Kovács Sándor: A magyar evang. egyházi alkotmány jellegzetes vonásai (Budapest, 1937)
13 tartotta. Az acsai Prónay-levéltárban őrzött jegyzék szerint a század végéig csupán a Wittenbergben felavatott lelkészek száma 350-re rug. A befogadás alkalmával az új lelkészt a senioratus külön vizsgálat alá vetette s a hitvallást, rendtartást kötelező erővel alá kellett írnia. A gömöri esperességben az esperes az összes gyülekezetek beleegyezésével s a világi hatóság jóváhagyásával püspöki jogokat gyakorolt és papokat avatott,, canonica visitatiót végzett. A XVIII. században a protestáns püspökség hatalma és tekintélye nagyon aláhanyatlott, mert a Carolina Rcsolutio (1731) nemcsak a lelkészeket, hanem az: espereseket és superintendenseket is a kath. püspök visitatori hatósága alá helyezte, akik gyakran egy-egy kanonokot, esperest küldtek maguk helyett s hatóságuk kiterjedt az evang. lelkész és püspök hitvallási ismereteire, egyházhűségére, a szertartások végzésében tanúsított pontosságára is. Viszont a prot. püspököt megfosztották a visitatio jogától és a házassági bíráskodásjogától is. A vallási jobbágyság kora, a XVIII. század, nem engedte meg az önadóztatást az egyházkerületeknek, a gyűléstartást sem, csupán önkéntes adományokra támaszkodhatott,, hiányzott az állami közigazgatási jogsegély. Ezért igazi formájában ki sem fejlődhetett, mert" az időnkint tartott tanácskozások határozatai nem bírtak kötelező jogerővel. Az 1790/91 -iki vallásügyi törvény és a pesti 1791. évi zsinat után, amelynek kánonait a király nem erősítette meg, az egyházkerületek külön rendtartásokat, szabályrendeleteket alkottak, amelyek felsőbb megerősítés nélkül érvényben maradtak az első országos érvényű egyházi törvény létrejöttéig és szentesítéséig. Az egyházkerületek teljesen önállóak voltak és semmi országos nagyobb közösségbe nem tartoztak. A hitelvi és érzelmi egység meg volt, az összetartozandóság eleven érzésével, de kormányzati egység nélkül. Mind hitvallási, mind jogalkotó zsinatai országrészek zsinatai; kánonaik irányadók, minták, eszmecserék tárgyai lehettek, de kötelező erejök csak azon országrészekreterjedtek ki, amelyeknek evangélikusai a zsinatra képviselőket küldöttek. A törekvés az országos egység felé mélyen szunnyadt,, mert az ország három részre oszlása korszakában a török uralom megdőlte előtt nem érhette volna el célját; de a szétágazó· érdekvonalak és politikai lehetőségek még a Habsburgok királyi Magyarországában is meggátolták az országos egyház meg-