel, kinek lelki javainak „sáfárlására hivatalos, — a’ honnal, mellynek javait élvezi, — az egyházkerülettel, „melly tisztviselőjének választotta. Istennel való viszonyában nem lehet természetesbb „feladása, mint az isteni törvényeket, a’ mint azok a’ szentirásban foglaltatnak, megtartani, ’s mind azok által megtartatni, kik felügyclésére bizattattak; — a’ honnali viszonyában engedelmeskedni a’ hazai törvényeknek, ’s engedelmességet szerezni mindeneknél, kik hatáskörébe tartoznak; — az egyházkerületteli viszonyában végrehajtani, ’s végrehajtatni ennek végzéseit. Eképen a’ Superintendens az egyházkerületben megtartója, és végrehajtója az isteni, polgári és egyháztestületi törvényeknek. — „Ila a’ főtisztelendő tekintetes kerületi gyűlés velem megegyez, hogy a' Superintendens „magát illyennek tartsa, ’s mindenkitől illyennek tartassék: akkor én ezennel ünnepé„lyesen nyilvánitom, hogy e’ főpásztori díszes hivatalt igen is elválalni kész vagyok.“

V. A’ választási eljárás eképen befejeztetvén: a’ meghatározott rend szerint Superintendens ur — Borbély Jósef

esperes urnák az oltár előtt tartott szónoklata, és áhitatoskodás után, az úrvacsorájával élt, hitét letette, áldást nyert és áldást adott.

Melly egyházi szertartások bevégeztével Superintendens ur az egyházkerületi rendek, és a’ nagy számmal egybe sereglett kivek éljenezései között, ’s az elnökség idvezletével főpásztori hivatalába, az egyházi elnöki szék átvételével belépett, ’s neki az egyházkerület ujabbi magyar köriratu pecsété — a’ régi latin köriratu a’ levéltárba eltétetni rendeltetvén — általadatott. A’ superintendensi utasításnak szokott aláírása pedig — az még két példányban leirandó lévén — holnapra hagyatott.

Melly eképen történt Superintendens választás és beigtatás ő császári királyi Felségének, hazai törvényeinkben alapuló felügyelési joga, ’s a’ szükséges- hivatalos összeköttetés tekintetéből a’ nagy méltóságú Helytartótanács utján alázattal feljelentetni rendeltetik. Többnyire Karsay Sándor lelkész urnák a’ választás előtt, Borbély Jósef esperes urnák pedig az oltárnál mondott jeles egyházi beszédeik kiuyomatni; a’ választó szavazatokat magokban foglaló levelek végre, a’ kijelelésre beadottakkal együtt megsemmisittetni katároztatnak.

VI. Ulber Mátyás, Márton Mihály és Fleischhacker Károly, hittanjeleitek megvisgáltatásért folyamodván.

A’ vizsgálat véghezvitelére Szedenics György esperes, és Hrabovszky Sámuel táblabiró urak elnökségével Wimmer Ágoston, Horváth János, Kis Sámuel és Király Jósef lelkész; — Hrabovszky János, Mezriczky Péter és Zmeskál Sándor táblabiró [urak kiküldettek; jelentésük beváratván.

VII. Inditványoztatván, hogy országunk Nádorának, Jósef ő cs. kir. Főherczegségének, az ország hatóságai

által is megünneplendő félszázados nádori ünnepéhez, az egyházkerület részéről, azon magas pártfogásért, mellyet egyházunk eránt hosszas és dicső hivataloskodása alatt, mindenkor tanusitni kegyeskedett, idvezlő felírással járulni kellenék.

Melly indítvány az egyház kerületi rendek osztatlan érzelmének lévén tolmácslója: a’ tisztelgő felírás általános részvéttel elhatároztatott.

October 7-én folytattatott a’ közgyűlés, melly alkalommal:

VIII. A’ megtörtént Superintendens választás következtében az egyházi főjegyzői hivatal megürülvén.

Miután Perlaky Dávid esperes és egyházi aljegyző ur, már ezen hivatalára annak idején a’ kerület által elválasztatott, ’s mind ez előtt, mind pedig az ólta egyházi ügyeinkben kitűnő buzgóságának, ’s munkásságának számos tanú jeleit adta, miért is a’ Superiutendensségre lett kijelelésuél az egyházkerület bizalmában részesült: méltónak találták az egyházkerületi rendek őtet egyházi főj egyzőségre, mint már megválasztva volt jegyzőt közfelkiáltással előmozdítani. Az igy megüresült egyházi aljegyzői hivatalnak betöltése tekintetébül pedig oda utasittatnak az egyházmegyék, és városi gyülekezetek, hogy a’ gyülekezeti ajánló szavazatokat főtisztelendő Superintendens úrhoz, ez által az alább kinevezendő választmány elnökéhez átteendőket 1847-ik évi Martius 1-ső napjáig szokott módon lepecsételve beküldjék. Az igy beérkezett szavazatok felbontására, és jegyzékbe vételére: Vidos Jósef, Berzsenyi Zsigmond és Radó Ignácz táblabiró; Kis János magasi, Pálfi Jósef geresdi és Perlaky István dabronyi lelkész urak oliv