Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)

Történelmi sorsközösség

bár hangoztatták, hogy a teljes unió még sokkal jobb lenne. E téren az alapokat a theológia és az iskolai nevelés terén kellene lerakni. A közös templom ábrándja mégis meghiúsult, mert időközben a reformátusoknak is módjukban állott saját templomot építeni. A közös prot. egyetem gondolata is ezidőtájt (1796-ban) merült fel, mely nem közvetlenül, azonban közvetve szolgálhatta volna az unió ügyét. Híre járt annak ugyanis, hogy a pesti egyetemet a clerus befolyására tisztán felekezeti jelleggel Esztergomba teszik át. Ezért a prot. vezetők komolyan gondolkoztak egy Pesten felállítandó nem katholikus egyetem eszméjéről, melyet a két prot. és a görögkeleti egyház állított volna fel közösen. Azonban az alapító közgyűlésre sem jöttek el az alapítók. így ez a terv is meghiúsult

2

1). Az újabb okát a magyar uniós-törekvések felszínrevetődésnek már nem belföldön, hanem Poroszországban kell keresnünk. A reformáció háromszázados évfordulója alkalmával III. Frigyes Vilmos porosz király a két porosz ev. egyház számára közös zsinati alkotmánytervezetet és közös liturgiát dolgoztatott ki.

2

2) Az évfordulóra megjelent a királyi felhívás az unióra, mely ünnepélyesen ment végbe Berlinben a háromszázados évforduló megünneplésekor 1817 okt. 31-én. A porosz példa követésére felhívta III. Frigyes a többi német állam prot. egyházait is, melynek nyomában létre is jött az unió elég változatos formában.

2

3) A csaknem kétévtizedes álmából felébredt unióvágy ezeknek az eseményeknek a hatása alatt nemcsak a századforduló ünnepi prédikációiban, hanem hivatalosan is megnyilvánult. 2

1) Patay: i. m. 65. 1. 2

2) I. V. Bredt: Neues evangelisches Kirchenrecht für Preussen. Berlin, 1921. I. 146. és köv. lapjain. 2

3) V. ö. Hering: Geschichte der 'kirchlichen Unionsversuche seit der Reformation. Leipzig, 1836—37. I

—II. k. és Ad. Frantz: Lehrbuch des Kirchenrechts. Göttingen, 1899. 57—59. 1. Lásd még Dr. P. Schoen: Das evangelische Kirchenrecht in Preussen. Berlin, 1903. L k. 209. 1. — Az unió változatos formáit részletesen ismerteti Günther Holstein: Die Grundlagen des evangelischen Kirchenrechts c. Tübingenben 1928-ban megjelent jeles munkájának 243—259. 11.