Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
Történelmi sorsközösség
kori törvényekben biztosított vallásszabadság jegyében jött létre, mégis a tényleges állapotokat tekintve nagy könnyebbséget jelentett. A fellélegző protestantizmusnak első gondolata, hogy erőit rendezze, csoportosítsa, összegyűjtse 8). Az unió gondolata felbukkan ugyan, azonban csakhamar háttérbe szorítja a református egyházban a kiriarchia és hierarchia hiú küzdelme. A nyugati szabadsággondolatok» valamint a nemzeti gondolat nagy vajúdása sem hagyta érintetlenül a nemzet lelkét. A szabad vallásgyakorlásban az emberi jogok egyikét látják, most már a katholikus haladó gondolkodásúak is szabadságot követelnek a protestánsok számára, mert a nemzeti szabadság megsértését látják a megkötöttségekben. Végre a vallásszabadságot biztosító törvényjavaslat (1791. évi XXVI. t.-c.) törvényerőre emelkedvén, a protestánsok élni akartak a törvényben biztosított zsinattartási jogukkal. A reformáció magyarországi térfoglalása óta ez volt az első egyetemes zsinat. A különböző egyházkerületek önálló egységet alkottak ekkor még, az egyházegyetem fogalma törvényesen hiányzik, hiszen eleddig csak partikuláris zsinatok voltak, inkább magánjellegű összejövetelek, bár az egyházalkotmány kialakításában nagy szerepük volt; egyetemes és általános érvényű szabályrendeletekkel nem rendelkezett egyik egyház sem, sőt az egyházszervezet is partikuláris jellegű volt 9). Volt ugyan márjnind a két egyháznak egy évtized óta generális consistoriuma, azonban ennek csak tanácskozó, nem törvényhozó hatalma volt. Határozataikat csak a közös védelem parancsoló szükségessége szentesítette 1 0). Ezekből látható, hogy a törvény alapján összeülni készülő zsinatoknak volt bőven anyaga. A szervezeti kérdéssel kapcsolatban különösen nagy erővel bukkan fel az uniós gondolat, mely az ideális szervezetet 8) Lásd Mályusz Elemér: A türelmi redelet. „II. József és a magyar protestantizmus" c. monumentális munkáját. Bpest, 1939. 8) Dr. Brudkner Győző: A magyarhoni ev. zsinatok. (Prot. Szemle 1934. évf. 603—616 1.) 1 C) Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog. Bp. 1906. 80. 1.