A „Glosius Sámuel és Dániel és Glosius-Artner Karolina egyesített alapítvány” alapító-levele. Budapest 1941.

- 29 — Ez a nemes és fennkölt gondolkozású nő elhalt férje vagyonát 1852-ben bekövetkezett haláláig tetemesen gyarapította és arról, valamint saját vagyonáról 1850-ben kelt végrendeletében rendelkezett. Rendelkezése az volt, hogy a végrendeletében felsorolt hagyományok ki­adása után minden fennmaradó vagyon örökségképpen a pesti evangélikus egy­házra száll, az „Glosius-Artner Karolina Alapítvány" néven kezeltessék. Jövedel­mei munkaképtelen lelkészek és tanárok, ezek özvegyeinek támogatására, két tanárjelölt és tanulók ösztöndíjára fordíttassék, és a fennmaradó jövedelem pedig tőkésíttessék mindaddig, amíg annak kamatai elégségesek lesznek ahhoz, hogy abból a pesti gimnáziumban három, a soproniban és a pozsonyiban két-két tanszék fenn­tartható lesz. Az alapítvány vagyona. A Glosius-Artner Karolina-féle 1850-ben kelt végrendelet 15. pontja szerint az alapítvány a következő értékekből áll: a) a bálványutcai ház, ennek értéke 75.433 forint 20 kr., b) a klauzálutcai ingatlan (major), értéke 10.000 forint. Ez a vagyon a két alapítvány között úgy oszlik meg, hogy a Glosius Dániel és Sámuel alapítványra ebből 74.504 forint 40.2 krajcár, a Glosius-Artner Karolina alapítványra 10.928 forint 39.8 krajcár. Az utóbbi alapítványhoz hozzájárul még az örökhagyó halálakor meglévő vagyontárgyak értéke is. Az alapítványi vagyont 1861-ben vette át az egyház kezelésébe és akkor az ingatlanvagyon értéke 112.522 forint 45 kr.-ban állapíttatott meg, időközi szapo­rulata 13.110 forint volt, úgyhogy az átvételkor 125.632 forint 45 krajcárt képviselt. Az alapítvány jövedelmeinek felhasználása. ' A Glosius Sámuel és Dániel alapítvány vagyona a pesti evangélikus egyház vagyonának részévé vált és annak jövedelmeit a pesti evangélikus egyház éven­ként a végrendelet rendelkezése értelmében egészen 1920-ig 500 koronás (250 forin­tos) ösztöndíjakra osztva adta ki teológusoknak, orvosoknak és jogászoknak, és a pesti egyház segédlelkészének járó segélyt is kifizette. A Glosius-Artner Karolina alapítvány vagyona a bálványutcai és klauzál­utcai ingatlanok voltak, s annak jövedelmei szintén a végrendelet rendelkezései értelmében használtattak fel és 1920. évig pontosan kifizettetett elaggott lelkészek, tanárok, ezeknek özvegyei részére a megállapított 200 korona (100 forint), illetve 120 korona (60 forint) segély, a tanárjelöltek és gimnáziumi tanulók ösztöndíja; a fennmaradó rész pedig a három kedvezményezett iskola tanszék-alapjainak gya­rapítására fordíttatott. A három kedvezményezett iskolafenntartó egyház 1863-ban és 1873-ban e tekintetben megállapodásokat létesített és megállapodtak abban, hogy tanszéken­ként 80.000 forintnak kell összegyűlni, hogy annak jövedelmeiből egy tanszék fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents